Dávid Ibolya kimaradt a tamási szocpolperből

Barbalics és Barbalicsné a nyomozati iratokban

Dávid Ibolya

Bár a Legfőbb Ügyészség nyomozás felügyeleti főosztályának az eljárás harmadik évében kelt határozata szerint "az eddig felelősségre nem vont személyeket érintő bejelentés alapján a kijelölt ügyészség újabb eljárás lefolytatása iránt fog intézkedni", erre 1999 januárja óta mégsem került sor. A jogi szakértők szerint a gyanúsítotti kör bővítésére már nincs is mód az eltelt idő miatt. Így valószínűleg örökre kimaradt a nyomozásból Barbalics Miklós közjegyző, Dávid Ibolya igazságügyi miniszter férje is, jóllehet ő intézte a tamási szocpolügyek közel felét.

Barbalics egyébként ezt a tényt korábban a sajtónak is készséggel elismerte, azt állítva azonban, hogy közjegyzőként nem volt köteles az ügyek hátterét vizsgálni. A tamási közjegyző egyébként az OTP nyomtatványát ellenjegyezte, az ügyvédek pedig egy azzal szövegszerűen megegyező, saját számítógépes változatot hitelesítettek. A bíróság a végül elmarasztalt két ügyvédnek sem a szerződések elkészítését rótta fel, hanem néhány terhelő vallomás alapján azt, hogy tudtak, sőt segédkeztek a nyilvánvaló csalásban, ezzel pedig bűnsegédekké váltak.

A rendőrség nyomozati irataiban ugyanakkor többször feltűnik Barbalics Miklós is, aki tanúvallomások szerint nem kizárólag az aláírásokkal törődött, hanem tanácsot is adott a hozzáfordulóknak a tetőtérbeépítés folyamatáról. A Somogy Megyei Bíróságon az egyik elítélt azt mondta az Indexnek: "A közjegyző is tudott mindent, mint a többiek. Én is nála csináltattam a papírokat".

Barbalics ellenjegyezte többek között azt a tetőtérbeépítést lehetővé tevő megállapodást is, melynek egyik aláírója egy analfabéta, hallás- és látáskárosult, egyetlen osztályt végzett asszony volt. A nyomozati anyagból kitűnik: Tasi Istvánnénak fogalma sem volt arról, hogy tetőtérbeépítésébe kezdett. A szerencsétlen asszonyt azzal hitegették, hogy házat vásárolnak majd számára, végül be kellett érnie egy nagykötegnyi piros százforintossal. Tasi Istvánnét elmarasztalták csalásért, Barbalicsot viszont nem. Az azóta Budapestre áttelepült közjegyzőt, csak mint mellékszereplőt említették meg a vádiratban háromszor is. Szerepel a nyomozati iratokban egyébként Dávid Ibolya neve is.

A Dávid és Kovács iroda az OTP felett

Az egykori tamási ügyvédnő az egyik vallomás szerint irodájában épp az ügylet legkényesebb momentumával, vagyis a tetőtér elkészülte utáni eladásával kapcsolatban adott felvilágosítást. Pfeiffer Csaba vallomásában elmondja, hogy a "visszaíratásról érdeklődtünk az OTP felett lévő ügyvédi irodában Dávid Ibolyánál". "Elmondtuk neki, a hölgynek, hogy konkrétan mit akarunk, van-e arra lehetőség, hogy a lakrészt a beépítés után visszaírassuk. Azt a felvilágosítást kaptuk a hölgytől, hogy mihelyst megvan a lakhatási engedély, már másnap vissza lehet írni." Dávid Ibolya - még ha ügyvédi munkái nem is voltak -, miniszteri kinevezéséig a körzet képviselőjeként mint "húzónév" közreműködött a tamási OTP-fiók felett székelő Dávid és Kovács ügyvédi iroda tevékenységében. Az ott készült szocpol-szerződéseket társa, Kovács István rendezte. Ezekért a szerződésekért Kovács maga is vádlottja lett az ügynek, ám őt terhelő vallomás hiányában felmentette az első fokú bíróság. Kovács István egyébként szintén az MDF helyi szervezői közé tartozott, sőt esélye lett volna az országgyűlési jelöltségre is, ám annak idején végül Dávid Ibolya indult a párt színeiben.

Dávid: Édes istenem, ez csak egy vallomás!

Az MDF elnöke a hír hallattán kijelentette: "Tisztelettel jelentem, hogy amikor közéleti pályafutásomat megkezdtem, 1990. május 2-án még olyan álmaim voltak, hogy egyszerre leszek ügyvéd és országgyűlési képviselő. Ez az álom 1990. augusztusáig tartott, amikor azt mondtam, hogy el kell döntenem, vagy ügyvéd maradok otthon és tovább dolgozom, vagy országgyűlési képviselő leszek. Én morálisan is nehezen tudtam összeegyeztetni az ügyvédi munkát az országgyűlési képviselőséggel.
De az is probléma volt számomra, hogy lehet mind a kettőt félgőzzel csinálni, csak értelme nincsen. 1990. augusztusától ügyvédi munkát egyetlenegyszer nem végeztem, először csak szüneteltettem az ügyvédi tevékenységemet, majd miniszterségem első napjaiban kiléptem az ügyvédi kamarából, mert ezt is összeférhetetlennek tartottam, annak ellenére, hogy ezt jogszabály nem tiltja. Bármit le lehet írni, de egy biztos: én 1990 augusztusában az ügyeimet átadtam és egyetlen ügyet sem vállaltam az elmúlt 11 évben. Zugügyvédkedéshez pedig sosem volt ingerenciám, a jogszabályokat mindig betartom."

