Krassó emléktáblát avattak Londonban és Budapesten

Igen későn, halála után csaknem tizenegy évvel avattak először emléktáblát Krassó György tiszteletére, igaz, akkor mindjárt kettőt is.

Krassó, a rendszerváltás idején, a Magyar Október Párt legemblematikusabb figurájaként vált ismertté. Pártja látványos, ám radikális akciói miatt azonban a politikai partvonalra szorult akkoriban. Hiába kezdeményezett tárgyalásokat az ellenzéki egységről, szóba sem álltak vele.

Mécs a börtönévekről

Mécs és Demszky

Mécs Imre, az egykori harcostárs a Fővárosi Önkormányzat állította táblánál idézte fel emlékeit Krassóról, az örök lázadóról, a gyengék védelmezőjéről. Mécs szerint Krassó még a börtönben is lázadt: hiába büntették meg időről-időre felkiabált séta közben rabtársainak, így tartva bennük a lelket. Vagy dacolt a szabályokkal és telefonkagylóból épített rádión hallgatta a híreket, mert ő a börtönben is éhezett a hírekre.

A szabad demokrata politikus felidézte azt is, hogy Krassó Györgyöt kiszabadulása után szinte azonnal újra bebörtönözték nyolc hónapra. Az, hogy nem kellett újra börtönbe vonulnia annak köszönhette, hogy az új bírósági perben összezavarta a tanúkat, így felmentették.

Szabadság, szerelem

Krassó György

"Az már egy másik történet, hogy a bírónő később szerelmes lett bele és közös gyermekük is született" - emlékezett az egykori fogolytársra Mécs, hozzátéve, hogy "Gyuri szerette a nőket". Hosszan ecsetelte Krassó szerepét az ellenzéki mozgalmakban, illetve úgy vélekedett: kényszerű emigrációja után bajtársa szinte "haragudott ránk, hogy majdnem megcsináltuk a rendszerváltást nélküle".

Elismerte, hogy ekkoriban mindenki megrémült radikalizmusától, "így mi a kerekasztal lovagjai is" - utalt az Ellenzéki Kerekasztal résztvevőinek akkori reakcióira. Szavai szerint Krassó György , 56 igazságáról azt hirdette: a forradalomnak nem voltak kiemelt hősei, de harcosa volt az utca népe, a munkások és mindenki, aki a rendszeren változtatni akart.

Permanens forradalmár

Demszky Gábor az emléktábla avatáson arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy Krassó György egy permanens forradalmár volt, aki a Kádári konszolidáció idején is folyton provokálta a hatalmat. Demszky az egykori barátról, mint egy őszinte pesti arcról beszélt, aki az 56-os Budapestet jelenítette meg.

"Perben állt mindenkivel és egy olyan abszolút igazságot keresett, ami talán nem is létezik" - vélekedett.

Krassó, mint pénztáros

Tamás Gáspár Miklós

Felidézte az ellenzéki éveket, amikor Krassó volt a szamizdat-ipar pénztárosa, illetve amikor "odamentem hozzá pénzért úgy fogadott, hogy épp ül a szobámban három spicli, és mintha ez nem számítana, a lehető legtermészetesebb módon visszament, leült az ágya szélére és folytatta velük a diskurzust".

Demszky utólag látta ennek a találkozásnak a nyomait a titkosszolgálati iratok között, ami igazolta Krassó félelmeit, mert vendégei valóban ügynökök voltak és háromféleképp interpretálták szavait. Demszky szerint Krassó sajátossága volt, hogy senkiről nem mondott jókat, így a titkosszolgálatok által összegyűjtött anyagok arról szólnak, kinek mi volt a hibája. Demszky úgy véli: ha Krassó ma élne "nem értene egyet velünk, megglosszázná még a mostani megemlékezést is".

Emléktábla Londonban is

Krassó Györgynek állítottak emléktáblát a londoni Russell Squaren szerdán. Nagy Imre és Göncz Árpád egykori fogolytársa, akit annak idején 10 évi börtönre ítéltek az 1956-os forradalomban vállalt szerepéért, 1985-89 között élt a brit fővárosban, ahol a BBC és a Szabad Európa Rádió munkatársaként dolgozott. 1991-ben bekövetkezett halála után özvegye, Háy Ágnes a londoni Russell Square-en lévő parkban diófát ültetett emlékére. Itt avatott emléktáblát az '56-os forradalmárnak a londoni Magyar Kulturális Központ.