Eü-reform: hét lépés vagy olcsó politikai bosszú?
További Belföld cikkek
- Viharos széllel tör be Magyarországra a hóesés
- Magyar Péter váratlanul megszólalt az „agyhalottakról”, ezzel magyarázza mondatait
- Botrányt kiáltott a Fidesz Erzsébetvárosban: önkormányzati lakást adott saját jegyzőjének a polgármester
- Nemi erőszak miatt elfogatóparancsot adtak ki a TV2 sztárjával szemben
- Emberölés miatt köröz a rendőrség egy 16 éves lányt
Az egészségügyi reform első szakaszának hét lépése között szerepel a vizitdíj és a kórházi napidíj bevezetése, ezeket 2007. január 1-től kell fizetniük a betegeknek; mintegy négymillió ember részben, vagy teljesen mentesül a fizetési kötelezettség alól - erősítette meg a balatonőszödi kormánydöntést követően bejelentett intézkedéseket a szakminiszter szombaton Budapesten.
A vizitdíj
"A kormány döntött a vizitdíj, illetve a kórházi ápolási napidíj bevezetéséről is. A kormány döntése szerint ez a költségekhez képest jelentéktelen összeg, 300 forint orvos-beteg találkozónként a járóbeteg-ellátásban és 300 forint naponta a kórházi ellátásban. Ez a költségekhez képest szimbolikus díj. Igen széles lesz azoknak a köre, akiknek ezt a díjat nem, vagy csak részben kell fizetni" - mondta el a kormányszóvivői tájékoztatón Molnár Lajos.
A részletekről szólva a miniszter elmondta: ha beutaló nélkül megy a beteg az orvoshoz, akkor a 300 forint dupláját fizeti, 600 forintot. Ha sürgősségi ellátást vesz igénybe valaki, pedig betegsége azt nem indokolja, akkor a térítési díj 1000 forint.
A kormány meghatározta az egy évben elkérhető díjak felső határát: ez a háziorvosoknál és szakrendelőkben évi 6 ezer forint, aki a háziorvost, szakrendelőt és kórházi ellátást is kénytelen igénybe venni, annál évi 15 ezer forint. A vizitdíjból és a kórházi napidíjakból befolyó összeg a kormány tervei szerint teljes egészében az egészségügyi intézményeknél marad, az nem költségvetési bevétel - mondta a tárcavezető.
30-35 milliárdot remélnek
Az egészségügyi minisztérium szerint ezt pénzt az ágazatban dolgozók bérének rendezésére, a szolgáltatások színvonalának emelésére célszerű fordítani. Az ezzel kapcsolatos szabályozást a kormány megbízásából a szaktárca dolgozza ki az év végéig - mondta. 2007-ben az egészségügyben bevezetendő díjakból kormányzati becslések szerint 30-35 milliárd forint bevétel várható - válaszolta az MTI kérdésére a politikus.
Nem lesz sem recept-, sem dobozdíj - hangsúlyozta Molnár Lajos. Ősszel elkészül a gyógyszer-gazdaságossági törvény, amely szabályozza majd többi között a szigorúbb gyógyszerfelírási szabályokat, és nyilvánossá teszi a gyógyszer-ártámogatás és a támogatásba való befogadás rendszerét. Az eddigi száz százalékos támogatású gyógyszerekért 300 forintot kell fizetni, szintén a következő év elejétől; a közgyógyellátottak azonban térítésmentesen kapják gyógyszereiket.
Gyógyszerek a szupermarketben
A kormány döntése értelmében még az idén el kell készíteni az egészségbiztosítási felügyelet létrehozásával kapcsolatos törvényt, ez a szervezet 2007. január 1-től megkezdheti működését. Az intézmény a tervek szerint erős jogosítványokkal rendelkezik majd - jegyezte meg a miniszter.
A reform következő eleméként a patikákat érintő változásokról szólt a miniszter. A jövőben bizonyos szereket szupermarketekben, pályaudvarokon, esetleg benzinkutaknál is lehet majd vásárolni. Ez a recept nélküli orvosságokra vonatkozik - hangsúlyozta.
