Magyar Kuvait lesz Nyírtassból
További Belföld cikkek
- Sebestyén Balázs: Nagyon nagy a baj az országban, muszáj segítenünk
- Világelső lett a budapesti karácsonyi vásár
- Az interneten árulta a munkáltatója szerszámait egy karbantartó
- Fékhibát észleltek egy Budapestre érkező repülőnél, azonnal a helyszínre vonultak az illetékes szolgálatok
- Brutális katonai gépjárművek érkeznek Budapestre
"Elmondom én magának, mi lesz a falugyűlésen. Ott lesz egy nagydarab, magas ember, biztos fel fogják ismerni. Na, csak ő fog beszélni. A lényeg: Nyírtass a terroristák és az ukrán maffia központja lesz" - mondja az Amnézia pincérnője.
A vendégek egyelőre nem égnek a közeli gazdagság lázában. Inkább a vállukat vonogatják, amikor arról kérdezzük őket: mit szólnak ahhoz a hírhez, hogy Nyírtass olyan gazdag lesz, mint egy svájci falu. (Nem sokkal később a lakógyűlésen már a magyar Kuvait hasonlattal élnek.)
Na, de mitől is veti fel a pénz hamarosan ezt a 2100 lelkes nyírségi falut?
Az Emfesz Kft. 1,5 milliárd euróból (380 milliárd forintból) hat, egyenként 400 megawatt kapacitású, gáztüzelésű, villamos áramot termelő erőmű megépítésére készül (ez a 2400 megawatt meghaladja a tavaly elhatározott bővítés után 2009-től is csak 2000 megawattos paksi atomerőmű teljesítményét). Első lépésben 800 megawattnyi beruházás készül el, ennek építése 2009-ben kezdődhet, beüzemelése 2011-re várható. A teljes erőmű - amely működését az európai átlagnál olcsóbb közép-ázsiai vagy ukrán energiahordozóra alapozzák - 2013-ra készülhet el. A létesítmény hatásfoka 58 százalékos lesz. A tendert a nyáron tervezik kiírni, azon korábbi lapértesülések szerint várhatóan részt vesz francia Alstom, a német Siemens, az amerikai GE és a japán Mitsubishi.
Amit az Emfeszről tudni kell
Az Emfesz Első Magyar Földgáz és Energiakereskedelmi és Szolgáltató (Emfesz) Kft. egy Cipruson bejegyzett cég, a Mabofi Holdings Limited tulajdonában áll - a Mabofi magyarországi kézbesítési megbízottja egy mátészalkai címen van bejegyezve -, a honlapja szerint a Group DF-hez tartozó magyar energiaipai vállalkozás. A GDF-csoport része az Emfesz mellett a vezetékrendszer-építő Zangas, az ötven százalékig a RosUkrEnergo tulajdonában lévő Centragas és egy kelet-európai vegyipari cégeket összefogó Ostchem Holding AG elnevezésű cég. A 2006-ban 6,4 milliárd dollárosra értékelt GDF, és így az Emfesz is az ukrán milliárdos Dimitrij Firtas érdekeltségébe tartozik.
Az Emfesz száz százalékos tulajdonában van az Emfesz Erőmű Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft. A cég 2004-ben lépett a magyar piacra, kezdetben a földgázpiacra koncentrált, de már készül az árampiac nyitására is.
Az Emfesz tavaly 2,3 milliárd köbméter földgázt szállított ügyfeleinek, ami a hazai földgázforgalom mintegy húsz százalékát, míg a szabadpiacon értékesített mennyiség csaknem 70 százalékát jelenti. A háztartásoknak 8 százalékkal olcsóbb gázt ígérnek, április elejéig több mint kétezer lakossági fogyasztó jelezte szerződéskötési szándékát a cég honlapján, bár az év elején azt tervezték, hogy decemberre 100 ezer ügyfelük lesz.
A faluban, ahol a hatvanas években még több mint háromezren laktak, 17 utca és valamivel több mint nyolcszáz ház van. A településen 82, zömében kereskedelmi vállalkozás van bejelentve, ebből 61 egyéni vállalkozó, a többi társasági formában működik. Többségében vannak az egy-két főt foglalkoztató családi vállalkozások, a munkanélküliek aránya tartósan 15-17 százalék, de télen, a mezőgazdasági holtszezon idején még ennél is jóval magasabb.
