Nagyon érdekes honatyák

A postabankos VIP-listán szereplő Sándor László szocialista képviselő továbbra sem látja indokoltnak, hogy lemondjon parlamenti tisztségéről, vagy szakszervezeti vezetői posztjáról.

2.) A Hotel Füred Kft. ügye.

Schalkhammer Antal (MSZP)

A Schalkhammer Antal szocialista képviselő vezette Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (BDSZSZ) egy november eleji, Dél-Afrikában megrendezett nemzetközi szakszervezeti kongresszuson 18 személlyel képviseltette magát. Az elnök gépkocsivezetője is elutazott, holott a bányász-szakszervezetnek csak három szavazati joga volt - adta hírül a Magyar Nemzet. A cikk szerint háromnapos szafarilátogatáson is járt a BDSZSZ népes küldöttsége. Schalkhammer elmondta: a helyi partnerszervezet meghívására érkeztek a tanácskozásra, és költségeik jelentős részét a dél-afrikaiak fizették. Neki nincs sofőrje, az illető személy a szakszervezet alkalmazottja, és a saját költségén vett részt a konferencián. A 18 tagú delegációt pedig testületi döntés alapján állították össze.

Selmeczi Gabriella (Fidesz), a Lockheed-ügy miatt lemondott államtitkár

1.) Lockheed-ügy

A Fidesz-frakció foglalkozott a Lockheed-üggyel. Szájer József frakcióvezető elmondta: a képviselőcsoport megerősítette, hogy hiba volt a támogató levél megírása. Ezzel egyetértett Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a kormányzat jelenlévő tagjai is. (Napi Magyarország).

2.) Aláírás-ügy.

Suchman Tamás (MSZP), volt miniszter

1.) Mátrai Erőmű

"Mindezek után igazán meglepo, hogy a szóban forgó különmegállapodás ellenjegyzője és az egész energiaszektorban lezajlott, kétes ügyekkel terhelt rohamprivatizáció Háry Jánosa, alias Suchman Tamás ma is büszke a Mátrai Eromu Rt. ilyen módon történt eladására."

Az elmúlt időszakban sokan vitatták az egyezség jogszerűségét. A németekben fel sem merült ennek a lehetősége, hiszen a magyar állam nevében fellépő Suchman Tamás privatizációs miniszternek joga volt a magánosítási folyamat során bármilyen külön szerződést kötnie. Az 1996 elején kötött szerződést mélységes titok övezte. Mígnem egy szokásos pénzügyi ellenőrzés során a privatizációs szervezet felügyelőbizottságában fel nem fedezte valaki a 26 millió dolláros többletet. Suchman Tamás nevetségesnek és változatlanul rosszindulatúan rágalmazónak tartja a problémafelvetést. Szerinte ugyanis az akkor ellenzéki helyzetben lévő pártoknak az ÁPV Rt. felügyelőbizottságába delegált tagjai olyannyira tudtak a készülő üzleti megállapodásról, hogy annak szövegezésében aktívan részt is vettek.

2.) Tocsik-ügy.

"Suchman Tamás privatizációt felügyelő, korábban tárca nélküli, most ipari és kereskedelmi miniszter felelős mindazért, ami eddig történt, így önnek, mint a kormány fejének menesztenie kell miniszterét."

3.) Polygram-ügy.

"Ha és amennyiben igaz az a sajtóban megjelent hír, hogy az ÁPV Rt.-nek a jogi igazgatósága megvizsgálta a pályázatokat és megállapította, hogy a Polygram mellett a nyertesnek kihirdetett Magyar Művészek Konzorciuma pályázata is érvénytelen, mert megsértette a pályázati kiírásnak több pontját, akkor ezt követően milyen helyzetben van a magyar állam?"

4.) Dunaferr-ügy.

A Suchman Tamás volt privatizációs miniszter idején született, 5 évre szóló szerződés a Dunaferr vagyonnövekedése után a saját tőke egy ezrelékére fix díjat és további 12,5 százalékára sikerdíjat állapított meg az Acél XXI. javára.

