Világok harca az amerikai elnökválasztáson

John Edwards visszalépésével már csak egy nem kívánt tragédia akadályozhatja meg John Kerryt abban, hogy novemberben ő küzdjön meg a demokraták színeiben George W. Bushsal. Komoly küzdelem várható, az Egyesült Államok még soha ilyen megosztott nem volt a két hagyományos párt között. A két jelölt múltja - személyiségük különbözősége ellenére - számos ponton összeér.

Kilógnak az elitből

John Kerry

Mindkét elnökaspiráns a hagyományos amerikai arisztokrácia tagja, mégis kívülállók. Bush texasi neveltetése miatt mindig is vidékinek számított a kicsit sznob, urizáló amerikai elitben. Kerryt jói deig katolicizmusa, később balkézről való származása választotta el a hagyományosan protestáns angolszász elittől. Mindannyian ismerik az unalomig ismételt történetet, Kerry apai nagyszülei az Osztrák-Magyar Monarchiából kivándorolt zsidók. Kerry nagyanyja a Lipótvárosban nevelkedett, nagyapja Csehországban született. Kivándorlásuk előtt katolizáltak, az új valláshoz a lehető legbölcsebben egy ír megye nevét vállasztották az addigi Kohn helyett.

Kerry saját bevallása szerint csak pár évvel ezelőtt, a Boston Globe riportereitől értesült származásáról. Anyai ágon viszont még Bushsal is rokonságban áll, egy amerikai geneológus kutatásai szerint a két jelölt tizenhatodrendű unokatestvér.

Katolikusnak lenni sem könnyű

A két elnökjelölt tinédzserkora és egyetemi élete is hasonlóan alakult. Kerry és Bush is Új-Anglia elit gimnáziumaiban készült az egyetemre. Kerry ráadásul egy New Hampshire-i episzkopális iskolába járt, ahol buzgó katolicizmusa miatt alaposan ki is lógott a társaságból. De nem csak vallása különböztette meg diáktársaitól. Bár a St. Paul's gimnáziumban nem volt divat kimutatni a nagyratörő célokat, a demokraták elnökjelöltje sosem titkolta vágyait.

Már ekkor Kennedy lázában égett - evvel is elütött iskolatársaitól, akik szüleik republikánus meggyőződését visszhangozva egyszerű ír parasztnak tartották a fiatal elnököt. Húzták is Kerryt az elnökével megegyező monogramja, a JFK miatt. Kerry ehhez képest mindenben utánozta Kennedyt, legyen szó hajviseletről vagy akcentusról. Tinédzserkora meghatározó élménye, hogy 1962-ben együtt vitorlázhatott hősével.

Koponyák összecsapása

A száraz adatok John Kerry Született: 1943. december 11., Denver, Colorado Egyetemi diplomáját a Yale-en szerezte Vietnamban teljesített katonai szolgálatot, háromszor is kitüntették 1984-től megszakítás nélkül a Szenátus tagja Nős, felesége a multimilliomos Heinz család sarja, Teresa Heinz Kerry. Előző házasságából két felnőtt gyermeke van George W. Bush Született: 1946. július 6., New Haven, Connecticut Egyetemi diplomáját a Yale-en szerezte Vietnam helyett a texasi, majd az alabamai Nemzeti Gárdánál teljesített szolgálatot Politikai karrierjét 1994-ben, Texas kormányzójaként kezdte, 2001-től az Egyesült Államok elnöke Nős, felesége Laura Bush, két ikerlány büszke apja

A St. Paul's után Kerry a Yale-re járt, ahol hamar diákválasztmányi elnök lett, kitűnt politizáló hajlamával. Nem csoda, hogy az egyetem titkos elitszervezete, a Skull and Bones (Koponyák) be is választotta tagjai közé - akárcsak később Busht, akinek már apja és nagyapja is koponya volt.

Bush nem csak a koponyatagságban futott párhuzamosan Kerryvel. Az ifjú texasi ugyan nem vallása, hanem hiányos műveltsége miatt lógott ki elitgimnáziumából - ráadásul egy év késéssel kezdte az előkészítőt. A massachusettsi Phillips Academy azonban jóval liberálisabb intézmény volt, mint a St. Pauls. Bush, bár a tanulásban nem tűnt ki, hamar megvillantotta az azóta is sokat dicsért szociális készségeit - jó kommunikációs képességét, amivel a legkellemetlenebb újságírókat is leszereli, a legkeményfejűbb pénzembereket is megpumpolja.

Hülye, de vicces

Míg Kerry visszahúzódó és magányos volt gimnáziumi évei alatt, Bush, a nagy becenévosztó a társaság középpontja lett. Hiába volt osztályutolsó, az iskola talán legnépszerűbb diákjaként távozott. A Yale-re, ahol állítása szerint nem is találkozott Kerryvel.

Merőben eltérő szokásaik miatt ez könnyen elképzelhető. Míg Kerry szorgalmasan járta a szemináriumokat, Bush inkább a laza diákéletet választotta. Az egyetemi bulik híres nagyivója még abban sem volt biztos, hogy követi-e apját és nagyapját a Koponyák elitklubjába - a szervezet előtt egy másik titkos társaság, a Gin and Tonic tagságára pályázott.

Víkendharcos vs vietnami hős

A két elnökjelölt között elenyészőnek tűnik a három év korkülönbség - az elnökválasztás egyik fő témájának számító vietnami háború szempontjából azonban pont ez tűnik meghatározónak. Kerry 1966-ban végzett a Yale-en, amikor még az egyre gyakrabban felmerülő kétségek ellenére is mindenki hitt az egyetem patetikus jelszavában: Istenért, a hazáért és a Yale-ért. Kerryt ráadásul tovább hajtotta Kennedy-majmolása is - az addigra már meggyilkolt, így valódi nemzeti hőssé vált elnökhöz hasonlóan maga is gyorshajókapitány akart lenni.