A reform részeként a kormány kialakítja az ápolásbiztosítás önálló rendszerét és megszünteti az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot is - mondta. Az egészségügyi miniszter azokra a korábbi hírekre utalva, melyek szerint a Zöld könyv kapcsán már korábban döntött a kormány az egészségügy reformlépéseiről, kiemelte: "a Zöld könyv tapasztalatait is megvitatta, (de) a kormány a balatonőszödi kormányülésen hozta meg a végleges döntéseket".
Éger István: "ócska színház" volt a társadalmi egyeztetés
A Magyar Orvosi Kamara (MOK)elnöke felháborítónak nevezte az az "ócska színházat", amelyet véleménye szerint a kormány az egészségügy átalakításáról szóló Zöld könyv társadalmi és szakmai egyeztetése címén az elmúlt hónapban rendezett. "Keresztüldarálták" a tervezetet - mondta az MTI-nek szombaton Éger István.
Éger szerint a vita során a megkérdezett szakmai és civil szervezetek a vizitdíjat szinte egyöntetűen elutasították, és a patikaliberalizációval sem értettek egyet. "Szocialista képviselők maguk is jó néhányan határozottan kiálltak (amellett), hogy a gyógyszerforgalmazás jelenlegi rendjét fenn kell tartani, és hogy nem szabad vizitdíjjal terhelni a lakosságot" - hangoztatta.
Ócska politikai bosszú?
Szerinte a 300 forintos összeg az érintettek számára megterhelő, miközben az egészségügy számára nem túl nagy tétel. Kitért arra is: attól tart, hogy "a közeljövőben" várhatóan csökkenteni fogják az egészségbiztosítási kasszát. Amit elöl befizet a beteg, azt hátul a költségvetés elvonja majd, tehát ez nem lesz pluszforrás - tette hozzá.
Éger István a kötelező egészségügyi kamarai tagság megszüntetésének tervét "közönséges, ócska, politikai bosszúnak" nevezte. "Bosszút állnak az értelmiségnek azon a rétegén, amely önálló entitás még mindig" - jelentette ki. Mi köze van mindennek a konvergenciaprogramhoz és a gazdasági helyzethez? - tette fel a kérdést. Mint mondta, a kötelező kamarai tagság elsősorban nem a szakemberek számára káros, hanem "a betegekre nézve fog súlyos következményekkel járni". A MOK ugyanakkor máris megvizsgálja az intézkedés alkotmányos hátterét.
Orvosok véleménye a vizitdíjról
Az Indexet több egészségügyi szakember is megkereste, miután a kormány a Zöld könyvről társadalmi vitát hirdetett. A legtöbb észrevétel - amelyek természetesen még a kormány döntése előtt érkeztek a szerkesztőségbe - a vizitdíjról szólt. Az orvosok leginkább attól tartanak, hogy a díj bevezetése megrontja a viszonyukat a betegekkel, illetve időt vesz el a pénzfizetés adminisztrációja.
Az egyik orvos felvetette például, hogy egy sorszámot kellene kapniuk a vizitdíj-köteleseknek, és e sorszám alapján később - máshol - rendezhetnék a betegek a befizetést a tb-vel. Így a betegek nem kötnék az orvosokhoz a vizitdíjat, hiszen annak elszámolása egyébként sem tisztázott jelenleg.
Ha a sürgősségi ellátás ingyenes marad, akkor mindenki kihívja az orvost
Az egyik legfontosabb felvetés, amely a szerkesztőségünkbe érkezett, az ügyeletek és a "normál" rendelések közötti különbségtételre vonatkozott. Már jelenleg is megfigyelhető az orvosok szerint, hogy sokan a kényelmesebb sürgősségi ellátást, vagyis az ügyelet kihívását választják, ahelyett, hogy kivárják a sorukat a rendelésen.
Ha igaz az, hogy a kormány az ügyeleti, sürgősségi ellátást a háziorvosok esetében ingyenesnek hagyja, miközben a normál rendelési időben jelentkező betegnek fizetniük kell, akkor valószínű, hogy indokolatlanul megszaporodnak majd a sürgősségi hívások. Sokan így pénzügyi okokból az esetleg tényleg sürgős ellátásra várók elől fogják elhívni az orvosokat. Kérdés ezek után, hogy a miniszter által szombaton megemlített ezer forintos "különdíj" - amely az indokolatlan sürgősségi ellátáskor járna - mennyire lesz visszatartó erő.