További Bulvár cikkek
Bár vallomásában N. László azt mondta, egy szerb háborús veterán volt a móri mészáros, a rendőrség szerint a beszerzett bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy - az időközben öngyilkosságot elkövető - N. László a felelős nyolc ember haláláért.
A Nemzeti Nyomozó Iroda csütörtökön ismertette a 2002-es móri mészárlás és a veszprémi postásgyilkosság és rablássorozat miatt indult nyomozások eredményét, miután a vádemelési javaslattal lezárták a nyomozást. A rendőrség még januárban jelentette be, hogy összefüggés van a móri bankrablás és a postások sérelmére elkövetett rablások között.
Csizner Zoltán, az NNI igazgatóhelyettese azt mondta: a 2002-2005 közötti bűncselekmény-sorozatot N. László követte el, és egyedül a móri bűncselekményben volt társa W. Róbert. Mint mondta, 2004 februárjában vették át a postásgyilkos ügyében a nyomozást, miután kiderült, hogy Veszprémben - ahol rablás közben meghalt egy postás - és Győrben - ahol egy másik megsérült - ugyanazt a fegyvert használták.
2004 decemberében előkerült egy tatabánya közeli erdőből egy csomag, amelyben a postások elleni bűncselekményekhez kötődő tárgyak voltak. A rendőrség 2006 szeptemberében szoborfejet készített a lehetséges elkövetőről, majd októberben egy második csomagot is találtak az erdőben, amelyben a veszprémi és győri bűncselekményhez kapcsolódó tárgyakat, valamint a móri rablásnál használt fegyverből kilőtt lőszerhüvelyeket is találtak, itt kapcsolódott össze a két ügy. 2007. januárjában jelentkezett egy tanú, aki összekötötte a szoborfejet és a csomagokat, és így került a rendőrség látókörébe előbb N. László, majd W. Róbert és végül S. Zoltán (utóbbiról kiderült, hogy a fegyvereket adta a bűncselekményekhez).
Részletek N. László vallomásaiból
N. László azzal védekezett, hogy a postásokat W. Róbert támadta meg, az ő ruhájában és autójával, a veszprémit és győrit pedig egy ukrán férfi. Ennek ellentmond, hogy az erdőben talált csomagokban és N. László lakásán megtalálták az álcakellékeket - rajtuk N. László DNS-ével -, a bűncselekmények helyszíneiről készített térképvázlatokat, a bűncselekményekből származó tárgyakat.
N. László bűnösségét bizonyítja az is, hogy a veszprémi bűncselekmény után alibit kért W. Róberttől, illetve megmutatta neki azt az "ereklyét", ami a győri rabláskor keletkezett. A hangtompító pontatlan illeszkedése miatt ugyanis a hangtompító lamellákban elakadtak a lőszermagok és ez az egybefúródott öt lőszermag volt N. László "ereklyéje".
A rendőrség szerint a móri bűncselekmény kitervelője N. László volt. A férfi ugyan elismerte, hogy Móron volt a bűncselekmény elkövetésekor, de azt vallotta: egy szerb háborús veterán, "egy profi szervező" volt a mészáros, W. Róbert volt a tettestársa, ő maga pedig csak a gépkocsivezető volt. A rendőrség szerint a "profi szervező" elméletének ellentmond, hogy a bűncselekményt N. László Skodájával hajtották végre. N. László azt vallotta a rendőröknek: azért ismer minden részletet pontosan, mert a szerb beszámolt neki róla. A rendőrség szerint azonban ez nem történhetett meg úgy, ahogy a férfi vallotta, ráadásul a szerb hatóságok nem tudták azonosítani a lehetséges szerb elkövetőt.
Csizner Zoltán hozzátette: N. László két héttel a Venyige utcai büntetés-végrehajtási intézetben elkövetett öngyilkossága előtt szembesült vele, hogy a védekezési taktikája a harmadik elkövetőről nem vezet eredményre.
A tragédia oka
A rendőrség szerint a móri bűncselekmény tervezésekor közös lőgyakorlatot tartott N. László és W. Róbert, emellett álcákkal készültek, és fegyvereket szereztek be. Az Erste bankfiók megtámadása előtt néhány nappal N. László "terepszemlét" tartott Móron, felderítette a személyzet számát, de a bank sajátos belső kialakítása miatt nem szerzett tudomást a hátsó részben lévő kis helyiségekről, és vélhetően ez okozta a tragédiát: több ember volt bent, mint amire számítottak. A rablás előtt közvetlenül is jártak a bankban és újabb terepszemlét tartottak.
W. Róbert beismerte: amikor a biztonsági őr a zsebéhez nyúlt, ő rálőtt kétszer. Ezután N. László körbejárta a bankot és módszeresen mindenkit lelőtt. Ezalatt W. Róbert a bankfiók ajtajában állva elküldte az érkező ügyfeleket. Ujjlenyomatát rögzítették a bank ajtaján. A modemet pedig azért lőtték szét, mert korábban megfordultak a bankban és úgy vélték, a biztonsági kamera képét ott tárolják.