Szabadi Béla (FKGP) politikai államtitkár

Több mint harmincmillió forint közpénzt osztott szét az agrártárca pénzeit kezelő Agrárinnovációs Vidék és Területfejlesztési Kht. (AVT) Torgyán József személyes utasítására. A tárca pénzeinek kezelésével megbízott szervezet alapító szerződéseit megszegve az ország több régiójába utalt át milliókat, templomok és iskolák renoválására. A pénzek közvetítője, az AVT, (melyben az FVM részéről Szabadi Béla politikai államtitkár gyakorolja a tulajdonosi jogköröket) alapító iratai és közhasznú szerződése szerint azonban nem támogathat sem egyházközséget, sem középiskolákat, a kifizetéseket valahogy legalizálni kellett.

Szabó Attila (ex-Fidesz, független)

1.) Botrány az ABC-ben

Szabó Attila kilépett a Fidesz parlamenti frakciójából, lemondott a képviselőcsoporton és a párton belül betöltött funkcióiról és párttagságáról, de nem vált meg képviselői mandátumától. Az ügy előzménye, hogy a képviselő nyáron Csopakon botrányt okozott egy ABC-áruházban.

2.) Lockheed-ügy

Szabó János (FKGP), honvédelmi miniszter

1.) Katonatisztek múltja, fegyelmije - per a Népszavával.

Szabó János honvédelmi miniszter állításaival ellentétben azt vallották: az MH egyes egységeinél az utóbbi hónapokban - felsőbb utasításra - adatgyűjtés folyt arról, a katonatisztek közül ki töltött be politikai beosztást 1990 előtt.

A minisztert is beidézték a HM kontra Népszava perben

2.) Honvédségi telefontender.

Természetesen a honvédelmi miniszter joga és felelőssége volt dönteni a katonai telefontender ügyében, de a parlamenti demokráciák gyakorlatában igen szokatlan, hogy Szabó János az Országgyűlés honvédelmi bizottságának javaslatával szemben foglalt állást - nyilatkozta lapunknak Juhász Ferenc, a testület szocialista párti alelnöke.

3.) Lakásügyek.

Két budai lakást is kiutalt a Honvédelmi Minisztérium központi lakásbizottsága Szabó János honvédelmi miniszternek: egyet a XI., egyet pedig a II. kerületben. Utóbbi villát Szabó saját pénzén kívánta felújíttatni. A Népszabadság értesülése szerint a tatarozás meg is kezdődött, de azt a tárca finanszírozza.

4.) A Kis Újság támogatása.

Szabó János honvédelmi miniszter kimutatást készíttet arról, hogy a kisgazdapárt tulajdonában lévő Arculat Kft. havi 800 ezer forintért milyen, a szaktárcát bemutató cikket helyezett el a sajtóban. Borsovszki Tibor, a kft. ügyvezető igazgatója szerdán elismerte, hogy a HM-től kapott pénzt a kisgazdapárt lapjának, a Kis Ujságnak utalták át.

Szájer József (Fidesz), frakcióvezető

Fidesz közeli alapítvány.

"1992. április 3-án a Fidesz a vidéki irodahálózatának és infrastruktúrájának bővítésére ötvenmillió forintos állami kölcsönt vesz fel. A Fidesz az ötven milliót ugyanaznap átutalja a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítványnak. Az alapítvány elnöke Dr. Szájer József."

"A Magyar Hitelbanktól felvett Fidesz-kölcsönt - Szájer József alapítványa segítségével - a Schlecht által később fantomizált cégek alakították át Simicska Lajos nyomdacégévé, az Arzenállá."

"Másodikként az ötvenmilliós Fidesz-hitel ügyét ismertettem. Ennek köze van a mostani ügyhöz is: ugyanaz a Tóth Marianna javasolta a Fidesz-hitelt az MHB-nál, aki a Centum hamis fedezetigazolásain is szerepelt. Mint kimutattam, a Fidesz az ötvenmilliós állami kölcsönt egy Szájer József elnökölte alapítványán keresztül a hírhedt, késobb török rabságra jutott cégekhez juttatta. Végül Simicska ebbol hozta létre az Arzenált, a Mahir nyomdaipari kft.-jét. A Fidesz-szerezte állami pénzbol alapított Simicska-cég ma Kövér Szilárd hozzátartozóinak tulajdonában van. Válasz helyett mindeddig csak Szájer József nevezett nagy mérgesen a "polgárok ellenzékének". Véleményem szerint ne juttasson a Demokratikus Politikai Kultúráért Alapítvány állami pénzt Simicskához, s rögtön nem lesz mérges az elnöke." - Eörsi Mátyás elemzése.

