Jólét az égből?

Az Európai Parlamenti választásra tekintettel a szocialisták jó időre a szőnyeg alá söpörték belső nézeteltéréseiket. Az EP-választáson elszenvedett vereség miatt fél évvel előre hozták a tisztújító kongresszust, ahol a pártelnök személye mellett azt is tisztázniuk kell, milyen legyen az új baloldal.

Az októberi kongresszusra egy három kabinetből álló bizottság új programot, alapszabályt és új szervezeti felépítésről szóló javaslatot készített elő, melyeket nemrégiben vitára bocsátottak. A kabinetek élén olyan emberek álltak, akik a jelenlegi találgatások szerint harcba szállnak a pártelnöki pozícióért. Az új program készítését Hiller István, az alapszabály módosítását Lampert Mónika, a szervezeti változásokat illető javaslatok kidolgozását pedig Szili Katalin irányította.

Félkész javaslatok

A pártvitára bocsátott anyagok minősége az egyszerű olvasóban is azt az érzést kelti, hogy szükség lett volna még arra a félévre a megoldások megtalálásához. De a párton belül is mindhárom javaslatról elhangzott, nem alkalmas arra, hogy a tisztújító kongresszuson megszavazzák.

A leglátványosabb szerep Hiller Istvánnak jutott. Az új hosszú távú elvi program bemutatóján a párt alelnöke elmondta, a dokumentum kiindulópontja lehet az MSZP választási és kormányzati programjainak, de a tervezet az egész országnak szól.

Az "új jóléti államot" körvonalazó programjavaslat szerzői közt találjuk Gyurcsány Ferencet, aki korábban a hagyományos jóléti állam halálát meghirdette, Krausz Tamást, Vitányi Ivánt, Ripp Zoltánt, Horn Miklóst. A végtermékkel valószínűleg nem volt mindenki elégedett, mert a szerzők közül többen nem járultak hozzá, hogy nevük összekapcsolódjon a dokumentummal.

"Több mint esélyteremtés"

Hiller István

A szerzők láthatóan igyekeztek, hogy az SZDSZ-étől markánsan különböző elveket fogalmazzanak meg, és eleget tegyenek azoknak a szocialista csoportoknak, akik a jelenlegi MSZP gazdaság- és társadalompolitikáját liberálisnak tartják. Emellett arra is reagálniuk kellett, hogy a Fidesz nyitott a baloldali szavazók felé, és meghirdette, hogy keresztényi alapon senkit sem hagy magára.

"Az új magyar szociáldemokrácia _ karakteresen baloldali társadalompolitikát igényel. Aki egyszerre mindenkivel akar jót tenni, az elaprózza az erejét, és végül senkivel nem tud semmit kezdeni" - írják a szerzők. Legfőbb feladatuknak azt látják, hogy "a társadalom legszegényebb rétegéhez elérjen a segítő kéz", társadalompolitikájuk "egyik prioritása a szegényekkel való szolidaritás, a szegénység elleni harc", melynek érdekében pozitív diszkriminációra is szükség van.

A program egyetlen igazi újdonsága, hogy az esélyteremtést kiegészítették szegénypolitikával - mondta az Indexnek adott interjújában Bence György filozófus, politikai elemző.

Bár a dokumentum szerzői a néppártiságot is hangsúlyozzák, nem világos, mit üzennek a társadalom többi rétegének. Az "új magyar szociáldemokrácia igényeiknek, szükségleteiknek megfelelően alakítja viszonyát a társadalom különböző csoportjaival", a "társadalmi békét úgy tartja fenn, hogy szolidáris a legszegényebbekkel, lehetőséget ad a felemelkedésre a középen állóknak, és nyugalmat biztosít a tehetőseknek". Viszont el szeretnék érni, hogy "a társadalom jobb sorban élő csoportjainak érdekkijárói ne vegyék el, ami nem jár nekik", a tehetősebbektől pedig azt kérik, hogy "lépjenek fel az igazságos és békés fejlődés érdekében".

A program legkeményebb kritikusa eddig a jelenleginél markánsan baloldalibb politikát követelő társadalompolitikai tagozat. Gazsó Ferenc szociológus, aki korábban még attól tartott, hogy a szocialista elit a neoliberalizmus valamilyen változatát találja fel szociáldemokráciaként, a tervezet vitája után annyit azért elismert, hogy Hiller vitairata "magában rejti a fordulat esélyét, lehetőségét", de gazdaságpolitikája még kidolgozatlan.

