Kárpótlást érdemelnének a lakosságcsere áldozatai

Sólyom László írta az előszavát annak a kötetnek, az Otthontalan emlékezetnek, amelyet csütörtökön mutattak be a szlovák-magyar lakosságcseréről, a felvidéki magyarok kitelepítéséről szóló konferencia után a Terror Házában. Az ugyanerről a témáról szóló könyv egyik példányát - éppen a szerkesztő által félretett példányt, benne a megnyitó szövegével - valaki magával vitte, így a kötet egyik összeállítója, Molnár Imre csak az előszóból tudott idézni, amelyet Sólyom írt .

Nem túl készségesek

Sólyom az előszóban azt írja, hogy Szlovákia nem mutat készséget arra, hogy szembenézzen történelmével, miközben például a magyar Alkotmánybíróság határozatban mondta ki, hogy alkotmányellenesek voltak a második világháború utáni magyar törvények és jogszabályok a németek kitelepítéséről. Emiatt Sólyom 2006-ban bocsánatot is kért a németektől.

Szlovákiában ez nem történt meg, ez már azon a konferencián hangzott el, amelyet Magyar sors Csehszlovákiában címmel rendeztek a Terror Házában, ahol a témáról csütörtökön nyílik meg a hasonló című kiállítás is. A Benes-dekrétumok néhány nappal ezelőtti szlovákiai parlamenti támogatása ebből a szempontból kifejezetten felkorbácsolta az indulatokat.

Félelem

Molnár Imre elmondta, hogy a konferencia utáni könyvbemutatóra az egyik szlovák szerző el sem mert jönni, mert állását érezte volna veszélyeztetve, ha Magyarországon szerepel.

Mindez a félelmet erősíti a két országban, erről a félelemről a vita egyik hozzászólója, Fülöp Mihály, a Magyar Külügyi Intézet korábbi igazgatója beszélt. Fülöp Révkomáromban tanít, a szlovákiai magyar egyetemen, ahol diákjai dolgozataiból is megállapította, hogy a lakosságcsere emléke máig él a családok emlékezetében. A közös emlékezet egyetlen azonos pontja pedig a félelem.

Az elnök kezdeményezzen

Fülöp azt javasolta a köztársasági elnöknek, hogy a magyar parlamentet szólítsa fel a mulasztásos alkotmánysértés megszüntetésére, mivel az Alkotmánybíróság már korábban kárpótlásra szólította fel az országgyűlést. A Felvidékről kitelepítetteknek járna kárpótlás a magyar államtól, miután Budapest a nevükben korábban lemondott mindenféle kártérítési igényről Csehszlovákiával szemben.

Ez a lemondás 1949-ben történt egy Csorba-tónál aláírt szerződéssel, erről Kugler József beszélt a konferencián. Később 1964-ben kaptak némi kárpótlást az érintettek a magyar államtól, de a rendszerváltás után nem történ semmiféle előrelépés a felvidékiek ügyében, miközben a német kitelepítetteket például bevonták az első és második itthoni kárpótlási körbe.

Pár milliárdba kerülne

Kugler 7,5 milliárd forintra tette a felvidéki magyarok ingatlanjainak értékvesztését, a kárpótlás viszont szerinte nem jelenti a teljes kármentesítést, ennek az összegnek a feléből is enyhíteni lehetne a több évtizedes sérelmeket. Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója szerint - aki csak röviden szól t hozzá az elhangzottakhoz - ez az összeg (bár nem áll túlzottan jól a magyar költségvetés) nem jelentene túlzottan nagy terhet a büdzsének.

Molnár Imre, az Otthontalan emlékezet című kötet szerzője szerint Sólyom László a könyv előszavában gyakorlatilag megtette azt, amire Fülöp Mihály kérte, vagyis az államfő gyakorlatilag arra ösztökéli a magyar Parlamentet, hogy alkosson jogszabály a felvidéki kitelepítettek kárpótlására.

Megbékélés?

A konferencián a bevezetőt a fideszes Balog Zoltán mondta, a magyar Parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke. Szerinte a népek közötti megbékéléshez az emberi méltóság tiszteletben tartásán keresztül vezet az út, és ez előtt meg kell követnünk egymást a múltban történtekért.

A Benes-dekrétumok szlovák támogatásáról szóló döntést erőteljesebben kommentálták a konferencia résztvevői. Izsák Lajos történész, az ELTE rektor-helyettese szerint a szlovák-magyar lakosságcsere emberiség elleni bűntettnek minősül, és ezért inkább az erkölcsi elégtételnek érkezett volna el az ideje, ehelyett a pozsonyi parlamenttől "újabb pofont kaptunk" idézte Sólyom László kifejezését Izsák, aki a Felvidékről származik, és akinek szülőfalujából sok magyart telepítettek ki.