Szanyi Tibor (MSZP)

1.) Torgyán-feljelentés.

Párttársainak juttatott több százmillió forintos támogatás miatt hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanújára hivatkozva Szanyi Tibor szocialista képviselő feljelentette a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert. Torgyán József ezután közölte, hogy ő pedig hamis vád bűntette miatt jelentette fel Szanyit.

2.) Honvédelmi ügy.

"Szanyi úr kérem szépen kiállt a napra. Márpedig akinek vaj van a fején, az köztudott, hogy ne álljon ki" - Szabó János honvédelmi miniszter Szanyi ügyéről.

A Honvédelmi Minisztérium egy ingatlanjának bérletéből származó, mintegy tízmillió forintos kárának megtérítésére polgári peres eljárást indított az Euro-Info Service Kft. és ügyvezetője, Szanyi Tibor szocialista parlamenti képviselő ellen. A cég a szaktárcával kötött bérleti szerződés alapján a minisztérium margitszigeti, félmilliárd forint értékű ingatlanjában az Európa Ház nevezetű vállalkozását üzemeltette 1994-98 között. A tárca szóvivője szerint a minisztérium azért indította a keresetet, hogy a cég, amely 1998 óta nem költözött ki az épületből, térítse meg a mintegy hárommillió forintos használati díjat, egymillió forintos közüzemidíj-tartozását, valamint a nem rendeltetésszerű használatból eredő, mintegy hatmillió forint kárt. A bíróság 2000. március 18-i jogerős ítéletében arra kötelezte a bérlőt, hogy 30 napon belül, azaz április 18-ig adja vissza a bérleményt, azonban ez azóta sem történt meg. Szanyi Tibor elmondta: az Euro-Info Service Kft. az ingatlanról nem bérleti szerződést kötött a HM-mel, hanem működtetési megállapodást. A cég és a tárca között március végén bíróság előtt írásban rögzített egyezség - nem pedig ítélet - jött létre arról, hogy 30 napon belül átadják az épületet a HM-nek, és a két félnek egymással szemben semmilyen követelése nincs. Szanyi szerint a határidő még nem járt le. A képviselő visszautasítja, hogy nem rendeltetésszerű használattal hatmillió forint kárt okoztak volna.

Székely Zoltán (az FKGP-ből kizárt képviselő), bizottsági elnök

1.) Vita az MDF-es Font Sándorral a közbeszerzési bizottság működéséről.

2.) Lobbizási ügy.

Székely Zoltán kisgazda országgyűlési képviselő lapunknak nyilatkozva megerősítette, valóban lobbizik egy Duna menti, 3,8 milliárd forintos szennyvíz-csatornázási pályázat kedvező elbírálása érdekében. A környezetvédelmi célelőirányzatokat elbíráló parlamenti albizottság és a közbeszerzési beruházásokat ellenőrző bizottság elnöke azonban határozottan visszautasította, hogy ezt üzleti megfontolásokból tenné. "Megmondom őszintén, azért támogatom a csatornázási pályázatot, mert Dunaföldváron lakik az összes rokonom" - jelentette ki.

3.) Zártörési ügy.

Zártörés vétsége miatt büntetőeljárás folyik Székely Zoltánnal, a Független Kisgazdapárt képviselőjével, a parlament közbeszerzési vizsgálóbizottságának elnökével szemben. A Pesti Központi Kerületi Bíróság indítványozta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. A vádindítvány szerint a Székely-Vanrozó Kft. nem rendezte társadalombiztosítási tartozásait, a cég ellen kibocsátott fizetési meghagyás jogerőre emelkedett, és végrehajthatóvá vált. A lefoglalás után tartott készletellenőrzés során egyes ingóságok már nem voltak megtalálhatók a kft. telephelyén. Székely a kft. ügyvezető igazgatójaként tudott a lefoglalásról - rögzíti a vádindítvány. Székely közölte: nem követte el a bűncselekményt.