Koalíciós feszültségeket okozhat, ha nem marad szlogen

Török Gábor politológus szerint a Hiller-féle programjavaslat baloldali politikával kecsegtet. De válságszituációkban az MSZP-ben rendszeresen felmerül, hogy valódi baloldali politikát kell képviselni, és aztán nem lesz belőle semmi. Most indokoltabb lenne ilyen változás, ha nem akarják megengedni, hogy a Fidesz elvigye törzsszavazóikat. De majd kiderül, mi lesz belőle.

Nagy általánosságban benne van egy baloldali gazdaság és társadalompolitika, ami, ha valósággá válik, akár koalíciós feszültségeket is okozhat. Az esélyteremtést kiegészítő "szegénypolitika" ugyanis a kiadások növelését igényli, amivel nem igazán egyeztethető össze, hogy a középosztálynak, akinek a felemelkedés lehetőségét ígérik, viszont adócsökkentésre lenne szüksége. Adócsökkentés és kiadásnövelés egyszerre nem megy, bár sajnos a választókat még nem zavarja, hogy mindkét nagy pártunk ezt ígéri.

A dokumentumból nem olvasható ki, a párt mit is üzen a különböző társadalmi csoportoknak, de nem is az a célja, hogy tartalmas állításokat tegyen. Olyasfajta szerepet szánhattak neki, mint a Fidesz az alapítólevélnek. Jótékony homály fedi, hogy a gyakorlatban milyen politikát folytatnak majd. Viszont a homályosság még nem néppártiság - mondja a politológus.

Nincs benne semmi kizárólagosan szociáldemokrata

Giró-Szász András politológus szerint ha levennénk a programjavaslat címét, akkor gyakorlatilag bármely demokratikus politikai párt számára eladható lenne. Nincs benne semmi, ami kizárólag szociáldemokrata pártokhoz kötődne. Ezeket a követeléseket a kereszténydemokrata értékekhez visszatalált jobbközép pártok is jó ideje magukévá tették. A szöveg nem is igazán politikai vitairat. A problémák, amelyeket szerzői szerint orvosolni kell, mindenki számára nyilvánvalóak, és egyetlen kizárólagosan szociáldemokrata megoldást nem kíválnak megoldásukra.

Újdonságértékét egészen addig nem lehet megítélni, amíg valódi tartalommal nem töltik meg ideológiai elképzeléseiket. De ha például a szegénység elleni harc nem csak szlogen marad, akkor megvalósítása során szembekerülhetnek a koalíciós partner által képviselt elvekkel.

Miből lenne rá pénz?

Palócz Éva, a Kopint Datorg Rt. vezérigazgató-helyettese szerint a szocialista kormány már eddig is tett néhány olyan lépést, amely a Hiller István vitaanyagából felsejlő rászorultsági elvet tükrözi. Ilyen például a lakástámogatások felső szintjének csökkentése. De a kormány jelenleg kényszerpályán mozog, és legfontosabb feladata a költségvetési hiány csökkentése. Ha két éven belül nem sikerül öt százalék alá vinni, akkor "nagy lesz a baj".

Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány, illetve a szocialista párt ebben a pillanatban nem képes többet adni a rászorulóknak, mert minden megtakarítást a deficit csökkentésére kell fordítania. Megtakarítást az adminisztráció csökkentésével lehetne elérni. Az európai trendeket figyelembe véve ugyanis az adórendszer jelenleg szorgalmazott átalakítása nem megoldás, mondja a vezérigazgató-helyettes. Az MSZP által felvetett 48 százalékos adókulcs a szolidaritási elvet, a hilleri gondolatot jeleníti meg, viszont aggályos. A gazdagok adózási kedvét ugyanis bizonyosan nem ez növeli, hanem a legfelső adókulcs közelítése és a legalsó sávhoz. Jelenleg a minimálbér adómentes Magyarországon, ugyanakkor Európában egyedülálló módon az átlagbér a legmagasabb adósávba tartozik, ezért a Kopint Datorg szerint kétmillió forintig kellene feltolni a középső adósáv felső határát.

A szegények pozitív diszkriminciójával Palócz egyet tud érteni, mert nagy a leszakadók aránya, ami a gazdasági növekedés, a fejlődés korlátjává válhat. Véleményét summázva a vezérigazgató-helyettes azt mondta, a jóléti állam helyett a rászorultsági elv felé kellene a politikát elvinni. Ennek egyik legfontosabb eszköze lenne az alanyi jogon járó kedvezmények megnyirbálása, illetve a gazdagok számára is járó juttatások eltörlése.