Nem fog az MSZP tovább fideszesedni

"A feladatokért nem tolonganak a pártban, a posztokért viszont igen" - fogalmazta meg álláspontját egy szocialista forrásunk a tisztújítás előtti helyezkedésekről. A tisztújításig azonban még több mint egy hónap van hátra, így a kiszivárogtatásokkal egyelőre csupán tesztelik a pártközvéleményt, tette hozzá informátorunk.

A küldöttek nem bólintanak rá saját maguk kiherélésére

Annyi bizonyos, hogy Gyurcsány Ferenc pártelnök lesz, hiszen vele szemben senki sem mer vagy akar próbálkozni. Bár vannak olyan törekvések, hogy a tisztújítással együtt valósuljon meg a pártreformnak álcázott központosítás is, az alapszabály ilyen irányú módosítására lényegében semmi esély sincs. Az alapszabály átszabása ugyanis kétharmados többséget igényelne, és valószínűtlen, hogy a kongresszusi küldöttek rábólintsanak saját maguk kiherélésére.

Az alapszabály tervezett reformja ugyanis központosítana: csökkentené a legfőbb döntéshozói fórum, a kongresszus hatáskörét, növelné viszont az elnök és az elnökség szerepét. "A kongresszus esetében szakítani kell azzal a felfogással, hogy a legfőbb döntéshozó szerv bármilyen döntést meghozhat. A kongresszusnak is be kell tartania az alkotmányt, alkotmányos jogszabályokat, különösen a párttörvényt és az egyesülési törvényt" - tartalmazza a tervezet, és ki is mondja, mi lehetne az új irány: a nagyobb elnökségi hatáskör. Beszámoltathatnák, például, a helyi szervezeteket, vagy előírnák a különféle pártszervezetek közti egyetértési kötelezettséget is, miáltal az országos vezetés beleszólhatna a helyi ügyekbe, vagyis megszűnne a helyi szervezetek autonómiája.

"A stabilitás biztosításának érdekében indokolt lehet az országgyűlési választások ciklusához igazítani a felmenő rendszerű tisztújítást" - ez az egyik legvitatottabb pontja az új alapszabály-koncepciónak, Kevesen fogadnának rá, hogy a kongresszusi küldöttek rábólintanának arra, hogy a jövőben nem lesz lehetőségük ciklus közben véleményt mondani a regnáló vezetésről.

Elnöki teljhatalom

Az elnök a Fideszhez hasonlóan teljhatalmat kapna, vagyis ő dönthetné el, melyik elnökségi tag milyen feladatért feleljen. Van esély ugyanakkor arra, hogy a tagfelvételi szigorítást akár már most februárban elfogadják: Ez azt célozná, hogy ne lehessen az utcáról beléptetett 100 taggal átvenni egy helyi szervezetben a hatalmat. Az új tagok - jogilag kevéssé alátámasztható módon - két évig nem volnának se választók, se választhatók.

A pénztárnok marad

Az alapszabály-koncepció nem foglalkozik a pénztárnoki poszt megszüntetésével, noha régóta tudható, hogy Gyurcsány Ferenc az MSZP pénzügyeit is szeretné egy kézben tudni, és pártbeli pletykák szerint miniszterelnökké választása óta szeretne megszabadulni Puch Lászlótól. Ezt a frontot azonban Gyurcsány a jelek szerint nem most nyitja meg. Korábban a pártban azt emlegették, hogy egy miniszteri bársonyszék vagy egy még állami tulajdonban lévő cég kedvezményes privatizációja lehetne Puch "végkielégítése".

Gyurcsány-bizottság

Egy módosítás szerint egy, a pártelnök által felkért tagokból álló, Szociáldemokrata Alapértékek Bizottság nevű bizottság dönthetne arról, hogy egy platform létrehozható-e vagy sem. A tervezet megszüntetné az elnökhelyettesi tisztséget, ugyanakkor létrehozná az ügyvezető alelnöki posztot. Erre a tisztségre Gyurcsány Juhász Ferencet szánja, ugyanakkor erősen kétséges, hogy ezt az alapszabály-módosítást jóváhagyja-e a kongresszus. "A helyi tisztújítások már megkezdődtek, azaz elindult a tisztújítási folyamat, így a szabályokon már nem illene változtatni" - fogalmazott egyik forrásunk ahhoz hasonlítva a helyzetet, mintha az ajánlószelvények begyűjtése után változtatnának a választási rendszeren.

