Megint pert vesztettek az atomtitkok megismerésérét küzdő civilek

Továbbra sem ismerhetik meg a paksi atomerőműben tervezett kármentesítés részleteit a környezetvédők - így döntött a Fővárosi Bíróság pénteki határozatában, amelyet az Energia Klub és az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) között zajló polgári perben hozott.

Az Energia Klub azért fordult a bírósághoz, mert az OAH korábban megtagadta a betekintést abba az engedélyezési dokumentációba, amelyet a Paksi Atomerőmű Rt. nyújtott be a 2003. évi üzemzavar felszámolásával kapcsolatban.

Nemzetbiztonsági érdek

Kisbán Tamás bíró a döntés indoklásakor elmondta, hogy a nukleáris ügyekben a nemzetbiztonsági érdek gátja lehet a közérdeknek, így a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát is vissza lehet utasítani. A bíró szerint a zöldek ezen kívül túl általánosan fogalmaztak a kért adatok körét illetően. Meg kell mondani határozottan, hogy melyik adatot ismernék meg - jelezte a bíró, utalva arra, hogy az üzleti érdekeket sértő adatok nem hozhatók nyilvánosságra.

A bíró idézte a zöld szervezetek által is hivatkozott Aarhusi egyezményt, amely a környezeti jellegű információk nyilvánosságát írja elő. A bíró szerint a nemzetközi egyezmény azt tartalmazza, hogy az adatok nyilvánosságának kérelmezésekor konkrét, kellő szakmaiságú beadványra van szükség. Ezen kívül az Aarhusi egyezmény kimondja azt is, hogy kereskedelmi, ipari információk bizalmasságának a megsértése esetén vissza lehet utasítani a kérelmet.

Bertha Kálmán, a perben beavatkozó státuszú Paksi Atomerőmű Rt. (PA) vezető jogtanácsosa a tárgyaláson azzal érvelt, hogy az engedélykérelemi dokumentáció szerzői jogvédelem alatt álló matematikai modelleket és egyéb know-how-nak minősülő számításokat tartalmaz. A dokumentációt elkészítő több cég épp ezért üzleti érdekre hivatkozva a PA-n keresztül kérte az OAH-t, hogy adataikat bizalmasan kezelje.

Több szempontból is aggályos

"Némi hasonlóságot mutat a mostani ítélet a másik ügyben korábban hozott szintén elutasító elsőfokú ítélettel" - mondta Schiffer András az Indexnek, utalva ara, hogy az erőmű 2-es blokkjának újraindításával kapcsolatos adatok megismerése érdekében szintén folyik egy per, amit elsőfokon elvesztettek ugyan a civilek, de a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte azt az ítéletet és új eljárásra visszaadta az ügyet a Fővárosi Bíróságnak. A másodfokú tárgyaláson ráadásul a bíróság kimondta, hogy a paksi kettes blokk újraindítására irányuló engedélykérelem mellékletei közérdekű adatnak számítanak, hangsúlyozta Schiffer.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője, aki a pert indító civil szervezeteket képviseli az ügyben, több szempontból is aggályosnak tartja a most hozott elutasító ítélet okfejtését. A bíróság szerint a felperes szervezetek nem jelölték meg pontosan, hogy milyen adatokat szeretnének megismerni, Schiffer szerint azonban pontosan fogalmaztak a keresetlevélben: a kármentesítéssel kapcsolatos engedélykérelmet és annak mellékleteit kívánták megismerni. "Ezzel eleget tettünk a polgári törvénykönyvben előírtaknak" - mondta Schiffer, hozzátéve, hogy ha az adatkérés további cizellálását kéri a jogalkalmazó, akkor az azért aggályos, mert az adatkérő polgár nyilván azért kér betekintést az adatokba, mert nem tudja mit nem tud. Ráadásul "a júniusban módosított adatvédelmi törvény teljesen világosan fogalmaz: egész dokumentációk is beletartozhatnak a nyilvánosságra hozandó adatok körébe", fogalmazott Schiffer.

Nincs összhang

Schiffer szerint az is aggályos, hogy a nincs összhangban a mostani ítélet az ítélőtábla szeptemberi határozatával. Ennek oka vélhetően az, hogy kevés ilyen jellegű per folyik a magyar bíróságokon. Ez persze megváltozhat, ha elárasztják a civilek hasonló kereseteikkel a bíróságokat, tette hozzá Schiffer.

Mint azt korábban többször is hangoztatták, az információkra a zöldeknek azért van szükségük, hogy gazdasági adatokkal alátámasztott érdemi vitát lehessen folytatni az atomenergia kockázatairól és az alternatív lehetőségek esélyeiről. A civilek szerint a lakosság nagy része is kíváncsi lenne a tervezett kármentesítés kockázataira, amelyet pusztán üzleti érdekekre hivatkozva szerinte nem lehet megtagadni. A pereskedő szervezetek természetesen fellebeznek az elutasító ítélet ellen, így ez az ügy is másodfokon folytatódik.