Rumsfeld is felelős a fogolykínzásokért

A jelentés közvetlenül nem hibáztatja ugyan Donald Rumsfeld védelmi minisztert, de közvetve őt és legfőbb civil, valamint katonai munkatársait marasztalja el azért, hogy nem ellenőrizték és felügyelték kellőképpen a guantánamói, az afganisztáni és az iraki fogolytáborokban illetve börtönökben alkalmazott módszereket és gyakorlatot és ezzel hozzájárultak annak a légkörnek a kialakulásához, amelyben a foglyokat kínozhatták és megalázhattak.

Túl sok volt a rab

A vezérkari főnökök egyesített bizottságának a jelentés felrója, hogy az abu grébiben túl sok volt a rab és túl kevés a katonai rendőr. Ricardo Sanchez tábornok, az Irakban állomásozó erők akkori parancsnoka a dokumentum szerint nem fordított kellő figyelmet a börtönben egyre romló helyzetre, és alárendeltjeire hagyta a felügyeletet az intézmény működése és a foglyok kihallgatása felett.

A James Schlesinger korábbi védelmi miniszter vezette négytagú vizsgáló bizottságot az eddigi testületekkel szemben maga Donald Rumsfeld nevezte ki azzal a céllal, hogy tárja fel a magas rangú vezetők szerepét, amit a katonatisztek vonakodnának megtenni feljebbvalóikkal szemben. A bizottság egyik tagja, Harold Brown ugyancsak a tárca vezetője volt korábban.

A Schlesinger-bizottság mindössze két tucat személyt hallgatott meg, de mindenekelőtt magas rangú civileket és katonákat. Rumsfeld minisztert kétszer is kifaggatta, s meghallgatta többek között helyettesét Paul Wolfowitzot, Richard Myers tábornokot, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnökét, John Abizaid tábornokot, a térségbeli amerikai erők parancsnokát.

Játszottak

A bizottság jelentése további részletekre is fényt derít a The Washington Post keddi száma szerint. Az eddig is ismert volt például, hogy a katonai rendőrök kutyákat használtak a foglyok megfélemlítésére, s most az is kiderül, hogy az őrök szadista játékot folytatva abban versenyeztek, hogy ki tud fiatalkorúakat, köztük 15 éves gyerekeket hamarabb annyira megrémiszteni, hogy bevizeljenek. A jelentést a kedden hozzák nyilvánosságra.

A szárazföldi erők ugyancsak vizsgálatot folytatott, mindenekelőtt a katonai hírszerzés tisztjeinek a felelősségéről. Ezt a jelentést várhatóan szintén a héten közzéteszik. A dokumentum megállapítja, hogy egyetlen magas rangú parancsnok sem adott utasítást a visszaélésekre. Megerősíteti, hogy a katonai hírszerzés számos őrizetest nem vett nyilvántartásba és eldugta őket a nemzetközi humanitárius szervezetek elől.