Mi történik ’Isztánban?

Atomhatalom

Pakisztán jelentőségét legjobban az fejezi ki, hogy van atombombája. A több mint 160 milliós muzulmán állam így a világ egyik legfontosabb hatalma még akkor is, ha gazdasági ereje nem emelné a legjelentősebb országok közé. Elhelyezkedése és katonai nagysága azonban világpolitikai tényezővé tette.

Pakisztán brit gyarmat volt, India része. A szubkontinens 1947-es függetlenedésekor a muzulmánok lakta vidék egy véres polgárháborúban szakadt el Indiától. 1965-ben újabb háború tört ki a két ország között, a vegyes lakosságú Kasmír tartományért. Kasmír egyik fele továbbra is Indiához tartozik, és a határon azóta is rendszeresek az összetűzések. 1999-ben majdnem kitört a harmadik háború is. Mindkét ország idő közben nukleáris fegyverekhez jutott. 1971-ben újabb konfliktus rázta meg az országot, ekkor függetlenedett Banglades néven Pakisztán keleti része. Bangladesben más nyelven beszélnek mint Pakisztánban és a függetlenségi mozgalmat India támogatta.

A 80-as évekre az afganisztáni háború tette jelentőssé Pakisztánt a nyugati hatalmak számára. A szovjetek ellen harcoló iszlamista ellenzék hátországává vált, az USA rengeteget költött itt fegyverekre és kiképzőtáborokra. A szovjetek kivonulása után a radikális iszlamista milíciák maradtak Pakisztánban, és a tálibok ugyanúgy hátországnak használták Pakisztánt mint elődeik a szovjetek ellen. Az ország Afganisztánnal határos vidékei, különösen a Vazirisztánnak nevezett tartomány most is tálib-barát hadurak kezén van. Itt rendszeresek az összecsapások a kormány katonáival, idén több légitámadást is vezetett a hadsereg. Sok feltételezés szerint Oszama bin Laden is e hatalmas hegyekkel szabdalt vidéken bujkál.

A hetvenes évek óta polgári és katonai kormányok felváltva irányítják az országot. A mindenkori kormányok egyszerre igyekeznek az USA lojális szövetségesei lenni és megfelelni az iszlám szélsőségesek befolyásának is.

Benazir Bhutto

A most meggyilkolt politikus apja, Ali Bhutto is miniszterelnök volt. Benazir Bhutto kétszer vezette a pakisztáni kormányt, mindkét esetben korrupciós vádak miatt menesztették. Politikus apját és két fiútestvérét is meggyilkolták. A Pakisztáni Néppárt elnökeként készült a január 8-i választásokra. Pártja a második legnagyobb erő a pakisztáni parlamentben, a legutóbbi 2002-es választásokon 25,8 százalékot szereztek, pedig Bhutto önkéntes száműzetésben volt. Bővebben itt olvashat Bhuttóról.

Pervez Musarraf

Pakisztán elnöke 1999-ben katonai puccsal szerezte meg a hatalmat. Musarraf tábornok sokáig a hadsereg feje is volt, erről a rangról csak idén mondott le. Hivatalosan csak 2001 óta elnök. Kétszer is úgy módosította az alkotmányt, hogy az elnöki hatalom megerősödjön. Idén októberben választásokon erősítette meg újabb öt évre elnöki mandátumát. Ezt az ország Legfelsőbb Bírósága nem fogadta el, mert még nem döntöttek, hogy alkotmányos volt-e újabb indulása. Novemberben rendkívüli állapotot hirdetett ki a rossz közbinztonságra hivatkozva és a Legfelsőbb Bíróság működését is felfüggesztette. Kritikusai szerint épp ezért hirdette ki a rendkívüli állapotot. Ugyanakkor a januárra kiírt parlamenti választások megtartását is megígérte. Musarrafnak két, egymással is harcoló ellenzéke van. A szélsőséges iszlamisták túlzott nyugati orientációja miatt támadják. 2003-ban egy öngyilkos merénylő őt is megpróbálta megölni. Idén pedig egy fővárosi mecsetbe vetették be magukat fundamentalista fegyveresek és csak komoly vérfürdő árán tudta letörni akciójukat. A demokratikus ellenzék viszont diktatórikus kormányzással vádolja.

Navaz Sarif

Benazir Bhutto halálával ő lett az ellenzék legjelentősebb vezetője. 1990-ben és 1996-ban is ő követte Bhuttót a kormányfői székben. Pártja a Pakisztáni Muzulmán Liga a visszafogottabb vallási irányt képviseli. 2002-ben 9 százalékot szereztek, bár Sarif száműzetésből irányíthatta csak a kampányt. 1996-ban még 90 százalékot kaptak. Navaz Sarif a Bhutto család ellensége volt sokáig, Bhutto korrupcióval vádolt férjét az ő idején csukták hét évre börtönbe. 1999-ben támadást indított Kasmír Indiához tartozó részének megszerzéséért. A kaland balul sült el, amerikai nyomásra visszavonta csapatait, de így is négyezer katonát vesztettek. A kudarc után hatalma megrendült. Amikor Pervez Musarrafot távollétében leváltotta a hadsereg éléről, a tábornok katonái segítségével átvette tőle a hatalmat. Szaúd-Arábiába menekült, majd idén novemberben hazatért, hogy felkészítse pártját a januári választásokra. Bhutto halála után azonban úgy döntött, hogy bojkottálja a választást.