Nagyon érdekes honatyák

2.) Nyírfa-vádak. Az 1995 márciusában indított Nyírfa-akció célja adatgyűjtés lett volna az ukrán-román határ térségében a szervezett bűnözésről és korrupcióról, aminek során országgyűlési képviselőkre, politikusokra vonatkozó információk is a hírszerzéshez kerültek. A belső vizsgálatok dokumentumai éppúgy nem nyilvánosak, mint a büntetőeljáráséi, így hivatalos forrásokból nem erősíthetők meg azok a hírek, hogy többek közt a szocialista párti Gál Zoltán volt házelnök is e politikusok közt lett volna.

3.) Átvilágítási ügy. Tisztségéből való lemondásra szólította fel Gál Zoltánt az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzésére létrehozott bizottság. Az Országgyűlés elnöke közölte: nem mond le, mert a bizottság életpályájában semmilyen olyan új tényt nem állapított meg, amely ne volna ismert a közvélemény előtt.

Gyuga Pál (ex-Fidesz, független)

1.) Feljelentés Gyuga Pál ellen.

2.) 102 peres ügy. Másodszor is őrző-védő csapattal foglaltatta el Gyuga Pál fideszes országgyűlési képviselő egy keszthelyi kft. telephelyét. A péntek esti rajtaütéssel a türelmét vesztett honatya gyakorlatilag szembeszállt parlamenti frakciójával, miután a Fidesz-MPP képviselőcsoportja etikai vizsgálatot helyezett kilátásba már az egy héttel korábbi akciót követően. Gyugának saját bevallása szerint 102 pere van folyamatban.

Gyuricza Béla (Fidesz), államtitkár, időközben elhunyt

Lockheed-ügy.

A Fidesz-frakció foglalkozott a Lockheed-üggyel. Szájer József frakcióvezető elmondta: a képviselőcsoport megerősítette, hogy hiba volt a támogató levél megírása. Ezzel egyetértett Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a kormányzat jelenlévő tagjai is. (Napi Magyarország).

Hack Péter (SZDSZ)

1.) Hit Gyülekezete: Hack Péter valószínűleg nem hagy fel politikai pályafutásával, és marad az SZDSZ-ben. Hack azután gondolkodott el, folytassa-e a politizálást, hogy leváltották az SZDSZ frakcióvezető-helyettesi tisztségéről. A döntés összefüggött a Hit Gyülekezetével fenntartott kapcsolatával.

,,Gazdasági visszaélések és korrupció gyanúja is fölmerült az SZDSZ-hez közel álló Hit Gyülekezetével kapcsolatban" - mondta parlamenti interpellációjában Ughy Attila (Fidesz) képviselő. A Hit Gyülekezete a leghatározottabban visszautasítja Ughy Attila vádjait.

2.) Jelen volt-e Hack Péter a Korda-villában?

Harrach Péter (Fidesz) miniszter

1.) Harrach Péter szociális és családügyi miniszter megkülönböztető jelzést használó szolgálati gépkocsijával áthajtott a piros jelzésen és összeütközött egy személygépkocsival. Harrachot 30 ezer forintra büntették.

Harrach Péter nem vitte magával a jogosítványát, amikor szolgálati, hivatali használatú gépkocsijával a piros jelzésen áthaladva, megkülönböztető jelzést használva ütközött egy kisteherautóval és egy személyautóval a fővárosban csütörtökön. A minisztérium közleményében elismeri a miniszter hibáját, és sajnálatát fejezi ki a történtek miatt (Magyar Nemzet, Népszava).

2.) Választási kampányügy. Schiller-Kertész Tamás választási kampányába nemrégiben a szociális és családügyi miniszter is beleszólt. A szocialista jelölt elmondta: kártérítési pert indít a miniszter ellen, mert a tárca fizetett hirdetést közölt az egyik helyi lapban, amelyben megkérdőjelezi, hogy a polgármesterjelölt kistérségmenedzserként dolgozik. Forrás: Népszava

Helmeczy László (ex-Fidesz, független)

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adóhatóság februárban feljelentést tett a Helmeczy László megyei közgyűlési elnök, fideszes képviselő - akinek kizárását kezdeményezték a pártból - érdekeltségi körébe tartozó Hextra Kft. ellen. Helmeczy szerint a Hextrának nem ő a fő tulajdonosa, bár azt elismerte, hogy az ügyvezető Helmeczy Edit, a lánya. Hangsúlyozta: az ügyben sem őt magát, sem egyetlen hozzátartozóját nem gyanúsították.

Herényi Károly (MDF)

Postabanki VIP-lista ügye. Herényi Károly - miután kiderült, hogy szerepel a Postabank VIP-listáján -, majdnem minden posztjáról lemondott.

Homoki János (FKGP), honvédelmi államtitkár

1.) Energol-interpelláció. Meg kívánja hallgatni az olajbizottság Homoki János kisgazda államtitkárt, aki ellenzéki képviselőként az Energol Rt. egyik előzetes letartóztatásban lévő vezetője érdekében interpellált.

Homoki János honvédelmi államtitkár pert kíván indítani azokkal szemben, akik összefüggésbe hozták a nevét olajügyekben érintett cégekkel. A kisgazda képviselő 1997-ben ,,privát vádalkut" kötött ügyvédjén keresztül az olajügyekben elhíresült Csikós Józseffel: interpellált az érdekében, később azonban - állítása szerint - semmiféle információt nem kapott tőle.

