Drágább lett a Nemzeti a tervezettnél
További Belföld cikkek
- Orbán Viktor a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét fogadta
- Donald Trump üzenetet küldött Magyarországra, Orbán Viktort méltatta
- Hadházy Ákos két szerződést talált a kínai rendőrökről, az egyik szerinte ijesztő
- A végzős osztályok tablójára került Hoppál Péter képe egy pécsi gimnáziumban
- Őrbódé kapott lángra Budaörsön
Elpuskázott milliárdok
A lap szerint az anyagból kiderül, hogy az építtetők elmulasztották igénybe venni azt a 7,8 milliárd forintos japán segélyt, amelyről a távol-keleti ország kormányával 1995-ben született előzetes megállapodás. Az összeget a színház audiovizuális felszerelésére kellett volna fordítani - rögzíti a Kehi jelentése, amely az illetékes tárcavezető felelősségét is megállapította. Az építkezés kezdetén Hámori József, a végén pedig Rockenbauer Zoltán vezette a kulturális tárcát, de az építkezés finanszírozása a Pénzügyminisztériumhoz tartozott. Az Orbán-kormány 2001-ben, "csaknem egy évvel az építkezés megkezdése után véglegesítette a beruházásra fordítható 12,1 milliárd forint költségvetési keretet" - állapítja meg a jelentés.
A Kehi-jelentés nincs a kormány napirendjén
A beruházásra végül 18,5 milliárd forintot használtak fel. A színház elindításához azonban 22,3 milliárdra volt szükség. A Magyar Hírlap összeállítása szerint ennek oka a feltűnően magas, csaknem négymilliárd forintos pluszköltség a tavalyi választások előtt rajtoló teátrumnál. A Kehi jelentését nem tárgyalja a szerdai kormányülés - közölte a Magyar Hírlappal Gulyás Erika helyettes-kormányszóvivő.
Az eredeti ár: 6,7 milliárd volt
Az Orbán-kormány "beruházási forrásként" húszmilliárdot fordított, amiből az évtizedek alatt összegyűlt adományok - téglajegyek - és kamatai több mint négymilliárdot tettek ki. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság ingyen adott telket az építkezéshez. Az építési munkákra több mint 11 milliárdot fizettek ki az Arcadom Építőipari Rt-nek. A Demján Sándor érdekeltségébe tartozó cég 2000. márciusában nyerte el a színházépítés lehetőségét közbeszerzéssel. A győztes cég eredeti ajánlata 2002-es árszinten 6,7 milliárd forint plusz áfa volt, ami azonban nem tartalmazta sem a belsőépítészeti, sem pedig a színpadtechnikát. Utóbbit újabb két és fél milliárd forintért valósította meg a német tulajdonban lévő Bosch-Rexroth Kft.
Az Orbán-kormány drágaságra hivatkozva hagyta félbe a Horn-kormány által elkezdett Nemzeti építését, ami az Erzsébet téren épült volna fel. E beruházás 18,2 milliárdba került volna a 250 férőhelyes földalatti garázzsal együtt, de volt egy butított változat, ami 15,5 milliárdba került volna. Ebben az esetben azonban a színház stúdiószínpada berendezés nélkül épült volna meg.