A település meghatározó része volt a haszid zsidó közösség; a Népszabadság 2006 nyarán arról adott hírt, hogy Magyarországra költözik a kanadai Québec tartományból az egykori nyírtassi haszid közösség - akik Kanadában nyolc éve több tízmillió dolláros adócsalási ügybe keveredtek -, hogy újból otthont teremtsen. Azon a nyáron több száz ortodox zsidó érkezett a tassi csodarabbi halálának 129. évfordulója miatt Nyírtassra, hazatelepülésről azonban nem volt szó (bár létesítettek egy, a csodarabbi sírját látogató ortodox vendégek kényelmét szolgáló családi házat és rituális fürdőt). Különös amúgy, hogy a második világháborúban elhurcolt haszid közösségről a falu honlapján egy szó sem esik a történelmi részben.
A falugyűlést az iskola halljában tartják, itt van Papp László polgármester, valamint, a többi között, az Emfesz, a KPMG, és egy MTA-s professzor, akik mind-mind arról győzködik a hallgatóságot, hogy az erőművel a település csak nyerhet. Ekkor hangzik el a legjobb mondat: "Úgy gondolom, hogy nem fogjuk önöket becsapni." A közönség, lehetnek vagy százan, viselkedése baráti, sorra megtapsolja a hozzászólókat.
A vendégek mintha rosszabbra számítottak volna. A moderátor, a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezetője, többször elmondja: csak nehogy úgy járjon a hosszas mérlegelés után kiválasztott Nyírtass, mint annak idején a szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári; a település nem kért a vegyi kombinátból, mondván, mi lesz akkor a település határában lengedező búzával, mire a beruházást elvitték Tiszapalkonyára.
A polgármester csak akkor húzza elő a mindent vivő iparűzési-adó kártyát, amikor az egyik felszólaló arról érdeklődött, hogy miért állították kész tények elé a falu lakóit. Nos, a helyi iparűzési adóval lényegében egy csapásra rendbe tehetik az idén 398,8 millió forintos bevétellel és 444,628 millió forintos kiadással elfogadott, vagyis 53 millió forintos hiánnyal küszködő, évek óta forráshiányos, kiegészítő állami támogatásra szoruló önkormányzat kasszáját.
Összehasonlításul: a paksi önkormányzat erre az évre 3,64 milliárd forintnyi bevételt vár az összes helyi adóból, ebből 2,9 milliárd forintot az iparűzési adóból. Az erőmű nagyjából 2 milliárd forintnyi helyi adót fizet. Vagyis egy 800 megawattos nyírtassi erőmű is százmilliókban mérhető helyi adót termelhet a településnek, az egész, 2400 megawattos kapacitás kiépülte után pedig milliárdokat.
A pénzből új élet kezdődhet Nyírtasson. A polgármester hirtelen két dologgal kecsegtet: Magyarországon egyedülálló szociális védőhálót szerveznek, és műfüves focipályát építenek. De ennél nyilván többről van szó: ennyi pénzből fel lehet újítani a romos kastélyt, új intézményeket lehet építeni, a meglévőket fejleszteni, és az erőmű magával vonz még vagy tíz-tizenöt gyárat. És még valami: az erőmű olcsón hasznosítható, úgynevezett hulladékhőjére alapozva elindulhatnak különböző hőenergia-igényes, élelmiszer-feldolgozó vállalkozások.
Kérdés még, hogy mit szólnak az érintett környékbeli települések az erőműhöz. Egyrészt, akár ők is lehettek volna Kuvait, hiszen több faluval is tárgyaltak az erőmű beruházói. Másrészt nem örülnek neki, ha ingyen kell elviselniük az erőmű, az ígéretek szerint jóval a határérték alatti szennyezését. (37 faluról van szó, a legnagyobb szennyezést ráadásul egy, a gyűlésen bemutatott ábra szerint nem is Nyírtassnak kell elviselnie.) "A környező településeknek lehet vétójoga?" - kérdezte valaki. "Bizonyos értelemben igen" - hangzott a válasz.
Nyírtasst viszont megigézte az erőmű, no és a nagy pénz reménye. A hangulat alapján meglepő lenne, ha valaki a faluban népszavazást kezdeményezne az erőműről. A közönség a gyűlés végefelé is lelkesen tapsolt a vendégeknek, és ami a leginkább árulkodó: a nagydarab, magas ember, aki csakugyan ott volt, nem szólalt fel, hanem a többiekkel tapsolt.