Bosznia nagyobb fenyegetés, mint Koszovó
A tizenkét éve kettéosztott Bosznia-Hercegovina sokkal súlyosabb fenyegetést jelent a szlovén kormányfő szerint a Balkán jövőbeli stabilitására, mint a Szerbiától formálisan is elszakadni kívánó Koszovó. "Ami Koszovót illeti, világos, mi fog történni, a kérdés csak az, hogyan fog bekövetkezni" - jelentette ki Janez Jansa, az év első felében az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia miniszterelnöke Ljubljanában. Utalt rá, hogy elkerülhetetlen a zömmel albánok lakta dél-szerbiai tartomány nemzetközi felügyelet mellett megvalósuló önállósodása.
"Ami Boszniát illeti, a jövő sokkal kevésbé tiszta" - mondta a szlovén kormányfő. "Először is azt kell szemügyre vennünk, hogy a daytoni egyezmény működőképes-e" - mondta az 1995 novemberében az egyesült államokbeli Daytonban aláírt, a boszniai háborút lezáró megállapodásra utalva.
"Lehetetlen, hogy egy állam ilyen hosszú időn keresztül ne intézhesse ügyeit teljesen önállóan" - fogalmazott Jansa, utalva arra, hogy a két államalakulat - a Muzulmán-horvát Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság - alkotta Bosznia-Hercegovinát a háború 12 évvel ezelőtti lezárása óta teljhatalommal felruházott nemzetközi főmegbízott felügyeli.
Súlyos belpolitikai válság tört ki a múlt év őszén a balkáni országban, miután a jelenlegi nemzetközi megbízott, Miroslav Lajcák szlovák diplomata olyan döntéseket hozott, amelyek a kényes boszniai politikai egyensúlyt felborítva lehetővé tették, hogy a három államalkotó nép - a szerbek, a bosnyákok és a horvátok - közül egy vagy kettő rákényszerítse akaratát a többire. A boszniai szerbek élesen tiltakoztak a határozatok ellen, Nikola Spiric boszniai szerb kormányfő, nemtetszését nyomatékosítandó, le is mondott tisztségéről, s csak a konfliktus elsimítása után, december végén tért vissza posztjára.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
