Szilvásy kinyitja az olajaktákat

Bár korábban azt ígérték, szeptember 3-án részlegesen megnyílhatnak a kilencvenes évek olajüzelmeivel kapcsolatos, államtitoknak minősített akták, egy hetet biztosan tolódik. Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy a jövő hét folyamán teszik közzé az interneten az iratokat és azt is megmutatták, hogy az adatvédelmi törvények betartásával milyen iratok megismerésére számíthatunk.

Tóth Károly, az olajügyben készült titkos dokumentumokkal foglalkozó, hét éve feloszlatott bizottság egykori tagja kedd reggel az RTL Klub Híradójának úgy nyilatkozott: csak akkor ismerheti meg minden ember az igazságot a kilencvenes évek olajügyeiről, ha most nyilvánosságra kerül az összes, akkor titkosított irat.

A politikus szerint Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb károkat az olajügyek, a vissza nem fizetett egzisztenciahitelek és a kárpótlási jegyekkel történt visszaélések okozták.

Tóth Károly szerint csak az ügyek felderítésének módját nem szabad nyilvánosságra hozni, minden mást igen. Most egy kormányzati munkacsoport dönt arról, hogy nyilvánosak lesznek-e az olajakták vagy sem.

Szilvásy György szerint az iratok megismertetésénél elsődleges szempont a személyes adatok védelme. Politikai és szakmai elkötelezettségük szerinte megkérdőjelezhetetlen az ügyek tisztázásával kapcsolatban. A titkos minősítés fenntartását kérő szervezetektől álláspontjuk felülvizsgálatát kérték szeptember végéig.

Az olajügyeket vizsgáló kormányzati munkacsoport az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Nemzeti Nyomozóiroda, az Országos Rendőr-főkapitányság , a Vám és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, a Pénzügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a Rendvédelmi Szervek Szolgálata, a Nemzetbiztonsági Iroda és a Nemzetbiztonsági Hivatal képviselőinek részvételével eddig négy alkalommal ülésezett.

Az olajbűnözés felderítésében lefolytatott vizsgálatok titkosított anyagainak feloldásáról és a kormányzati munkacsoport létrehozásáról azután döntött a kormány, hogy június végén ismeretlenek megverték Kármán Irén újságírót, aki az olajbűnözésről írt riportkönyvet. Azt ugyan azóta sem tudni, hogy ki verette meg Kármánt (ha valóban megverették), az eset mindenesetre felháborította a közvéleményt.

Legkorábban a Pallag László által 2000-ben vezetett bizottság iratanyagai lesznek megismerhetőek, terjedelmük 35 ezer oldal. December végéig vizsgálja meg a kormányzati munkacsoport az összes többit, ami a köztes időben folyamatosan megismerhető lesz.

A most mintaként bemutatott anyagok adatvédelmi hivatkozással törölt részek miatt nem túl informatívak. Szilvássy György elmondta, a nevek és cégnevek törlésére törvény kötelezi őket, ez az olajügyekben sem megkerülhető.

A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős tárca nélküli miniszter arról is szólt a sajtónak, hogy selejtezésen a minősített olajos iratok jelentős része megsemmisült. Nem tudják megmondani pontosan, mit tartalmaztak ezek az anyagok és ezekből mennyit zúztak be, az azonban biztos, hogy a selejtezés a törvényi előírásoknak megfelelően zajlott, ám nem minden belső szabálynak megfelelően.

Amennyiben az államtitokról volt szó, márpedig az olajiratoknál ahhoz kellett a kormányzati munkacsoport, hogy áttekintse a minősített iratokból a mi megismerhető és mi sem, a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény titoknak minősülő adatok kezelésének rendjéről szóló jogszabály szerint minősített adat nem semmisíthető meg a minősítésének feloldásáig.

Szilvásy az Index kérdésére nyomatékosította, törvényes volt a selejtezés. Az természetes folyamat a hivatalokban, és épp az követne el szabálysértést, aki ennek nem tesz eleget.