További Külföld cikkek
-
Ferenc pápa webkamerákat avat fel a Vatikánban - Legalább 25 halálos áldozata van a szíriai lázadók elleni légicsapásoknak
- Lecsaptak a modern rabszolgatartókra, kelet-magyarországi lányokat hurcoltak Ausztriába
- Megszólalt Georgia miniszterelnöke, szerinte nem függesztették fel a tárgyalásokat az unióval
- Mit akar Putyin az új hiperszonikus rakétával, az Oresnyikkel?
A rendszer brutalitását illusztrálandó Blair megismételte: nem ütközetben esett el az a két brit katona, akiknek holttestét az al-Dzsazíra arab tévé mutatta be a minap, hanem az irakiak kivégezték őket. "A szövetségesek előre tudták, hogy a háborúban Szaddám Huszein sorsától függetlenül "kemény, nehéz pillanatok" várnak rájuk".
A miniszterelnök ugyanakkor nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni a háború hosszáról, mondván: ebben senki sem lehet biztos. Az azonban biztos, hogy teljesülnek a kitűzött célok, vagyis Szaddám Huszein és rezsimje eltűnik, és Irakot megfosztják tömegpusztító fegyvereitől.
Tony Blait cáfolta azokat a sajtóértékeléseket, amelyek szerint a hadi helyzet komor lenne a szövetségesek szempontjából. "A brit-amerikai erők 80 kilométerre megközelítették Bagdadot, ellenőrzésük alá vonták az ország jövője szempontjából elsődleges fontosságú déli olajlétesítményeket, és elejét vették annak, hogy a bagdadi rezsim a nyugati országrészt külső agresszióra használja fel." Ez utóbbival kapcsolatban nem részletezte, hogy a szövetségeseknek voltak-e értesülései egy esetleges iraki támadási tervről például Izrael ellen.
Hibát követtünk el
Arra a felvetésre, hogy nem következtek be a szövetségesek által előzetesen várt tömeges felkelések, Blair azt mondta: a lakosság, különösen a síiták most inkább kivárnak, főleg azután, hogy amikor legutóbb felkeltek a rendszer ellen, "nem kapták meg azt a segítséget, amelyet visszatekintve jó lett volna megkapniuk", és utána több százezren életükkel fizettek. - Nem kérdéses azonban, hogy az iraki nép kétségbeesetten várja Szaddám Huszein eltűnését - tette hozzá.
Blair magától értetődőnek nevezte, hogy a háború utáni rendezésben az ENSZ-nek központi szerepe lesz. Hozzátette ugyanakkor, hogy még nem jött el az ideje e szerep részletes felvázolásának. Londoni kommentárok szerint ez egyértelmű utalás volt arra, hogy washingtoni tárgyalásain a brit kormányfő nem jutott dűlőre George Bush elnökkel a világszervezetnek szánt szerep mibenlétéről. Tony Blair erről csak annyit mondott: érthető, ha az Egyesült Államok úgy érzi, hogy partnerei cserbenhagyták a Biztonsági Tanácsban (amikor nem voltak hajlandók megszavazni az újabb határozati javaslatot a háború előtt). Blair szerint az ENSZ jövőbeni lehetséges szerepének "érdekes tesztje lesz", hogy sikerül-e tető alá hozni új határozatot az iraki humanitárius program elindításáról. Hozzátette: Kofi Annan ENSZ-főtitkárral folytatott előző esti tárgyalásán az a meggyőződés alakult ki benne, hogy ez akár a következő 24 órában megtörténhet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
