Egy hólyagkatéterezésre tutira emlékeznék

„Február elején voltam először egy felfázás miatt az urológián az egyik belvárosi rendelőben. Azóta kb. négyszer-ötször jártam ott, mindig ugyanannál az orvosnál, átlagosan havonta egyszer. Az első alkalommal végzett egy darab ultrahangos vizsgálaton kívül minden alkalommal csak egy nagyon szimpla, tesztcsíkos vizeletvizsgálatot végeztek el (kérdezősködés, receptfelírás)” – írja az Index egyik olvasója.

Olvasónk egy hónappal ezelőtt a kormányzati portál ügyfélkapuján megnézte a betegéletútját. Itt az látható, hogy milyen egészségügyi ellátásokat regisztráltak a taj számához az utóbbi időben, és mennyit fizetett értük az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a rendelőnek.

Zselézős cucc

Levélírónk meglepve tapasztalta, hogy a fenti néhány urológialátogatásnál olyan vizsgálatok is szerepeltek a taj számánál – köztük hólyagkatéterezés és hólyagöblítés is -, amiket biztosan nem végeztek el rajta.

„Az időpontok, úgy emlékszem, stimmeltek, de egy-egy orvoslátogatásnál számottevően több vizsgálat szerepelt, mint amennyit ténylegesen elvégeztek. Nyilvánvalóan nem ismerem minden vizsgálat hivatalos elnevezését, elképzelhető, hogy bizonyos dolgok tényleg megtörtént vizsgálatokat takarnak. Úgy emlékszem, szerepelt egy »érzéstelenítés« tétel is, na ez lehet, hogy az ultrahangvizsgálat előtti zselézős cucc, de egy katéterezésre tutira emlékeznék” – értetlenkedik az olvasó.

Az eset olvastán e cikk írója is regisztrálta magát az ügyfélkapun – meglepően flott okmányirodai ügyintézéssel, 15 perc alatt lezajlott –, és utánanézett saját betegéletútjának.

Az orvos neve mindig ott van

Igaz, az adataimat 1996–2006 között kértem, de csak a 2003–2006 közöttieket kaptam meg. Minden stimmelt, újra átéltem a „mozgásterjedelem vizsgálatát a végtagi ízületekben”-t (85 Ft), amikor úgy belerúgtam az ágy lábába, hogy belilult a kisujjam, és azt hiszem, a rhinoscopia endoscopica (335 Ft) volt az 2004-ben, amikor egy kétszer vastagabb csövet gyömöszöltek az orromba, mint ami a lukon beférne.

Ha mindenki regisztrálná magát, több olyan eset is kiderülhetne, amikor nem létező vizsgálatokat, kezeléseket könyvelnek el a kórházak, rendelők, hogy ezzel nagyobb OEP-támogatást kapjanak. A rendszer minden esetben az orvos nevével együtt regisztrálja az ellátásokat és az értük kifizetett támogatásokat.

A kórházak adminisztrátorai a vizsgálatok vagy műtétek után rögzítik az egyes beavatkozások kódjait, és erről a beteg is kap egy ambulánslapot, mondta az Indexnek az egyik budapesti kórház orvosa. Megjegyezte, hogy tudomása szerint ez általában eléggé rutinszerűen működik, nem jegyzik fel a vizsgálatok egyedi eseményeit, adott beavatkozásoknál mindig ugyanazokat a kódokat használják.

Ez magyarázhatja azt, hogy amikor az Index egyik munkatársa nemrégiben vérvételen járt, az ambulánslapján a beavatkozások között feltüntették a „vérzéscsillapítás kötéssel” tételt, ami a valóságban azt jelentette, hogy a nővér átadott egy gézlapot, amit kollégánk maga nyomott a szúrás helyére. Az ambulánslapon szerepel a betegfelügyelet is – ez kollégánk szerint az lehet, hogy ha valaki rosszul lesz, akkor ráfektetik egy ágyra, vagy az volt, amikor egy nővér utána szólt a folyosón, hogy elkészültek a leletei.

Adminsztrációs hibák?

Nem feltétlenül utal visszaélésre, ha valaki betegéletútja lekérdezésekor olyan ellátásokat is talál a taj számánál, amelyeket nem vett igénybe, válaszolta az Index kérdésére Király Gyula, az OEP informatikai főigazgató-helyettese. Az eltérések adódhatnak egyszerű adminisztrációs hibából, például az egészségügyi szolgáltató által hibásan jelentett taj számból is.

A betegéletút lekérdezésekor a felhasználó azokat az adatokat láthatja, amelyeket róla – taj száma alapján – az egészségügyi szolgáltatók jelentettek az OEP-nek, magyarázta az informatikai főigazgató-helyettes. Ha valaki olyan ellátást is lát a neve mellett, amelyet nem végeztek el, ezt a pontos adatok megadásával írásban jelezheti az OEP főigazgatójának. Az minden esetben az egészségbiztosító által lefolytatott vizsgálattal után tisztázható, hogy az eltérés miből adódik, hangsúlyozta Király Gyula.

Előfordulhat, hogy a kórházban egyszerűen elírták a taj számot, így, mondjuk, egy mandulaműtét elszámolása egy másik beteg nevéhez kerül. Ilyen egyébként csak valós taj számokkal fordulhat elő, az OEP rendszere ugyanis azonnal jelzi, ha nem létező taj számhoz rendelnek valamilyen ellátást.

Ha kiderül, hogy csak egyszerű adminisztrációs hiba történt, ezt az egészségügyi intézmény kijavíthatja. Ha azonban egy kórház nem tudja felmutatni a kérdéses ellátást bizonyító betegdokumentációt, az már utalhat visszaélésre, jegyezte meg az OEP illetékese.

Az ügyfélkapun a betegéletutat egyelőre csak 2001-ig visszamenőleg lehet lekérdezni, de a megismerhető adatbázis folyamatosan bővül, mondta az Indexnek Király Gyula.

Ha Ön hasonló eseteket tapasztalt, kérjük, írja meg az Indexnek. Nevét és személyi adatait zártan kezeljük.