"A vitás ügyek a kilencvenes évek közepe tájékán indultak. Nem ismerem az egyes konkrét esetek tényállását - országosan állítólag több száz vagy több ezer is van. Sem igazságügyminiszterként, sem országgyűlési képviselőként folyamatban lévő bírósági üggyel nem foglalkozom."

Dávid Ibolya áttanulmányozva az esetleges érintettségéről szóló iratot azt mondta: a nevén kívül semmit nem fedez fel az iratban. Ismételten leszögezte, hogy 1990. augusztusától nem folytatott ügyvédi praxist. Férje, Barbalics Miklós, a korábbi tamási közjegyző esetleges érintettségéről pedig csak annyit mondott: "Édes istenem ez egy vallomás, azt tessék nekem majd megmutatni, amit ebből a bíróság, vagy bármelyik hatóság figyelembe vesz".

"Ügyvédként, is tudom, hogy mit jelent valakinek a nyilatkozata és mit jelent az, ami releváns tényeket és információkat tartalmaz. Magyarországon mindenki tudja, hogy egy közjegyző mit végez, a közjegyző aláírás hitelesítése mit jelent: a hozzá beérkező állampolgár egy más által elkészített okiraton (akár ügyvéd, akár magánszemélyek által elkészített okiraton) tanúsítja, hogy az előtte a dokumentumot aláíró fél kézjegye, vagy keresztje attól a személytől származik, aki ott magát személyi igazolvánnyal igazolta. A konkrétumok nélkül úgy vélem ez történt, miután egy közjegyző van Tamásiban és a jogszabály bíróságot a közjegyzőt jogosítja fél aláírás hitelesítésére."

"Én országgyűlési képviselőként is mindig készségesen állok az emberek és az ügyek mellé és amiben illetékes vagyok és amiben a jogszabályi keretek között el tudok járni, megteszem. Soha nem élek törvénytelen eszközökkel. Aki úgy érzi egyébként, hogy vele méltánytalanság történt, forduljon a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelemmel."

Szocpol mellékhatások

Hajdics József, Tamási polgármestere szerint szociális katasztrófához vezethet a bíróság minapi jogerős döntése. A városvezető szerint addig, amíg nem tudni, pontosan hány tamási család érintett az ügyben, nem tehet az önkormányzat semmit. Megemlítette: sok mozgástere amúgy sincs az önkormányzatnak, mert ha az elmarasztalt családok a szocpol visszafizetési kötelezettség miatt elveszítik otthonaikat, az önkormányzat nem tud helyettük másik lakást adni. A jogosulatlanul felvett szocpol visszaszerzése egy kormányrendelet szerint az adóhatóság feladata, az APEH sajtóosztálya azonban csak a későbbiekben tudja megmondani: a jogerős ítélet hatására, milyen lépéseket tesznek az ügyben.

Az ügyintéző a keresztanya? Kovács József, az OTP korábbi tamási igazgatója nem kívánt reagálni az Index szocpol támogatásokkal kapcsolatos kérdésére. Kovácsot, aki jelenleg a pénzintézet Tolna megyei vezetője soha nem kérdezte meg a rendőrség az ügyben, holott ismert volt, hogy az állam által folyósított szocpolból mintegy 30 millió forintot azonnal levontak a régi OTP-s vagy más bankoktól származó tartozások címén. Azt sem vizsgálták, hogy milyen információk alapján találták meg felhajtók a tízezres kisvárosban azokat a családokat, akik reménytelen adósságaik miatt elsőként mentek bele a több szereplős játékba. Az adósoknak a tartozáskiegyenlítési tranzakciót minden esetben a fiókvezetővel kellett megbeszélniük. Az sem tisztázódott, hogy miért csupán a tamási OTP-iroda pultnál ülő ügyintézője ellen fogalmazódott meg vád, amikor a vallomások azt is tartalmazták: a támogatás folyósítását minden esetben a vezetőnek vagy helyettesének kellett engedélyeznie és ellenőriznie, sőt az OTP helyszíni ellenőröket is alkalmazott, akik folyamatosan vizsgálták a támogatott tetőtéri építkezéseket. Ennek fényében érdekes, hogy a közel 170 szocpolos ügyet maga mögött tudó fiókvezetőt elmarasztalás helyett a megyei igazgatói szék várta, míg a nyomozók egyedül az ügyintéző ellen folytattak nyomozást. A bíróság végül felmentette Keresztúrinét, ám addig 60 bírósági tárgyalásra kellett elutaznia, szökés veszélye miatt bevonták az útlevelét. 1997-ben egy házkutatást követően három napra letartóztatták, majd kimondták a mai napig érvényben lévő a lakhelyelhagyási tilalmat is.

<< Dávid kimaradt a tamási szocpolperből (1. rész)