Célját el is érte, és katonatársai szerint kiváló parancsnok volt. Igaz, néhányaknak feltűnt Kerry kitüntetéséhsége - három sebesülésért járó Bíborszívet is kapott kisebb repeszsérülésekért, amiket talán más visszautasított volna -, mégis mindenki a beosztottjaival komolyan törődő, bátor, de nem vakmerő katonának ismerte meg.

Mire Bush végzett, a Yale alaposan megváltozott - az addig főleg az új-angliai fehér angolszász protestáns (WASP) elit intézményének számító egyetemre egyre több fekete, katolikus és zsidó járt, a nyakkendőt és az öltönyt hosszú haj és farmer, a sört marihuána váltotta fel. Bush már csak konzervatív texasi neveltetéséből adódóan is kerülte a hippiket, a katonaságot azonban szívesen kihagyta volna. Megjegyzendő, hogy ekkorra már kongresszusi képviselő édesapja is kételyeket fogalmazott meg a vietnami háborúval kapcsolatban.

Így a dzsungelharc helyett - egyes amerikai publicisták szarkasztikus megfogalmazásában - inkább Texast védte Oklahomától a Nemzeti Gárda kötelékében. A gárdához nem volt könnyű bekerülni, apja révén azonban Bush többeket megelőzve mégis bejuthatott. Alakulatánál szolgált két szenátor fia és a Dallas Cowboys hét focistája is.

Sötét évek

George W. Bush

Bush szolgálata a Nemzeti Gárdánál némileg homályos pont az elnök történetében, támadják is érte. Védelmére kelt azonban egykori kiképzőtisztje, a magát csak aljas kurvapecérnek jellemző Maury Udell. Mint a Newsweeknek elmondta, Bush a legjobb pilótái közé tartozott, ráadásul még vietnami szolgálatra is jelentkezett. Felajánlkozását azonban elutasították. Részint, mert nem volt eléggé tapasztalt pilóta, ráadásul az F-102 típus, amit repült, addigra már elavultnak számított.

Bush 1972 őszén áthelyezését kérte az alabamai Nemzeti Gárdához, az itt teljesített szolgálatát egyelőre egy darab fogászati vizsgálat leleteivel tudta csak igazolni.

Ami Bush múltjában a Nemzeti Gárda, az Kerrynél a háborúellenesség. Vietnamból hazatérve Kerry hamar csatlakozott a háborúból kiábrándult veteránok csoportjához, és több megmozduláson is részt vett. Amíg a demokraták a hétvégi harcos Busht cikizik, a republikánusok a hazafiatlan hippi Kerryt támadhatják.

Mélyről jöttek

Kerry egyetemi és veteránmúltja már ekkor előrevetítette a politikai pálya lehetőségét. Erre a már a gimnáziumi évek alatt megmutatkozó becsvágya és küzdeni tudása is alkalmassá tette. Utólag nem is tűnik meglepőnek, hogy 1984-ben szinte ismeretlenként, a semmiből érkezve megverte Massachusetts ismétlésre készülő, az akkoriban hihetetlenül népszerű Ronald Reagan támogatását is élvező republikánus szenátorát. Azóta mindenki nagy küzdőként tartja számon, ezt már a demokrata előválasztások alatt is bizonyította, amikor hatalmas hátrányból fordítva megnyerte az iowai pártválasztmányi szavazást, majd három kivételével besöpörte az eddig megrendezett harminc előválasztást.

Bush a katonai szolgálat letöltése után is inkább a könnyű utat választotta. A családi olajcégnél vállalt munkát, megvásárolta a Texas Rangers baseballcsapatát, és keményen ivott. Majd egyik napról a másikra leszokott az alkoholról, megtért, és azóta is a Bibliával a kezében hozza meg döntéseit. A Bush család addigi feketebáránya 1994-ben megnyeri a texasi kormányzóválasztást, hat évre rá kis különbséggel és némi bírósági ügyeskedéssel az amerikai elnökválasztást is.

[A cikkben szereplő életrajzi adatok a Newsweek, a New York Times, a Washington Post, valamint a két jelölt hivatalos oldalairól származnak.]

Semmiben sem értenek egyet Két versengő politikai erő képviselője esetén nem számít meglepőnek, ha nézetkülönbségeik vannak, Bush és Kerry azonban az amerikai politikát meghatározó egyik nagy kérdésben sincs közös véleményen. A klasszikus új-angliai liberális Kerry liberalizálná az abortuszt, elismerné a melegek élettársi kapcsolatait, szigorítaná a fegyvertartás szabályait, bár megszavazta, mégis enyhítené a Nemzetvédelmi Törvény paranoiás rendelkezéseit. Irak lerohanását ugyan támogatta a szenátusban, most azonban - és ezt azért a közvélemény hangulatváltozásának is betudhatjuk - már azt állítja, csak azért, mert megvezették a titkosszolgálati jelentések. Bush megtért keresztényként természetesen mind az abortuszt, mind a melegek élettársi kapcsolatát a leghatározottabban elutasítja - utóbbit akár alkotmánymódosítás árán is megakadályozná. Nagy barátja a fegyverlobbinak, a nemzet védelme érdekében bárkit, bármikor lehallgatna és bármikor kész megelőző háborút indítani, akár téves titkosszolgálati adatok alapján is. Míg Kerry a régi szövetségi rendszer újjáépítését ígéri, Bush új barátainak örül inkább.