Irán elvben lemondott a hazai urándúsításról
Irán és Oroszország elvben megegyezett vasárnap, hogy közös vállalatot hoznak létre az iráni urán oroszországi dúsítására. Az elvi megállapodás részleteit Oroszországban dolgozzák ki.
Golamreza Agazadeh, az iráni atomprogram vezetője szerint nem is annyira technikai részletekről, hanem arról kell megállapodni, milyen politikai és gazdasági engedményeket kap Irán az atomfegyverkezéshez kulcsfontosságú, de az atomenergia békés célú felhasználásához nélkülözhető urándúsításról való lemondásáért. "Van egy előfeltételünk" - mondta, de nem árulta el, mi az.
Az urándúsítás az iráni atomprogram kulcskérdése. Irán állítja, hogy atomprogramja békés célú, de eddig nem tűnt hajlandónak lemondani az urándúsításról, márpedig a szakértők szerint ez alapjaiban kérdőjelezi meg Irán békés szándékait.
Hogy Irán látszólag mégis hajlik a kompromisszumra, az annak tudható be, hogy az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) már februárban az ENSZ Iránt akár szankciókkal is sújtani tudó Biztonsági Tanácsa (BT) elé utalta az atomprogram kérdését. A BT ugyanakkor Oroszország és Kína kérésére határozatával kivár a NAÜ végső jelentéséig, ez pedig a szervezet március 6-i ülésén születhet meg. Irán esélyeit rontotta, hogy a NAÜ Nobel békedíjjal kitüntetett, Irak ügyében az amerikaiakkal ellentétes álláspontot képviselő vezetője, Mohamed el-Baradei is úgy tartja, hogy Teherán fegyverkezésre készül.
A most elért elvi megállapodás részletei nem kerültek nyilvánosságra. Irán mindeddig ragaszkodott ahhoz a jogához, hogy saját maga dúsíthasson uránt. Nem tudni, hogy az eredeti orosz javaslatot miként alakították át úgy, hogy megfeleljen Irán igényeinek. Moszkvai források szerint a megállapodásba Oroszország bele akarja foglalni, hogy Teheránnak fel kell függesztenie saját urándúsítási kísérleteit.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
