Tragikus volt 2004-ben a magyar agrártámogatások menedzselése

Külön rész foglalkozik az Unió 2004-es költségvetését taglaló éves európai számvevőszéki jelentésben a mezőgazdasági támogatások elosztásával, és azon belül is külön rész minden egyes tagállammal. A Magyarországra vonatkozó rész nem valami jó, sőt az egyik legrosszabb: öt területen is elégtelennek ítéltetik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalon belül működő kifizető ügynökség.

Azzal kezdődik, hogy az ügynökség, aminek feladata az EU mezőgazdasági támogatásai a magyar gazdák közt szétosztani, a 2004-es helyzetet elemezgető jelentés szerint még mindig nem kapta meg a hivatalos akreditációt, csak ideiglenes jelleggel működik (a 11 2004-ben létrehozott új ügynökség közül 7 kapott már akreditációt).

Ami magát a működést illeti, öt területen van probléma: az írásos eljárások, a kifizetési ellenőrzések és eljárások, a könyvelési eljárások, a számítógépes biztonság és az úgynevezett delegált testületek területén. Nem merült fel probléma a feladatkörök elválasztásánál és a belső könyvvizsgálatnál. Hasonlóan lehúzza a jelentés a lett, a ciprusi és az egyik lengyel ügynökséget (a lengyeleknek kettő van, mert túl nagy az ország).

Nem ment tavaly a kifizetés

Feltehetőleg részben ezért a 2004-es kifizetési végeredmények is katasztrofálisak: az ügynökség tavaly összesen 500 ezer eurót folyósított, ami megfelel a lényegesen kisebb balti államok átlagának, elmaradt viszont a hozzánk hasonló, vagy némileg kisebb országok kifizetési eredményétől. Csehország: 4,7 millió euró, Szlovákia: 1,4 millió euró. A lengyelek 10,8 millió eurót fizettek ki, és egyedül a szlovéneknek sikerült kevesebbet folyósítaniuk: 100 ezer eurót.

Tagok lévén egyre kevésbé aktuális, de a jelentés jó véleményt formál a SAPARD előcsatlakozási alap magyarországi működéséről (még maradt benne pénz 2004-ben). A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálatok alapján a rendszer jól működik.

A Számvevőszék nem írja alá az EU egész 2004-es költségvetését

Egyébként ha már kritika, akkor legyen nagy: az Európai Számvevőszék szerint a 2004-es európai költségvetés annyira kaotikus, hogy nem hajlandó aláírni a zárszámadást, mert nem lehet megbízhatóan ellenőrizni, hogy pontosan mire mentek el az eurók. A helyzet ugyan jobb, mint 2003-ban volt, de még mindig krónikusan rossz: annyira rossz, hogy ez a 11-ik egymást követő év, hogy a Számvevőszék értékelhetetlennek találja a közösségi büdzsét.

A probléma egyébként csak részben technikai, inkább politikai: az Unió kiadásainak kb. 80 százalékát az állami hatóságok költik el, ők meg nem engedik meg az Európai Bizottságnak (a büdzsé formális végrehajtójának) és az Európai Számvevőszéknek, hogy belekukkantson a könyvekbe. A rendszer tehát több pilléren áll, és mivel a kifizető hatóságok, az ellenőrök és a központ nem tudnak egymással együttműködni, az egész kaotikus. Brüsszel jellemzően a tagállamokat vádolja, a tagállamok pedig Brüsszelt.