Az elrabolt osztrák lány a 21. század Caspar Hausere

„Nagyon intelligens, képzett és kiterjedt szókincse van” – így jellemezte egy rendőrnő a nyolc évnyi fogság után szerdán kiszabadult osztrák Natascha Kampuscht. Szerdán az utóbbi évek egyik legszörnyűbb bűntényére derült fény Ausztriában. Azt, hogy ez szerencsés véget érte-e, még nem lehet egyértelműen kijelenteni.

Az osztrák rendőrség pénteken Bécsben sajtóértekezleten jelentette be, hogy a DNS-vizsgálatok minden kétséget kizáróan megállapították: a szerdán előkerült nő Natascha Kampusch, aki még tízéves korában, 1998. március 2-án tűnt el Bécsben, miközben iskolába tartott. A lány ezután nyolc éven át a férfi házában élt fogságban, ahol a garázs alatt elrejtett, néhány négyzetméteres szobácskában élt. Képek a titkos rejtekhelyről >>>

Háztartás

Újabb verzió látott napvilágot arról, hogyan tudott szerdán megszökni a fogságból az immár 18 éves lány. Natascha a férfi autóját porszívózta a garázsban, amelynek kapuja nyitva volt, amikor megszólalt a telefon. Mivel a porszívó túl hangos volt, a férfi egy kicsit odébb ment, ezt kihasználva a lány sikoltozva kifutott az utcára és egy szomszédhoz menekült, aki értesítette a rendőrséget. A férfit üldözőbe vette a rendőrség, de ő szerda este egy vonat elé vetette magát és meghalt.

Vajon hogy élt az elmúlt nyolc évben az elrabolt lány? Erről egyelőre az a rendőrnő tudott beszámolni az ORF csütörtök esti műsorában, aki eddig talán a legtöbbet beszélgetett a nyolc évnyi fogság után kiszabadult Nataschával.

A lány napjait nagyrészt együtt töltötte a férfivel, együtt reggeliztek, aztán segített a háztartásban, a kerti munkákban és leginkább rádiót hallgatott. Ahogy nagyobb lett, próbálta rábeszélni fogvatartóját, hogy engedje szabadon. A férfi azonban azzal fenyegette, hogy ha elmenekülne, neki és családjának is baja lenne.

Arra a kérdésre, hogy a férfi megerőszakolta-e a lányt, a rendőrnő, úgy válaszolt: „Szerintem igen. Úgy tűnik azonban, hogy ez egyelőre magának Nataschának sem egészen világos. Azt mondta ugyanis, hogy önként vett részt a dologban.”

"Papa, megvan még a játékautóm?"

A rendőrség azt gyanítja, hogy a 44 éves Wolfgang Priklopil 1998-ban nem egyedül rabolta el a kislányt. Egy korabeli szemtanú szerint ugyanis amikor Nataschát egy fehér kisbuszba tuszkolták, az autó azonnal elindult, így feltehetően valaki ült a volánnál.

A lány tegnap találkozott szüleivel, akik már elrablásakor is különváltan éltek. Az apa a bécsi Kuriernak adott interjújában azt mondta: lánya nagyon sovány, bőre fehér, testén pedig különböző foltok vannak.

Találkozásukkor Natascha az első kérdése az volt: „Papa, megvan még a régi játékautóm?” Az apa azt mondta, hogy nem kérdezgette lányát a történtekről, leginkább Magyarországról beszélgettek, kislányával ugyanis 1998-as eltűnése előtt éppen ott töltöttek el egy hétvégét.

Erős személyiség

Amikor a lány anyja szerdán újságíróktól tudta meg, hogy nyolc éve eltűnt (és sokak által halottnak hitt) lányát találták meg, idegösszeroppanást kapott. Az anya az osztrák közszolgálati televízió csütörtök esti műsorában azt mondta: „Szilárdan hittem abban, hogy egyszer visszajön, de ezt az egészet most még nem tudom elhinni.”

Nataschát egy hotelban helyezték el, ahol rendőr és pszichológus is vele van. A hírek szerint a lány szeretne a nyilvánosság elé állni és elmesélni történetét. Az anya szerint nagyon erős személyisége van.

A bűntény részleteinek felderítésén túl a legnagyobb kérdés most az, hogy a 10-18 éves koráig fogságban tartott lány fel tudja-e dolgozni a traumát, képes lesz-e tanulni és munkát találni, tud-e valaha harmonikus kapcsolatban élni.

Natascha személyiségében valószínűleg az elszigeteltség okozta a legsúlyosabb károkat. A személyközti kommunikáció egyetlen emberre redukálódott, aki elrablója és fogvatartója volt – nyilatkozta Ernst Berger gyermekpszichiáter a Der Standardnak.

Függőség és szolidaritás

A kislány 10-18 éves koráig élt együtt egy olyan férfivel, aki elragadta őt megszokott környezetéből, félelemben tartotta és fenyegette. Aki ilyen érzelmi sivárságban él, az végletesen elmagányosodik – véli a pszichiáter.

Ernst Berger az esetet az 1828-ban megtalált gyermek, Caspar Hauser történetéhez hasonlította, aki négytől tizennégy éves koráig egy pincében élt teljesen elzárva a külvilágtól. Még ha Natascha olvashatott is könyvet és néha nézhetett tévét, ez semmilyen módon nem pótolhatja az emberi kapcsolatok hiányát – mondta a pszichiáter.

Sokat beszélnek az eset kapcsán az úgynevezett Stockholm-szindrómáról, azaz a túsz és fogvatartója között azonosulásról, szolidáris magatartásról. Nataschát tízévesen rabolták el, ilyenkor a gyermekben nagyon erős az igény a kötődésre. Szakemberek szerint a családon belül bántalmazott gyermekek is hajlamosak önmagukat okolni a történteként, azt mondani maguknak, hogy valami rosszat követtek el és ezért kapnak büntetést.

Senki nem látott semmit

Az álomkutatással foglalkozó Silvia Wintersperger szerint egyelőre sem megerősíteni, sem kizárni nem lehet azt, hogy Nataschának a fogság alatt szexuális zaklatást is el kellett szenvednie. Elképzelhető, hogy a tettes pedofil volt, de az is, hogy csak hatalmi mániáját akarta kiélni. Erre utal, hogy a lánynak “parancsolómnak” kellett szólítania fogvatartóját.

A szakember szerint éveken át tartó terápia szükséges ahhoz, hogy a lányt sikerüljön visszavezetni a normális életbe, ahol megfelelő hivatást és kapcsolatot tud kialakítani.

Furcsa egyébként, hogy a nyolcezer lakosú Strassdorfban senkinek sem tűnt fel, hogy egy férfi éveken át rejteget házában egy kislányt. A rendőrség kihallgatta az öngyilkosságba menekülő férfi anyját, aki arra emlékezett, hogy egyszer a fiánál látott egy lányt, de fia ezt valamilyen hihető történettel kimagyarázta. A szomszédok nem láttak semmit furcsát, többször bokopogtak az elmúlt években a házba hatósági személyek, egyszer egy vízórát is ki kellett cserélni. Senkinek nem tűnt fel semmi.

Ennek kapcsán a Der Standard osztrák lap kommentárja azt feszegeti. Ha ennyire nem tűnik fel semmi, vajon vannak-e másutt is hasonló körülmények között korábban eltűnt emberek. Ausztriában 800 eltűnt személyt keresnek, közülük 200 tizennyolc évnél fiatalabb.