Százmilliárdokba kerülhet a háború

Bush elnök nem ismertette az amerikai adófizetőkkel, hogy mekkora költségek terhelik őket a háború miatt, ám még a legóvatosabb becslésekben is mintegy 100 milliárd dollárra rúgó kiadások szerepelnek. Akkor, ha a mostani háború az 1991. évi öbölháború gyorsaságával vetekszik. Ez az összeg az amerikai nemzeti termék 1 százaléka. Az Irak elleni támadás akkor kerülne ennyibe, ha gyorsan befejeződik, amennyiben viszont elhúzódó utcai harcok árán sikerülne csak Bagdadot elfoglalni, a költségek jóval magasabbak lennének - mondják a szakértők.

Költségek az egekben

Irak újjáépítése, amelyet a közel-keleti stabilitás fenntartása érdekében tíz éven át kellene folytatni, a költségeket az egekbe, a 1,6 billió dolláros szintre tolhatja fel. Mindez csak Amerika számlája, a briteket terhelő kiadások nélkül. Az angol pénzügyminisztérium, akárcsak a Fehér Ház nem nyilatkozik arról, hogy mekkora összeget kell még fordítani a háborúra a már megajánlott 1,75 milliárd fontos alapon felül. (Egyes szakértői számítások szerint a brit adófizetőket 3- 3,5 milliárd font terhelheti majd.)

A Marshall tervvel vetekedne

A háború befejeződése után a becslések szerint 200 ezer katona szállná meg Irakot, az ő fenntartási költségeiket is hozzászámítva, a terhek évente további 12-48 milliárd dollár között mozoghatnak a kongresszusi költségvetési hivatala szerint.

A Yale egyetem egyik közgazdásza szerint a megszállás terheit öt éven át, de rossz esetben akár két évtizeden át is fizetni kell. William Norhaus ilyen alapon 75 és 500 milliárd dollárra teszi a költségeket, amibe az újjáépítés, az esetleges vegyi- és biológiai fegyvermentesítés terhe nincsen belekalkulálva. Az Egyesült Államok mai pénzben számítva 450 milliárd dollárt fordított a Marshall terve, Németország második világháború utáni talpra állítására.