További Bulvár cikkek
Molnár Csabát a vesztegetés és az államtitoksértés ügyében bűncselekmény hiányában, a vesztegetés vádpontjában bizonyíték hiányában mentették fel. Ez az ítélet nem meglepő, hiszen a bíróság korábban már az ügyészsség bizonyítékai közül a lehallgatásokat elvetette.
Molnár Csaba ügyében a most ítéletet hozó Nógrád Megyei Bíróság immár a harmadik fórum, amelyik az alezredessel foglalkozik. 2005-ben a Fővárosi Bíróság már felmentette a rendőrtisztet, de ezt az ítéletet később a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Az elsőfokú eljárás lefolytatására a Nógrád Megyei Bíróságot jelölték ki.
Ami jogerős, és ami nem
Molnár egy korábbi tárgyaláson
A mostani, Nógrád megyei felmentő ítélet az államtitoksértés vonatkozásában jogerőssé vált, azt az ügyész tudomásul vette. A vesztegetéssel és a hivatali visszaéléssel kapcsolatos vádpontokban viszont az ügyészi fellebbezés miatt nem emelkedett jogerőre az ítélet.
A vád szerint Molnár Csaba 2003-ban az Országos Rendőr-főkapitányság pénzmosás elleni osztályának vezetőjeként pár ezer forintos ajándékokért cserébe jogtalan előnyhöz juttatott pénzváltókat, államtitkokat, pénzmosás gyanús esetekre vonatkozó bejelentések adatait szolgáltatta ki nekik.
Az állítólagos vesztegetés: pár száz forint?
Az ügyészség szerint Molnár Csaba arab pénzváltó informátoraitól ajándékot kapott. Egy ceruzatartóról volt szó, amelyet a szakértői vélemények, a tanúk és maga Molnár Csaba pár száz forinttól legfeljebb 5000 forintos értékűnek minősítettek. Molnár egyébként a rendőrségen leadta ezt az ajándékot. (Korábban egy pár ezer forintos arany karkötőről és egy fából készült névtábláról is szóltak a hírek.)
A rendőrtiszt védője felmentést kért perbeszédében. Az ügyész a tárgyaláson nehéznek minősítette saját helyzetét, mert bizonyítékainak jelentős részét, a titkos lehallgatás anyagát elvetette a bíróság. Ennek ellenére, a vádat fenntartva, azt kérte, három vádpontban állapítsa meg a bíróság Molnár Csaba bűnösségét.
Már az ügyészség sem foglalkozik államtitoksértéssel
Molnár a korábbi vádak szerint tájékoztatta pénzváltó ismerősét egy, az osztályához érkezett, pénzmosásról szóló bejelentésről is. A harmadrendű vádlott testvére ugyanis szintén pénzváltót üzemeltetett, de ő a K&H-nak volt ügynöke, és ellene az ő bankja tett bejelentést pénzmosás gyanúja miatt.
Molnár a jelentésekből megtudta, hogy 2003 nyarán összesen 260 millió forint értékű angol fontot váltottak a cégnél. Molnár az ügyészség szerint figyelmeztette a másod- és harmadrendű vádlottat, hogy ezúttal túlzásba estek. A vádirat szerint így a nyomozó államtitoksértést is elkövetett, bár épp ő maga volt az, aki a beérkezett jelentést titkosította.
A hivatali visszaélés a Pannonplast-ügy kapcsán merült fel
A Nógrád Megyei Bíróság most az államtitoksértés ügyében felmentő ítéletet hozott, így az ügynek ez a része lezárult. A hivatali visszaélésről korábban Zamecsnik Péter, Molnár védője beszélt. A gyanú szerint Molnár Csaba és helyettese 2003-ban a K&H-ügyhöz kapcsolódó Pannonplast-ügyben úgy folytatott tanúkihallgatást, hogy tulajdonképpen Kulcsár Attila tette a vallomást, de egy másik tanú nevében rögzítették. Az ügyészség szerint az alezredes emellett szándékosan úgy értékelte a bizonyítékokat, hogy - Kulcsár Attilának kedvezve - megtagadhassa a Pannonplast-ügy nyomozását. Ennek az ügyészségi álláspontnak most sem adott helyt az első fokú bíróság.