Fél év felfüggesztettet kapott egy ügyészt vádló ügyvéd

Székely Ákos tanácsvezető bíró a Fővárosi Bíróság nyilvános ülésén, ahol két másik bíróval együtt ítélkezett (akik közül az egyik maga is tanácsvezető bíró, tehát komoly erőket mozgósított a testület), helyben hagyta Kiss István elsőfokú ítéletét, és az ügyvédet hat hónapi, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte.

Hamis vád volt a vád

Kiss ellen különös módon hamis vád volt a vád. Az ügyészség azért kezdeményezte az egyébként szokatlan eljárást az ügyvéd ellen, mert korábban egy olyan beadványt fogalmazott egy ügyfele nevében, amelyben bűnpártolással, illetve bűnszervezetekkel való együttműködéssel vádolt meg egy kerületi vezető ügyészt, aki korábban a legfőbb ügyész helyettese is volt.

A tanácsvezető bíró szerint a generális prevenció miatt nem enyhített az elsőfokú ítéleten a Fővárosi Bíróság, vagyis a társadalom számára is nyilvánvalónak kell lennie: nem lehet a per tárgyát képező kijelentésekkel, vádakkal illetni az ügyészeket.

Ügyvédet ítéltek el munkája közbeni tevékenységéért

Kiss István is egy védence nevében fogalmazott meg korábban egy beadványt, amelyben védence számára kérte, hogy adják vissza az útlevelét.

Ebben a beadványban szerepeltek azok a szavak, amelyek miatt perbe fogták utóbb védencét és őt is. (Kiss védencét első- és másodfokon is felmentette a bíróság, minthogy a beadványt ugyan a kliens írta, de az ügyfél megbízott jogászában, nem rendelkezett jogi végzettséggel, és egyébként sem volt olyan pszichés állapotban, hogy megítélhette volna az iratban szereplő kijelentések súlyát - ezt a Fővárosi Bíróság is újból megerősítette.)

Az utolsó szó jogán

A beadványban Kiss szerint - aki az utolsó szó jogán beszélt a bíróság előtt, tulajdonképpen a véleménynyilvánítás szabadságára utalva - ő csupán véleményt fogalmazott meg. Sőt nem is vádolta meg igazán bűnpártolással a szóban forgó ügyészt, hiszen nem is történt bűn. Ugyanis azon személyek ellen nem folyt büntetőeljárás, akiket a szóban forgó ügyész segített. Így voltaképpen nem is történhetett bűnpártolás sem.

Kiss arra hivatkozott, hogy védence autóját ellopták. A tolvajok tárgyaltak kliensével, akit azzal fenyegettek meg, hogy hamarosan eljárás indul ellene. Ez meg is történt: csődbűntett miatt emeltek vádat védence ellen, és bevonták útlevelét. Kiss a két esemény között összefüggést vélt felfedezni.

Nem volt bizonyíték

Kiss ekkor az útlevél visszaszerzéséhez írt beadványt, amelyben azt az álláspontját foglalta össze, hogy ügyfele ellen tulajdonképpen az autótolvajokkal összejátszó ügyész lépett fel. A bíróság azonban ezt az állítását nem fogadta el, semmilyen büntetőeljárás nem indult később az ügyész ellen, és Kiss sem tárt fel olyan bizonyítékokat, amellyel igazolta volna vádjait - mondta a tanácsvezető bíró indoklásában.

Európai példák

Kiss három példát is említett, amikor végül európai bíróságok mondták ki az adott államokkal szemben, hogy az ügyvédek sokszor túlzó bírálatai beleférnek a véleménynyilvánítás szabadságába. Egy holland ügyvédet Hollandiában elítéltek, de az európai fórumokon felmentettek, miután kényszervallatással vádolta meg a vádhatóságot.

Egy finn ügyvédnő hasonló esetben nyert országa ellen Strasbourgban, miután azzal vádolta meg az ügyészeket, hogy manipulálják a tanúkat. Kiss ezenkívül még egy ciprusi esetet is említett, ám a Fővárosi Bíróság tanácsvezető bírója szerint ezek a példák nem hasonlíthatók össze a mostani esettel.

Felesleges mellékbüntetés

A Fővárosi Bíróság némileg módosított az elsőfokú ítéleten. A mostani döntés szerint nem tiltották el két évre az ügyvédi tevékenységtől az egyébként időközben nyugdíjba vonult Kiss Istvánt, miután az ügyvédi munkát amúgy sem lehetne próbára bocsátás ideje alatt végezni. Minthogy Kiss hathavi felfüggesztett büntetését éppen két évi próbaidő mellett szabták ki, így gyakorlatilag feleslegesnek minősült volna amúgy is a mellékbüntetés, vagyis a foglalkozástól való eltiltás.