A dalai láma feladta

A dalai láma feladta a reményt, hogy a kínai kormánnyal folytatott megbeszéléseken nagyobb autonómiát tud kiharcolni a megszállt Tibet számára.

"Ami engem illet, feladtam" - mondta a tibeti buddhisták szellemi és vallási vezetője szombaton az észak-indiai Dharamszalában, ahol 1959 óta emigrációban él.

Most a tibeti népnek és az emigráns kormánynak kell döntenie arról, hogyan folytatódjon tovább a párbeszéd - fogalmazott szokatlanul nyíltan a láma.

Kínához éveken át úgy viszonyult, hogy a kiegyezés és a kompromisszum útját követte, "de nem talált pozitív viszonzásra a kínai fél részéről". Tibet azonban nem csak a dalai láma ügye, mind a hatmillió tibetire tartozik. Most a demokratikusan választott tibeti kormányra hárul a feladat, hogy meghatározza a további irányvonalat - jelentette ki.

A dalai láma nyilatkozata közvetlenül az újabb tárgyalási forduló előtt hangzott el. A tervek szerint küldöttei október végén találkoznak a pekingi kormány képviselőivel. A megbeszéléseket a márciusi Kína-ellenes tibeti zavargások és a tüntetések leverése után újították fel. A pekingi nyári olimpia előtt tartott első találkozók azonban nem jártak kézzelfogható eredménnyel.

A dalai láma széles körű kulturális és vallási autonómiát követel Tibetnek, de függetlenséget nem, ahogyan azt Peking következetesen állítja. A tibetiek többsége támogatta eddigi irányvonalát, csak a Tibeti Ifjúsági Kongresszus fogalmazott meg messzebb menő követeléseket, és a himalájai terület teljes függetlensége mellett kardoskodik.

Peking szerint Tibet évszázadok óta Kínához tartozik, a tibetiek viszont azt állítják, hogy a terület független volt, és csak az 1950-es években foglalták el a kommunista Kína csapatai. A dalai láma a kínai uralom elleni, 1959-es elbukott felkelés után menekült Dharamszalába, itt működik a tibeti emigráns kormány is.