Lemondott a holland kormány

A második világháború óta ez a legrövidebb életű kormánya Hollandiának. A választásokat követő 87. napon Jan-Peter Balkenende miniszterelnök megkérte a királynőt, hogy fogadja el a kormány lemondását. A kiváltó ok a jobboldali populista Pim Fortuyn párt két miniszterének lemondása volt.

Eduard Bomhoff egészségügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes, és a gazdasági miniszter Herman Heinsbroek szerdán bejelentette, nem kívánnak tovább részt venni a kormány munkájában. A lemondás oka, hogy súlyos vitába keveredtek pártjuk vezetését illetően. A vita odáig fajult, hogy már csak a sajtón keresztül üzengettek egymásnak, ezért a helyzet tarthatatlansága miatt a frakció felszólította őket a távozásra.

Az utolsó csepp

A holland kormány három párt, a kereszténydemokrata CDA, a liberális VVD, és a választások előtt meggyilkolt Pim Fortuyn pártjának koalíciójából állt. A CDA és a VVD megelégelte a Fortuyn párt botrányait, ezért a koalíció felmondása mellett döntött. A VVD elnöke Gerrit Zalm közölte, új választások kiírását követelik, ugyanis nem hajlandóak tovább kormányozni az LPF-el. Balkenende is úgy nyilatkozott, hogy olyan körülmények között nem lehet dolgozni, amikor "két ember képtelen egy légtérben meglenni egymással". Ezzel a két lemondott miniszterre utalt, de jelezte a párt többi tagjától sem álltak távol a hasonló botrányok.

Jelenleg két forgatókönyv lehetséges. Vagy egy ügyvivő testület veszi át a kormány feladatait, és előrehozott választásokat írnak ki, vagy új, kisebbségi kormányt formálva a CDA, és a VVD kormányoz tovább.

A felmérések szerint egy előrehozott választás ismételten a CDA győzelmét hozná, de a Fortuyn pártból kiábrándult szavazók miatt a kerszténydemokratáknak elegendő lenne VVD-vel kötött koalíció is a többségi kormányzáshoz.

Nem befolyásolja az EU-bővítést

Per Stig Moller, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Dánia külügyminisztere szerdán kijelentette: meggyőződése, hogy az unió bővítése a holland kormányválság ellenére folytatódik. "Biztos vagyok abban, hogy Hollandia nem veszi magára annak a felelősségét, hogy meghiúsítsa a bővítést és a második világháborúból visszamaradt sebek begyógyítását" - mondta Moller újságíróknak, miután Günther Verheugennel, az EU bővítési biztosával tárgyalt a dán fővárosban. Verheugen úgy fogalmazott: "Most már olyan közel vagyunk, hogy alig valószínű, hogy egy ország azt mondja, érvénytelen minden, amit eddig csináltunk."

A távozó holland kormány három pártja közül kettő ténylegesen bírálja az Európai Bizottságnak azt a szándékát, hogy tíz új tag előtt nyissa meg az unió kapuit. A kormány néhány minisztere pedig megkérdőjelezte, hogy Lengyelország, Litvánia, Lettország és Szlovákia kellően felkészült lenne a csatlakozásra. A holland kormány korábban azt is szorgalmazta, hogy a 2004-re tervezett bővítést előzze meg az uniós agrárpolitika reformja. A lemondott holland kormány külügyminisztere, Jaap de Hoop Scheffer szerdán úgy vélte: a bővítéssel kapcsolatos uniós döntések folyamata nem fog lefékeződni attól, hogy Hollandiának pillanatnyilag csak ügyvivő kormánya van. "Az EU nem fog Hollandiára várni" - mondta.

Brüsszeli diplomaták véleménye szerint sok függ attól, hogy Jan Peter Balkenende miniszterelnöknek - aki ügyvivőként valószínűleg helyén marad - lesz-e törvényes felhatalmazása és politikai támogatottsága ahhoz, hogy támogassa a bővítést a jövő heti brüsszeli EU-csúcson. Ezen arról is döntést kell hozni, hogy az unió mekkora mezőgazdasági és regionális fejlesztési támogatást ajánljon fel az újonnan belépő tagoknak.

Günther Verheugen csütörtökön utazik Hágába, hogy tájékoztassa a holland parlamentet Brüsszel vonatkozó ajánlásairól. Uniós diplomaták szerdán a Reuters hírügynökségnek név nélkül nyilatkozva csalódottságnak adtak hangot amiatt, hogy az unió bovítését befolyásoló szombati ír népszavazás mellett most újabb váratlan akadály nehezítheti meg a bovítési döntések december közepéig való meghozatalát.