2.) Bosnyák testvér temetése. Egy volt hungaristát, aki a Horthy-érában börtönben ült nyilas tevékenységéért, 1997 augusztusában a kisgazdapárt pénzén temettek el. Temetésén megjelentek az FKGP vezető politikusai. Ők a párt fővárosi hetedik kerületi szervezetének alelnökeként ismerték Bosnyák Imrét. Ma úgy emlékeznek: nem tudtak az alelnök nyilas múltjáról. Homoki János - a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára - úgy emlékezett, hogy az FKGP VII. kerületi szervezete temettette el Bosnyák Imrét. "Magánemberként vettem részt a szertatáson, rendes, tisztességes embernek ismertem Imre bácsit, aki figyelemmel kísérte a parlamenti munkámat, a fölszólalásaimhoz mindig gratulált. Egyébként nem tartottam vele közelebbi kapcsolatot, csak olyan viszonyban voltunk, mint a párt egyik tagja és a párt egyik vezetője."

Horn Gyula (MSZP), volt miniszterelnök

1.) Horn Gyula, a DOM Rt. és a Postabank kapcsolata.

Perrel fenyegette meg Horn Gyula a Napi Magyarországot, amely tegnap a DOM Rt. elleni APEH-vizsgálatról számolt be. A DOM építette 1995-ben a Horn-család házát (Napi Magyarország, Népszava).

Juhász József (a DOM Rt. vezérigazgatója) nyilatkozata.

2.) Horn Gyula múltja: ,,Nem állt szándékomban megsérteni az MSZP választóit és tagjait, megkövetem azokat, akikben ilyen érzések keletkeztek" - jelentette ki Kövér László tárca nélküli miniszter az MTV 7 óra című műsorában. Kövér leszögezte: "az SZDSZ olyanokkal lépett 1994-ben koalícióra, akik csak az elévülés miatt nem tekinthetőek jogi értelemben hazaárulóknak. Attól, hogy az emberek jelentős részét nem érdekli 1956, a tények tények maradnak" - válaszolta arra a felvetésre, hogy 1994-ben sem vezettek célra a Horn Gyula múltjára vonatkozó utalások (Napi Magyarország).

Horn Gyula 1956-os szerepvállalása.

3.) Kis János írása a MaNcs-ban: "A Fidesz-kormány erőpolitikájának első következménye az volt, hogy megállította az MSZP belső erjedését. Az MSZP heterogén párt. De azonkívül fedőcége is a politikával összefonódott magánvállalkozások sokaságának. Ezt a zűrzavaros konglomerátumot a kormányzás éveiben Horn Gyula egyszemélyes teljesítménye fogta össze. Horn úgy tartotta kézben a pártját, hogy szinte minden befolyásos tényezőt lekenyerezett; vagy azzal, hogy juttatott neki valamit, vagy csak azzal, hogy értésére adta: tud a viselt dolgairól, de nem nyúl hozzá. A maradékot elszigetelte, félreszorította. Horn gyors távozása nyitottá tette a párton belüli helyzetet; esélyt adott rá, hogy felszínre kerüljenek a botrányos ügyek, és a szocialisták megpróbáljanak szabadulni a pártjukkal összefonódott, kétes magánvállalkozások tehertételétől."

4.) Megfigyelési-ügy, Xénia-láz, Czégé Zsuzsa.

A megfigyelési ügy koronatanúja, a Köztársasági Őrezred századosa, aki állítólag közvetítőként játszott szerepet Pokorni Zoltán volt fideszes frakcióvezető, jelenlegi oktatási miniszter megfigyelésében. B. Csaba arra a sajtóhírre, hogy kormányőrként Horn Gyula volt miniszterelnök stábjához tartozott, azt felelte: "Ezzel az erővel írhatták volna azt is, hogy Hillary Clinton, vagy akár Orbán Viktor stábjához tartozom".

5.) Ügynöktörvény. "Rólam köztudomású, hogy 1956. december közepe és 1957 júniusa között szolgálatot teljesítettem a karhatalomban mint közkatona és nem mint hivatásos tiszt."

6.) Tocsik-ügy. "Megítélésem szerint azzal, hogy ön a tegnapi nap folyamán Suchman Tamás privatizációt felügyelő minisztert kénytelen volt felmenteni, ezzel elismerte, hogy a Tocsik-ügy szálai egészen a kormányig vezetnek. Nem létezik, tisztelt miniszterelnök úr, hogy ön ne tudott volna erről az ügyről akkor, amikor közismert tény, hogy mind Szokai Imre, mind pedig Suchman Tamás az ön legközvetlenebb munkatársa."

7.) Bős-Nagymaros ügye: Pokorni Zoltán (Fidesz) szerint Horn Gyula felszólalása szégyent hoz a kormányra és a parlamentre is, a tárgyalások során tanúsított rögtönzés lejáratja az országot. Az ellenzéki frakcióvezető felrótta: a miniszterelnök adós marad a tényleges magyarázattal, s ehelyett csak vádaskodott. Azt állította, Nemcsók Jánosnak nincs alkotmányjogi értelemben legitim felhatalmazása a tárgyalásra, a történtek nyomán pedig a Fidesz felvetette egy vizsgálóbizottság felállítását a felhatalmazással kapcsolatos kérdések tisztázására.

Szlovák részről kerek egy esztendővel ezelőtt egymilliárd dollárt ajánlottak fel az alsó vízlépcső finanszírozásához - derül ki abból a Napi Magyarország birtokába került dokumentumból, amelyet Nemcsók János dunai kormánybiztos küldött Horn Gyula miniszterelnöknek az 1998. január 12-i, pozsonyi tárgyalásokat követően.