Csizner Zoltán szerint az a tény, hogy az elkövetők nem takarták el arcukat, de a kamerát lefújták, arra utal, hogy nem akartak élő tanút hátrahagyni. Erre utal az is, hogy egy bankrablásnál nagy tűzerővel jelentek meg a helyszínen.
A rendőrség szerint az elkövetők bűnösségét támasztja alá az is, hogy N. Lászlótól előkerültek könyvek sorozatgyilkosokról, Mórról, egy sportcipő, ami egyezik a Móron rögzített nyomokkal, álcakellékek és a két, Móron használt fegyver is. Megtalálták N. Lászlónál a biztonsági őr fegyverét is, szétszerelve.
Csizner elismerte: N. Lászlót és W. Róbertet a bűncselekmény elkövetése után igazoltatták Mór határában, de akkor még nem tudtak a rendőrök a rablásról, valamint rosszul rögzítették az intézkedés idejét, ezért nem került korábban a rendőrség látókörébe a két elkövető.
W. Róbert egyébként azt vallotta a rendőröknek, N. László kényszerítette, hogy vegyen részt a rablásban. Csizner Zoltán szerint N. László valóban erőszakos, határozott személyiség volt, és lehet, hogy a férfi N. László hatása alatt volt, de ez nem volt alkalmas arra, hogy nyolc ember halálát követelő bűncselekményben való részvételt kierőszakolja.
A rendőrség - mivel N. László öngyilkos lett - csak W. Róbert ellen javasolt vádemelést. A fegyvereket eladó S. Lászlóval szemben - mivel korábban rendőr volt - a nyomozó ügyészség jár el.
Kiglics megtarthatja a 25 milliót
A rendőrség nem kéri vissza a 25 millió forint nyomravezetői díjat Kiglics Attilától, válaszolta Csizner Zoltán a kérdésre, hogy miután bebizonyosodott, hogy nem Kaiser Ede és Hajdú László követte el a móri bűncselekményt, ahogyan előzőleg gondolta a rendőrség, visszakérik-e a nyomravezető díjat. Nem tervezik ezt, mivel teljesültek a nyomravezetői díj kifizetésének feltételei, az így megszerzett információkat ellenőrizték, és azok értékelésével az ügyészség és a bíróság is egyetértett.
"Azok az információk, amiket kaptunk, nem tartalmaztak valótlan adatot. Indokolatlan lenne visszaperelni, és erre nincs is joggyakorlat. A megkapott információk (...) valósak voltak, más kérdés, hogy az ezekből adott logikai láncolat nem a móri ügy tényleges elkövetőit hozta" - mondta Csizner, hozzátéve, hogy a nyomravezetői díj rendszerébe vetett bizalom miatt nem lenne szerencsés a visszaperelés. Véleménye szerint az sem lenne szerencsés, ha visszamenőleg súlyosítanák Kiglics Attila büntetését.
Kiglics Attila a rendőrségen - és később a bíróságon is - azt vallotta: Kaiser Ede felvetette neki, hogy rabolják ki közösen a móri bankfiókot, ő azonban elzárkózott ettől. A bíróság nyomatékos enyhítő körülményként vette figyelembe Kiglics vallomását a büntetés kiszabásakor.
Az alezredes nem tudott válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy mennyibe került a móri ügy második nyomozása. A rendőrség ugyanis a 2005. május 9-én történt bűncselekmény után két és fél hónappal elfogta Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, akiket a bankrablás elkövetésével gyanúsítottak meg.
Kaiser Edét 2005 októberében jogerősen is bűnösnek mondta ki a Fővárosi Ítélőtábla a móri bűncselekményben, tényleges életfogytiglant kapott. Az ítélet szerint Kaiser a pénzintézet ajtajánál őrködött, miközben ismeretlen társa megölte áldozatait. Hajdú László ügyében ugyanakkor új eljárás lefolytatását írták elő, amely jelenleg is tart a Fővárosi Bíróságon. Kaiser Ede ügyében a Fővárosi Ítélőtábla perújítási nyomozást rendelt el, ezt a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja le.
Ezzel kapcsolatban Csizner Zoltán elmondta: még folyik a perújítási nyomozás, de az már bebizonyosodott, hogy nincs kapcsolat N. László és Kaiserék között.
Az alezredes arra a kérdésre, hogy kielemezték-e, hol és mikor "ment félre" a nyomozás, kijelentette: a nyomozás végére - amelynek során vádemelést javasoltak Kaiserék ellen - összeállt egy bizonyítéksor, a logikai láncolat a vádemelés mellett szólt. Maradtak lyukak, a rendőrség megpróbálta ezeket betömni, és ennek eredménye, hogy elfogtuk N. Lászlót - tette hozzá.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