"Az ismeretlentől való félelemből adódó aggodalom" - kommentálta Gyurcsány egyik munkatársa az eddig felmerült kifogásokat, majd hozzátette, hogy nem éreznek komolyabb szervezkedést vagy ellenállást. Szerinte nem a döntéshozatal, hanem az operativitást koncentrálná az új alapszabály. Ezzel együtt már Gyurcsány és csapata sem ragaszkodik feltétlenül az azonnali alapszabály-módosításhoz. annak Nagyobb esélye van annak, hogy a februári kongresszuson megszabják a módosítás irányait, azután egy újabb tanácskozáson, például fél év múlva ismét előveszik a kérdést. Erre utalhat az is, hogy Juhász Ferenc alelnök a küldöttekhez írott levelében deklarálta, hogy nem muszáj új alapszabályt alkotni.

Ki lesz a második ember?

Bár azt a sajtó már hónapok óta tényként kezeli, hogy az MSZP második embere, a direkt emiatt kormánytisztséget nem is vállaló egyik regnáló alelnök, Juhász Ferenc lesz, forrásaink úgy vélik, ha e tisztségre aspirálna Szekeres Imre is, Juhásznak esélye sem volna.

Hiába tartják ugyanis azt a párt vezetésében, hogy a szocialisták operatív ügyeit intéző ügyvezetőnek főállásúnak kellene lennie, például ügyvezető alelnökként, arra nincs esély, hogy elnökhelyettesi tisztség és ügyvezető alelnöki tisztség egyaránt létezzen, márpedig ha marad a mostani struktúra, és Szekeres elnökhelyettes akar lenni, az is maradhat. Ebben a felállásban viszont furcsán venné ki magát, ha az operatív ügyek intézését egy, az elnökhelyettesnél alacsonyabb tisztségben lévő alelnökre bízná Gyurcsány Ferenc.

Szekeres esélyeit növeli, hogy a pártban olyan imázsa alakult ki, miszerint nem ő a kormányfőhöz leglojálisabb pártkatona. Ezt táplálja az is, hogy Gyurcsány már többször deklarálta, hogy Juhászt képzeli második embernek, márpedig az MSZP kongresszusi küldötteinek lélektanát ismerve, Gyurcsány elnöki ambícióit még lenyelik, de azt nem, hogy minden fontos posztra a saját embereit ültesse. Gyurcsány kívánalma sokak szerint azért sem jelent semmit, mert 2004-ben is pártolta volna Juhász elnökhelyettességét, a tagság viszont akkor is Szekeresben bízott.

A párt más, mint a kormány

Egyik forrásunk leszögezte, hogy a miniszterelnöki poszt az alkotmány alapján is olyan tisztség, hogy a döntéseket a kormányfő maga hozza, nem a kabinet. "Lehet a kormányüléseken vita, de a döntést a miniszterelnök mondja ki - fogalmazott informátorunk, megjegyezve, a párt az nem ilyen terep. - Az MSZP nem fog tovább fideszesedni." Informátorunk arra utalt, hogy már így is túl nagy hatalom koncentrálódik Gyurcsány kezében, hiszen 2005 nyara óta lényegében ő és csapata vezeti az MSZP-t.

Igaz, a pártra a második Gyurcsány-kormány megalakulása és Hiller István miniszteri kinevezése óta a vezetetlenség a jellemző. Formailag ugyan Juhász Ferenc viszi az operatív ügyeket, mégis a két tavalyi választás után a párt kissé szétesett.

Hiller pártelnöki kinevezésével felépült a Köztársaság téren a berlini fal, azaz Hiller és csapata a pártszékház egyik lezárt emeletére költözött, de Hiller távoztával a berlini fal is leomlott, lényegében újra kiürült a Köztársaság téri pártház, csak lézengenek az aparatcsikok, most a pártigazgatói teendőket ellátó szakember sincsen, hiszen az ezt lényegében ellátó kampányigazgató, Szigetvári Viktor december 31-én otthagyta a pártot.

Újrázhatnak a fiatalok

A további posztokért lehet némi tülekedés, annyi azonban valószínűsíthető, hogy sikerrel mérkőzik újra jelenlegi posztjáért Simon Gábor választmányi elnök, illetve Ujhelyi István alelnök. Ujhelyi információink szerint az elnökhelyettesi posztra is kapott jelölést. Az ifjúsági kvóta alapján Mesterházy Attila és Vadai Ágnes is megtarthatja posztját, ha most is ők lesznek a fiatalokat tömörítő Mozaik klub favoritjai.

Hivatalosan ugyanakkor még csak annyi bizonyos, hogy Gyurcsány lesz a pártelnökjelölt. Korábbi hírek szerint Hiller István az ideológiáért felelős alelnök szeretne lenni, de felmerült az is, hogy a leköszönő pártelnök a vigaszágon megcélozta a választmányelnöki posztot. Kiss Péter szociális miniszter is tagja maradhat az MSZP vezetésének, úgy tudjuk, a párt társadalmi kapcsolatainak ápolását vinné el a feladatok közül.