Alkotmányellenes a jogosítvány helyszíni elvétele

Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa szerint a jogalkotó egyoldalúan, a garanciák beépítése és a szükséges technikai fejlesztés nélkül hirdette meg a zéró toleranciát, azaz a vezetői engedély azonnali elvételének kötelezettségét.

"Nincs valódi alkotmányos indoka és aránytalan korlátozást jelent, hogy a helyszínen el kell venni a jogosítványt attól a sofőrtől is, aki csak minimális mennyiségű alkoholt fogyasztott és ez nem befolyásolja a vezetésben. Jelenlegi formájában egyfajta előrehozott büntetés az úgynevezett zéró tolerancia alapján előírt intézkedés" - tartalmazza az ombudsman hétfői közleménye.

Nem tekinthető például arányos korlátozásnak az az intézkedés, hogy a szabálysértés elkövetésével gyanúsítható személytől pusztán a gyanú miatt a helyszínen, mérlegelés nélkül bevonják a vezetői engedélyt. Az ombudsman szerint a hatóság számára ugyan lényegesen egyszerűbb, ha a gyanúsítottól már az eljárás megindításakor elveszik a jogosítványt, de az ilyen "eljárást egyszerűsítő" megfontolások nem vezethetik a jogalkotót aránytalanul korlátozó szabályok meghozatalára.

A jogbiztonságot csorbítja

Az állampolgári panasz nyomán hivatalból indult ombudsmani vizsgálat azt is megállapította, hogy hiányos az ittas járművezetéssel kapcsolatos szabályozás.

A hatályos jogszabályok egyike sem szól érdemben az alkoholszondás vizsgálatról, annak következményeiről vagy éppen azokról az esetekről, amikor a járművezető vérminta-adásra kötelezhető. A rendőrség számára útmutatást csak az Országos Rendőr-főkapitányság nem nyilvános, jogszabálynak nem minősülő belső intézkedései tartalmaznak. A jogbiztonságot csorbítja, hogy ezt a szabályozást nem jogszabályi szinten rögzítették és tartalmi ellentmondásai vannak.

Az ombudsmani jelentés kifogásolja, hogy a vonatkozó miniszteri rendelet nem tartalmazza például annak lehetőségét, hogy az elvett jogosítvány ésszerű időn belül visszaadható. A kilélegzett levegő alkoholtartalmától elszíneződő egyszerű szondák pedig megbízhatatlanok, ezért "aggályos, ha pusztán egy ilyen szonda eredményére alapozva vehető el a vezetői engedély".

Hatékonyabb fellépés

Szabó Máté jelentése ugyanakkor tartalmazza azt is, hogy az ittas vezetés veszélyezteti a közlekedésben résztvevők alapvető jogait, életét és testi épségét. A szúrópróbaszerű ellenőrzés, az ittas vezetés szankcionálása önmagában nem kifogásolandó, sőt mások alapvető jogainak védelmében megkövetelhető. Az államtól azonban elvárható, hogy a szankciórendszer megalkotása és alkalmazása során tekintettel legyen az alapvető jogok érvényesülésére.

"Az ittas járművezetéssel szembeni hatékonyabb fellépést a kiszámítható szabályozás és a következetes jogalkalmazás teremtheti meg, a szankciókon túl pedig komoly szerepe van a rendőrség felvilágosító kampányainak, kezdeményezéseinek" - tartalmazza az ombudsman közleménye.

Szabó Máté felkérte az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy az ombudsmani jelentésben megfogalmazott szempontrendszer alapján vizsgálja felül a kifogásolt rendelkezéseket, és jogszabályban határozza meg azokat a garanciális szabályokat, amelyek a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából szükségesek. Továbbá az ombudsman kezdeményezte az országos rendőrfőkapitánynál, hogy a rendőrség a helyszíni közlekedésbiztonsági ellenőrzések során korszerű elektromos alkoholmérő berendezéseket alkalmazzon.

Január óta több mint ötezer vezetői engedélyt vettek el a helyszínen

Szeptember közepéig 5545 vezetői engedélyt vettek el a helyszínen a rendőrök az ittas járművezetőkkel szemben alkalmazott "zéró tolerancia" miatt; az év első nyolc hónapjában 27 százalékkal csökkent az ittasan okozott személyi sérüléses balesetek száma, mondta Bencze József országos rendőrfőkapitány egy hétfői háttérbeszélgetésen, Budapesten.

A "zéró tolerancia" értemében a legkisebb alkoholszint kimutatása is a jogosítvány azonnali bevonásával jár. A szabálysértési felelősségre vonásnak nem feltétele a befolyásoltság megállapítása, ahhoz elegendő az alkohol szervezetben való jelenlétének bizonyítása.

Bencze József elmondta, hogy a május 1-je óta "élesben" alkalmazott objektív felelősség elve nyomán szeptember közepéig 120 ezer bírságoló határozatot hoztak, ennek felét már kézbesítették. Május óta 4,8 milliárd forint értékben szabtak ki bírságot, ebből 1,3 milliárd forintot a megbírságoltak befizettek.

A fizetési hajlandósággal kapcsolatban kiemelte: a rendőrség tapasztalatai szerint az úgynevezett "lejárt határozatokat" a megbírságoltak befizetik, mindössze 2500 olyan ügyről tudnak, amikor az érintett a határozat jogerőre emelkedése ellenére nem fizette be a bírságot; magánszemélyek esetében a lakóhely szerint illetékes jegyző, gazdasági társaság esetében az APEH hajtja be a bírságot.

A főkapitány felhívta a figyelmet arra: nem az a cél, hogy minél több bírságot szabjanak ki, hanem az, hogy javuljon a közlekedési morál, ennek pedig már érezhető jelei vannak. Példaként említette, hogy az első nyolc hónap adatai alapján 209-cel kevesebben haltak meg az ország útjain, mint tavaly januártól szeptemberig. A statisztika szerint a halálos balesetek száma 25 százalékkal csökkent, és 27 százalékkal kevesebb az ittasan okozott személyi sérüléses baleset.

Május 1-jétől él objektív felelősség

A rendőrség május 1-jétől "élesben" alkalmazza az objektív felelősség elvét; a hét kiemelt szabálysértés elkövetése esetén 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki a gépjármű üzemben tartójával szemben.

A jogszabály szerint a gépjármű üzemben tartója felelős azért, ha a járművel túllépik a megengedett legnagyobb sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait, a közlekedési lámpák utasításait, a megállás és várakozás szabályait, a behajtási tilalomra és a kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat, az autópálya leállósávjának igénybevételét meghatározó kitételeket, illetve a természet védelmére vonatkozó előírásokat.