Tárgymutató az arab-izraeli konfliktushoz

---

Menekültek

Négymillió palesztin menekült él szerte a Közel-Keleten, egy részük Izraelből menekült el a zsidó állam 1948-as kikiáltása után, mások már a menekülttáborokban születtek, ahol azóta is élnek Szíriában, Libanonban, Ciszjordániában és a Gáza-övezetben, illetve Jordániában. Visszatérésük kérdése a konfliktus egyik sarkallatos pontja, hisz az ENSZ korabeli döntésének értelmében ehhez joguk van. Izrael csak valamilyen fajta kompenzációjukat hajlandó elfogadni, a visszatérést elutasítja.

Gáza-övezet

A volt brit palesztin mandátumterület azon része, amelyet az ENSZ 1948-as döntése a palesztinoknak ítélt. Az 1948-as háborúban Egyiptom fennhatósága alá került, 1967-ben Izrael elfoglalta. Az 1993-as oslói egyezmény óta palesztin autonóm terület.

Ciszjordánia

forrás: The Economist

A volt brit palesztin mandátumterület azon része, amelyet az ENSZ 1948-as döntése a palesztinoknak ítélt. A Jordán folyó nyugati parvidéke, az 1948-as háborúban Jordánia fennhatósága alá került. 1967-ben Izrael megszállja, az 1993-as oslói egyezmény óta egyes részei a palesztin autonóm közigazgatás alá tartoznak. 170 ezer zsidó telepes él itt, szétszórt, a nemzetközi jog értelmében illegálisan létesített és fenntartott településeken. A Camp Davidben nemhivatalosan elfogadottak szerint az izraeli határ mentén egy tömbben élőket bekebelezné Izrael, a többit vagy felszámolnák, vagy palesztin ellenőrzés alá kerülnének.

Golán-fennsík

Izrael és Szíria határán elterülő magasterület. Izrael 1967-ben elfoglalta, azóta megszállva tartja. A területen fekvő Genázáret-tó Izrael édesvízellátásának negyven százalékát biztosítja.

Sínai-félsziget

Egyiptom része, a Szuezi-csatorna és a Akabai-öböl által közrefogott sziklás, sivatagos terület. Szinte kizárólag beduinok lakják. 1967-ben Izrael elfoglalta, és csak az 1978-as Camp David-i békét követően juttatta vissza Egyiptomnak.

Víz

forrás: Newsweek

A legfontosabb problémák egyike, a Közel-Keletet egyre jobban fenyegető szárazság miatt. Izrael a palesztin területek vízforrásainak 80 százalékát ellenőrzi, többnyire az ottani zsidó mezőgazdasági területek öntözésére. A kérdés a Golán-fennsík problémáját is meghatározza.

Jeruzsálem

Izrael ,,egy és oszthatatlan" fővárosa, valójában a legmegosztottabb területek egyike a Földön. Keleti, eredetileg főként arabok lakta részét Jordánia megszállva tartotta az 1948-as háború után, 1967 óta azonban izraeli fennhatóság alatt van. A megszállás a nemzetközi jog értelmében illegális, az ENSZ és egyetlen állam sem ismeri el. A város mind a három nagy monoteista világvallás számára szent, és mind a palesztinok, mind az izraeliek fővárosukul szeretnék.

A Templomhegy

Jeruzsálem Óvárosában van, itt található a rómaiak által lerombolt Második Jeruzsálemi Templom utolsó megmaradt eleme, a Siratófal. A hely neve arabul Harem al-Sarif - a Szent Menedék. Itt áll az iszlám harmadik legszentebb mecsete, az Al-Aksza, mellette pedig a Szikladóm, jelezve a helyet, ahonnan Mohammed próféta a mennyekbe emelkedett. A vihar szeme az arab-izrael konfliktusban.