Médiahekk volt a madzsarik felfedezése
Az Indexen is beszámoltunk róla, hogy állítólag felfedeztek Kongóban egy magyar származású törzset. Keddi cikkünk nyomán, amely egy állítólagos Africa Research Institute közleményére hivatkozott, megpróbáltunk nyomába eredni a titokzatos kutatóknak.
Az intézet honlapján szereplő nevek többségére rákeresve semmilyen valódi személyre nem találtunk rá. Végül sikerült elérnünk a közlemény szerzőjét, egy bizonyos Varga Gábort, akiről kiderült, hogy valójában nem is létezik. Egy filmhez készült az álhír, és az ügyről hamarosan újabb, immár valódi közleményt adnak ki az álkutatók - tudtuk meg tőlük.
Dezső András, az Urban Legends, a Hvg.hu és korábban az Index újságírója volt a médiahekk értelmi szerzője. Dezső, akinek nevéhez fűződik többek között olyan hasonló kamu projektek kitalálása, mint a lakodalmasrockszövegíró-tanfolyam vagy az internetes varázsgömb, Kresalek Dávid filmrendező felkérésére találta ki az álhírt. A rendező a médiahekkről forgat dokumentumfilmet. A szerzőpárossal az Urban Legendsen olvashat interjút.Szudánban kutatták már a madzsarikat a Néprajzi Múzeum munkatársai
A Közép-Afrikában élő magyarok létezése azonban még így sem zárható ki teljesen, bár semmi kézzelfogható sincs a kutatók birtokákban a rokonságra nézvést.
Egy valódi magyar Afrika-szakértő szerda délelőtt nyilatkozott lapunknak arról, hogy a madzsarikról már sokszor lehetett hallani Afrikából, több orvos és misszionárius is hírt adott ilyen legendákról. A szakértő figyelmeztetett azonban arra, hogy nagyon sok az átverés az "afrikai magyarok" kapcsán, akikről valójában semmilyen megbízható adat nincs, főleg nem Magyarországon.
A madzsari ügynek korábban megpróbált utánajárni a Néprajzi Múzeum két munkatársa, Sárkány Mihály és Koltay Erika. Ők azonban Szudánban vizsgálódtak, de nem találtak bizonyítékot erre.
Afrikában gyakori gesztus
Az orvosok mellett az olyan kutatók hagyhattak nyomokat maguk után, mint például Magyar László. Az Index által megkérdezett valódi szakértő ugyanakkor nem valószínűsíti, hogy ennek is hitelt érdemlő alapjai lennének. Egyébként Afrikában gyakori, hogy "kvázi diplomáciai attitűd keretében" tettek ilyen gesztusokat az arra vetődő "külső nációk" képviselőinek, vagyis magyarnak vélt törzsekről számoltak be nekik, illetve magyarok legendáiról meséltek az európai utazóknak.
Hasonló a helyzet egy indokínai néppel, a bungalikkal, akik szintén magyarnak hiszik magukat, de a rokonságra semmilyen bizonyíték nincs.