Harmincegymilliárdot költött a kormány titkos beszerzéseken

2007.01.25. 09:27
A külügyi tárca, a rendészeti minisztérium, az önkormányzati minisztérium, illetve a kancellária összesen 31 milliárd forintot költött el három év alatt titkosított közbeszerzéssel. Az Index szerette volna megtudni, milyen feladatokra mennyi pénz ment el, de első körben csak általános válasszal szolgált a Kormányszóvivői Iroda, ami Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint nem elfogadható. Az adatvédelmi biztos kérés esetén megvizsgálja az ügyet.

Egyre gyakrabban panaszkodnak a cégek, hogy titkos közbeszerzéssel lehetetlenítik el egyes minisztériumok a közbeszerzéseknél a piaci versenyt. Néhány éve ugyanis hatályban van egy kormányrendelet, amely szerint ha a nemzetbiztonsági érdek úgy kívánja, eltekinthetnek a pályáztatók a nyilvános közbeszerzéstől és az egész eljárás folyamatát államtitoknak nyilváníthatják, kivéve azt, hogy ki mennyiért és milyen feladatot nyert el.

Az eljárás részletei titkosak

Titkosított közbeszerzésnél két lehetőség kínálkozik: ha rendkívüli sürgősséggel terveznek beszerezni például egy lehallgató rendszert, akkor elég akár egyetlen céget is meghívni, ha ennyire nem sürgős a beszerzés, legalább két társaságtól kell bekérni az ajánlatokat.

Az eljárás minden eleme titkos, így a piaci szereplők ha méltánytalanságot sejtenek egy-egy beszerzésnél, akkor is tehetetlenek, hiszen ha a beszerzés részletei államtitkot képeznek, nem tudnak olyan releváns információkhoz jutni, amelyek alapján megtámadhatnák az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál.

A Kormányszóvivői Irodától részletes listát kértünk arról, hogy az utóbbi néhány évben milyen célokra, mennyi pénzt költöttek el, és mely cégek voltak e különleges közbeszerzési eljárások nyertesei. A szóvivői iroda azonban csak általános választ küldött.

Parlamenti jóváhagyás kell

A "titkos közbeszerzés" akkor indítható, ha a beszerzésre az Országgyűlés illetékes bizottsága (ez leggyakrabban a nemzetbiztonsági) a közbeszerzési törvény alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. A tájékoztatás szerint "általánosságban annyit lehet elmondani, hogy titkos közbeszerzési eljárások indultak többek között egyes minisztériumi épületek biztonsági rendszerének korszerűsítésére, illetve informatikai tárgyú beszerzésekre (eszközbeszerzések és alkalmazásfejlesztések)". (A minisztériumi épületek biztonsági rendszerének korszerűsítése legalábbis furcsa, hiszen a tárcák még ebben a ciklusban kiköltöznek épületeikből, hogy elfogalalják majd az addigra elkészülő kormányzati negyedet.)

A Kormányszóvivői Iroda szerint nem folytatott "titkos közbeszerzési eljárást" az utóbbi három évben a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint az Oktatási és Kulturális Minisztérium.

Tavaly cöskkent a titkos beszerzések száma

2004-ben a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium 66-szor indított titkos közbeszerzési eljárást, összesen 7,8 milliárd forint értékben. Egy évvel később a Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium összesen 75 eljárást indított 13,4 milliárd forint értékben.

A szóvivői iroda kimutatásai szerint tavaly jelentősen csökkent a titkos közbeszerzési eljárások száma. A Miniszterelnöki Hivatal, a Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium összesen 43 esetben indított ilyen eljárást, összesen 9,8 milliárd forint értékben.

Közérdekű adat, hogy ki mit mennyiért

A válasz után részletes listát akartunk kérni, amire az első reakció elutasító volt, hiszen egy ilyen lista, érveltek, önmagában is államtitkot képez. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint viszont nem. Az Index megkeresésére közölte, államtitokká csak egyenként lehet nyilvánítani az adatokat, csomagban nincs mód titkosításra.

Az ombudsman hangoztatta annak van rációja, hogy egyes beszerezések nyilvános közbeszerzéssel nem intézhetőek el, de megítélése szerint az a tény, hogy mely cég, milyen feladatra, mennyi pénzt nyert, egyértelműen közérdekű adat. Az adatvédelmi biztos hozzátette, hivatalos megkeresés esetén részletesen is megvizsgálja az ügyet. Péterfalvi elvi állásfoglalása után már árnyaltabban fogalmaztak a Kormányszóvivői Irodán azt ígérve, egy újabb kört futva kiderítik, megismerhetőek-e a kért adatok. Amennyiben nem, az Index hivatalos vizsgálatot kér Péterfalvi Attilától.