Zsidózott? Pereljék be Szabó Dezsőt!

A Szabadság téri református templom előtt felállított színpadon hosszú műsor vonzotta az október 23-i állami ünnepségekről érkező demonstrálók százait. Hegedűsék templománál négy új szobor avatására készültek. Az épület lépcsőjén két sorban Horthy Miklós, Kossuth Lajos, Szabó Dezső és Wass Albert mellszobra várta a leleplezést. (Mellesleg Szabó Dezső nem volt különösebb híve a szerinte a német imperializmust kiszolgáló Horthynak.)

Kurvanyádat!

A Magyar Gárda részvételével lezajlott istentisztelet után ifjabb Hegedűs Loránt református lelkész lépett a közönség elé. Az egykori miépes képviselő beszélt a két íróról, sőt még egyházi felettesei figyelmébe is ajánlotta egyházkritikai írásaikat, de főként az idegen

hatalmak magyarországi befolyásáról alkotott nézeteit osztotta meg hallgatóságával. A szónok megtapsoltatta a demonstrálók soraiban álló, velük együtt érző zsidókat, aztán rátért a Simon Peresznek tulajdonított kijelentésekre.

Hegedűs szerint az izraeli elnök nem véletlenül mondta, hogy országa megvette Magyarországot és Lengyelországot. Lengyelország ugyan sosem lesz az övék, de Magyarország már az izraeliek zsebében van. A lelkész azt követelte az Országgyűléstől, hogy azonnal hívják össze a nemzetbiztonsági bizottságot és vizsgálják ki, ez miként történhetett meg. Hegedűs Petőfi Sándor Mit nem beszél az a német című verséből idézve üzent is az izraeli elnöknek, "Foglalod a kurvanyádat, De nem ám a mi hazánkat!"

Ezt követően lépett a színpadra egy bocskaiba öltözött férfi. A színésznek készülő Erdélyi József egy közel öt perces felolvasást tartott a zsidóság faji jellemzőiről, melynek csak a legvégén jelezte, hogy Szabó Dezső 1935-ből származó írását interpretálta.

Burkina Fasonak is beszóltak volna

"Az elhangzott szövegek az én tudtommal kerültek a műsorba" – mondta az Indexnek Hegedűs, aki szerint viszont sem Petőfi, sem Szabó Dezső nincs betiltva, tehát furcsa lenne, ha valaki perelné a szövegeik miatt. A volt országgyűlési képviselőnek az a véleménye, hogy Peresz kijelentései után a kormánynak vagy az ellenzéknek egyformán felelőssége, hogy vizsgálatot kezdeményezzen, mire alapozza az izraeli elnök állítását. Hegedűs szerint ezt akkor is meg kéne tenni, ha "Burkina Faso államfője mondta volna, de különösen meg kellene tenni annak az államnak az esetében, amely évtizedek óta semmibe veszi az emberi jogokat".

A református egyház zsinati szóvivőjétől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Szabadság téri templom ügyeiért a Dunamelléki Egyházkerület püspöke a felelős. Idősebb Hegedűs Loránt utódja, Szabó István irodáján érdeklődtünk, hogy az egyházkerület vezetése foglalkozik-e az október 23-i ünnepségen elhangzott beszédekkel és a magyargárdás szoboravatással, de azt a választ kaptuk, hogy a püspök vidéken tartózkodik és telefonon egyáltalán nem nyilatkozik.

Hegedűs szerint az 1935-ös idézet sem értelmezendő nyílt zsidózásnak, "attól még, hogy zsidó pszichéről van benne szó". A lelkész úgy látja, aktuális az író üzenete mindazoknak, akik szerint Gerő, Rákosi és még számos közszereplő öröksége mind a mai napig mérgezi az együttélést.

Elítélte a nyilasuralmat

Szabó Dezső 1918-ban befejezett Elsodort faluja még az egy évvel később kezdődő Horthy-korszak önigazolásául szolgált. A legjobbnak tartott regényében a magyarságra nézve tragikus következménnyel járónak nevezi a liberalizmust, a kapitalizmust és a szocializmust.

A húszas években azonban fokozatosan szembefordul a rendszerrel, elítéli Magyarország németbarátságát. A Feltámadás Makucskán a korszak szatírája. Az utolsó, Szabó által némileg támogatott hazai politikai vezető Gömbös Gyula volt, majd tőle is elfordult.

Az őszirózsás forradalmat még üdvözölte, de 1919-es Tanácsköztársaságot és a proletárdiktatúra 133 napját idegennek és nemzetellenesnek tartotta. Elutasította később Hitler nemzetiszocializmusát is, Mussolini fasizmusával viszont szimpatizált. Elítélte Magyarország német megszállását és a nyilasuralmat is. Budapest ostroma idején, Rákóczi téri lakása óvóhelyén halt meg.

A második világháború után művei szinte elérhetetlenek voltak a nagyközönségnek. Ennek egyik oka a zsidókat negatív színben feltüntető művei voltak. Bibó István a munkásságát úgy jellemezte, hogy "a magyar nemzet, a magyar etnikum történetileg kialakult integritását félti a 19. században nagyobb tömegben jelentkező, főleg német és zsidó beolvadással szemben".

Reneszánszát éli

A rendszerváltás közeledtének jele volt, hogy ismét megjelentek Szabó Dezső írásai, a nyolcvanas évek közepén indult Századvég pedig címlapon szerepeltette hét szellemi előd – Ady Endre, Jászi Oszkár, Babits Mihály, Szekfű Gyula, Németh László, Bibó István és Szabó Dezső – fényképét. A lap felelős kiadója Stumpf István volt.

A kilencvenes években szélsőjobboldali erők – többnyire az író munkásságában való elmélyülés igénye nélkül – zászlajukra tűzték nevét, és főleg az Azért, mert egy-két zsidót utálok vagy a Két faj harca és más efféle műveket olvastattak tőle híveikkel.

Amikor 2001-ben a református egyház felelősségre vonta lelkészét, ifjabb Hegedűs Lorántot egy cikke miatt, akkor Ady Endre és Németh László mellett Szabó Dezső idézetekkel védekezett. Hegedűs Szabadság téri templomában működő színház is Szabó Dezsőről kapta nevét.

Miután Kertész Imre 2003-ban irodalmi Nobel-díjat kapott a Sorstalanságért, ismét egyre többször került elő a radikális oldalon Szabó Dezső (és Wass Albert) neve. Szerintük inkább őket kellene tanítani az iskolában, mint a "nemzetidegen" Kertészt.