4.) Cégügyek.

Font Sándor, az MDF frakcióvezető-helyettese kezdeményezte Székely Zoltán kisgazda képviselő visszahívását az Országgyűlés közbeszerzési bizottságának elnöki tisztségéből. Dokumentumok tanúsága szerint, a Székely Zoltán résztulajdonában lévő Epsilonex nevű vállalkozás a fővárosi Tűzoltó utca 31. szám alatt van bejegyezve. Ugyanitt található a legnagyobb hazai közúti és közműberuházó Betonútépítő Rt. székhelye is. A Betonútépítő Rt. és Székely közösen hozta létre korábban a Mavabau Építőipari Kht.-t, amely szintén vállalkozhat közműberuházások kivitelezésére. Az MDF frakcióvezető-helyettese szerint ezek a gazdasági vállalkozások nem egyeztethetőek össze az éppen a közbeszerzések törvényességét vizsgáló ellenőrző bizottság vezetésével.

5.) Húszmilliós vesztegetési ügy.

Az FKgP és a Fradi kasszafeltöltőjének nevezte magát Székely Zoltán - jelentette ki Balla Dániel, a megzsarolt csatornaépítési vállalkozó. Balla elmondta azt is, hogy a jelenleg vesztegetéssel és zsarolással gyanúsított parlamenti képviselő két lehetőséget kínált számára: az elnyert, közel 800 milliós vállalkozás felét átadja egy általa megnevezett cégnek, vagy kifizet számára 30 millió forintot. Balla szerint Székely látta az átadott pénzt, de meg sem számolta azt.

Az Országgyűlés 275 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül egy tartózkodás mellett meghozott döntésében felfüggesztette Székely Zoltán vesztegetéssel és a zsarolással gyanúsított független képviselő mentelmi jogát. Így már semmi akadálya annak, hogy az Ügyészségi Nyomozóhivatal lefolytassa ellene az eljárást. A közbeszerzési ellenőrzőbizottság volt ex-kisgazda elnöke zsarolásért és vesztegetésért együttesen akár tízéves börtönbüntetést is kaphat. http://index.hu/politika/belfold/felfuggeszt Húszmillió forint vesztegetési pénz átvételén érték tetten Székely Zoltán kisgazda parlamenti képviselőt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal és az ORFK nyomozói.

6.) Zsarolás Emődön?

A Népszabadság hivatalosan meg nem erősített információi szerint Székely Zoltán az év elején sikertelenül próbálta megzsarolni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Emőd polgármesterét. A napilap miskolci tudósítója úgy értesült, hogy a képviselő arra akarta rávenni az emődi önkormányzat vezetőségét, hogy a nyáron kezdődő csatornázási munkálatok egy részét az általa megnevezett cégek kapják meg. Az ügyről beszámoló miskolci Hírnök szerint Székely kilátásba helyezte: ha nem az általa javasolt vállalkozások nyernek a pályázaton, lelassítja a Környezetvédelmi Alaptól a településnek járó pénz átutalását. A megzsarolt polgármester magnófelvételeket készített a Székely Zoltánnal folytatott beszélgetésekről.

Szita Károly (Fidesz), Kaposvár polgármestere

"1999. június 4-én is a sajtó adott hírt arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrkapitányság vesztegetés alapos gyanúja miatt feljelentette Szita Károly képviselő urat, Kaposvár polgármesterét."

"Az ügyek kapcsán felmerült kérdések a nyilvánosság és a politikai élet fórumain nyilván vitathatók, de ezek nem bűnügyek."

Három (egykori vagy jelenlegi) fideszes polgármester (Szita Károly, Várhegyi Attila, Rapcsák András) ellen is büntetőeljárás vagy ügyészségi vizsgálat folyik.

Szűrös Mátyás (MSZP), volt ideiglenes köztársasági elnök

Az átvilágító bírák nyilvánosságra hozták, hogy Szűrös Mátyást érinti az ügynöktörvény, de nem mond le (Magyar Hírlap. Magyar Nemzet, Népszabadság).