További Külföld cikkek
-
Georgia 2028-ig felfüggeszti a csatlakozási tárgyalások megkezdését az EU-val - Németországban őrizetbe vettek egy fiatalkorú férfit, aki terrortámadásra készülhetett
- Vlagyimir Putyin fél megnyomni a piros gombot
- Többezres tüntetések követték a romániai választások eredményét
- A francia kormány teljesíti Marine Le Pen egyik fő követelését
Kapcsolódók (1)
A pakisztáni ellenzéki vezetőt egy választási gyűlésen ölte meg egy öngyilkos merénylő.- Pakisztán a világ hatodik legnépesebb országa, 162 millió ember lakja.
- A szövetségi állam lakosságának 44%-a pandzsábi, 14%-a szindi, 16%-a pastu, 4%-a beludzsi, 11%-a saraiki, 5%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. A népesség 77%-a szunnita, 20%-a síita muzulmán vallású, 3% pedig hindu és keresztény.
- Pakisztán 1947-ben a Brit Indiai Császárság felbomlásakor lett önálló, a császárság muszlim területeiből alakult meg. Az iszlám köztársaságot 1956-ban kiáltották ki.
- Musarrafot 1999-ben választották államfővé. Az ország válsága az USA Afganisztán elleni háborúja után mélyült el, a radikális iszlám híveinek száma egyre nő, a terrorcselekmények mindennaposak. Egyes feltételezések szerint Oszama bin Laden, sok talib harcossal együtt, az ország pastuk lakta részén bújkál.
- A nagyhatalmak azért aggódnak, hogy Pakisztán – a hazai szélsőségeseknek tett kedvezmény miatt – kihátrál a terrorellenes összefogásból.
- Pakisztán atomhatalom. Nagy botrányt váltott ki, amikor 2004-ben kiderült: a bomba nemzeti hősként tisztelt atyja, Abdul Bakir Khán professzor, atomtitkokat adott el Iránnak, Líbiának és Észak-Koreának.
Nem ez volt az első merénylet, amit elkövettek Benazir Bhutto ellen. Miután októberben hazatért száműzetéséből az őt a repülőtéren váró és éltető több százezres tömegben robbant fel több bomba, megölve 126 embert.
Az al-Kaidához köthető szélsőségesek hónapok óta az egyébként síita iszlám vallású Bhutto meggyilkolásával fenyegetőztek, amiért a politikus támogatásáról biztosította az Egyesült Államok által meghirdetett terrorizmus elleni küzdelmet.
Az 54 éves korában meggyilkolt politikus az iskoláit az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban végezte.
Bhutto kétszer volt Pakisztán miniszterelnöke, először 34 évesen, 1988-ban nevezték ki. Alig két év után távozni kényszerült a hatalomból. Másodszor 1993-ban lett az ország miniszterelnöke, rá három évre Faruk Legari pakisztáni államfő korrupció, nepotizmus és rossz kormányzás vádjával menesztette. A gyanút Bhutto családjának több gyanús ügylete táplálta, például 2,5 millió fontért birtokot vásároltak Dél-Angliában.
Korrupció vádjával több országban is vádat emeltek ellene, Svájcban el is ítélték. Férje, Aszif Ali Zardari a második miniszterelnöksége idején egy fontos kormányhivatal élén állt, és vesztegetési ügyei miatt Mr. 30 százaléknak nevezték.
Bhutto egészen 2007 októberéig külföldön élt, lakása volt Londonban és Dubaiban is, három gyermekével és férjével az Egyesült Arab Emírségek fővárosában élt.
Édesapját, aki szintén betöltötte a miniszterelnöki és az elnöki posztot is, 1981-ben kivégezték, és két bátyja is gyilkosság áldozata lett (1980, 1996).
Bhutto azért tért haza, hogy pártja, a száműzetése alatt is működő Pakisztáni Néppárt választási kampányát a helyszínen irányítsa.
Pervez Musarraf, Pakisztán elnöke Bhuttóban – aki nőként az első volt egy muzulmán ország miniszterelnöki posztján – egyszerre látott ellenfelet és lehetséges szövetségest az iszlamista radikálisokkal szemben a januárban esedékes általános választások utáni időkre. Többször házi őrizetbe vetette hazatérése után, és rendkívüli állapotot is hirdetett az országban. Musarraf az elmúlt években több visszatérési kísérletét is meghiúsította.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
