Szenzációs győzelmet arattak a szerb demokraták
További Külföld cikkek
- Matteo Salvini odaszúrt egyet az Európai Bizottságnak
- Kiderült, miért omlott le a tragédiát okozó előtető az újvidéki állomáson
- A libanoni tűzszünet semmit nem old meg, csak elodázza a közel-keleti válságot
- FBI: bombatámadással fenyegették meg Donald Trump kabinetjelöltjeit
- Véget ért Marine Le Pen tárgyalása, de csak márciusban derül ki, indulhat-e a következő elnökválasztáson
Több szerbiai forrás szerint is nem várt, nagy arányú győzelmet aratott Boris Tadic választási koalíciója, Az Európai Szerbiáért. CeSID (Központ a Szabad Választásokért és a Demokráciáért) adatai szerint: a Demokrata Pártra és szövetségeseire 39 százalék, a radikális pártra 28,6 százalék szavazott.
Az első hivatalos végeredmény is megerősíti az előrejelzést. E szerint Boris Tadic elnök uniópárti Demokrata Pártja vezet a vasárnapi szerbiai előre hozott parlamenti választásokon.
A szavazóhelyiségek 33,91 százalékában leadott szavazatok feldolgozása után a Tadic pártja vezette Európai Szerbiáért pártszövetség a szavazatok 36,69 százalékát kapta - közölte hétfőre virradóra a Köztársasági Választási Bizottság (RIK). Tomislav Nikolic nacionalista Szerb Radikális Pártja (SRS) a szavazatok 28,57 százalékát, Vojislav Kostunica leköszönő kormányfő Szerbia Demokrata Pártja és szövetségese, az Új Szerbia Pártja pedig a szavazatok 13,54 százalékát kapta.
A Slobodan Milosevic néhai jugoszláv elnök nevével fémjelzett, ellenzéki Szerbiai Szocialista Párt szavazatainak aránya 9,14 százalék, a nyugat-barát Liberális Demokrata Párté 4,64 százalék, a Magyar Koalícióé pedig 1,24 százalék. A RIK szerint a részvételi arány 62,48 százalék volt.
A várakozással ellentétben – sorsdöntő választás, amelyen eldőlhet, hogy Szerbia az európai integrációt vagy a magába zárkózást választja – a részvétel viszonylag alacsony volt.
Az országos választáson az említett két pártnak volt esélye a győzelemre: a Borisz Tadics köztársasági elnök vezette demokratáknak és Tomiszlav Nikolics radikális pártjának. Automatikus kormányalakításra azonban a győztesnek nincs esélye.
Itt olvashatja el elemzésünket az előrehozott parlamenti választás kampányáról és esélyeiről>>>
Végeredmény a CeSID adatai alapján
1. Az Európai Szerbiáért - 38,8 százalék
A koalíció pártjai: Demokrata Párt, G17+, Szerb Megújhodási Mozgalom, Vajdasági Szociáldemokrata Liga, Szandzsáki Demokrata Párt
A választási koalíció elnöke: Borisz Tadics
Ideológia (a koalíciót vezető Demokrata Párté): szociáldemokrata
Eredmény 2000-ben (Demokrata Párt): 45/250 (1. hely, koalícióban többek között a Szerbiai Demokrata Párttal)
Eredmény 2003-ban (Demokrata Párt):37/250 (3. hely)
Eredmény 2007-ben (Demokrata Párt): 64/250 (2. hely)
Várható választási szereplés 2008-ban: 103 mandátum
2. Szerb Radikális Párt - 28,7 százalék
Pártelnök: Vojiszlav Seselj, távollétében Tomiszlav Nikolics alelnök
Ideológia: nacionalista, euroszkeptikus, populista
Eredmény 2000-ben: 23 mandátum a 250-ből (3. hely)
Eredmény 2003-ban: 82/250 (1. hely)
Eredmény 2007-ben: 81/250 (1. hely)
Várható választási szereplés 2008-ban: 77 mandátum
3. Szerbiai Demokrata Párt - Új Szerbia - 11,4 százalék
A választási koalíció elnöke: Vojiszlav Kostunica
Ideológia: nemzeti konzervatív
Eredmény 2000-ben (Szerbiai Demokrata Párt): 45/250 (1. hely, koalícióban többek között a Demokrata Párttal)
Eredmény 2003-ban: 53/250 (2. hely)
Eredmény 2007-ben: 47/250 (3. hely)
Várható választási szereplés 2008-ban: 30 mandátum
4. Szerbiai Szocialista Párt - 8 százalék
Pártelnök: Ivica Dacsics
Ideológia: szocialista, nacionalista
Eredmény 2000-ben: 37/250 (2. hely)
Eredmény 2003-ban: 22/250 (5. hely)
Eredmény 2007-ben: 16/250 (5. hely)
Várható választási szereplés 2008-ban: 20 mandátum
5. Liberális Demokrata Párt - 5,3 százalék
Pártelnök: Csedomir Jovanovics
Ideológia: liberális (a legnyugatosabb erő Szerbiában, még Tadics politikáját is elutasítják)
Eredmény 2000-ben: - (a párt 2005-ben alakult)
Eredmény 2003-ban: -
Eredmény 2007-ben: 15/250
Várható választási szereplés 2008-ban: 13 mandátum
Nemzetiségi pártok:
Magyar Koalíció - 4 mandátum
Szandzsáki bosnyákok - 2 mandátum
Albán koalíció - 1 mandátum
A Szerbiai Demokrata Párt-Új Szerbia koalícióját vezető Vojiszlav Kostunica most úgy tűnik, rossz lóra tett: a függetlenségét kikiáltó Koszovó miatt szakított a szerinte az EU-nak indokolatlanul engedményeket tevő Borisz Tadics demokratáival, és az egykori autonóm tartománnyal kapcsolatos egységes álláspont hiányával magyarázva mondott le miniszterelnöki posztjáról, és kényszerítette ki az előrehozott választásokat.
A szakításnak voltak jelei: Kostunica a január végi-február eleji köztársasági elnökválasztás előtt nem szólította fel híveit, hogy addigi szövetségesét, Borisz Tadicsot támogassák Nikoliccsal szemben, majd az elnökválasztás után látványosan nem gratulált a régi-új elnöknek. Azóta Koszovó függetlenségének el nem fogadásával kampányol, és ideológiailag egyre közelebb került a radikálisokhoz.
A nagy demokrata győzelem miatt velük összefogva sem lenne többsége a Skupstinában - erre kevesen számítottak a választások előtt. Elviekben nem kizárt egy többséggel rendelkező radikális-Kostunica-párti-szocialista-összefogás sem - Nikolics, a radikálisok elnöke célzott is erre a választások utáni nyilatkozatában -, a kormányalakításra felkérést adó köztársasági elnök egyben a demokraták elnöke is, így kizárt, hogy esélyt adjon egy ilyen formációnak.
A demokrata koalíció győzelme után nem kizárt, hogy Kostunicával kibékülve kormányoznak tovább. Igaz, erre van a legkisebb esély. Többséget szerezhetnek most már úgy is, ha Szerbia leginkább európai pártjával, a Csedomir Jovanovics, egykori Milosevics-ellenes diákvezér pártjával, a liberális demokratákkal fognak össze, a néhai Milosevics szocialistái pedig akár kívülről, akár belülről támogatják a kormányt. (Az más kérdés, hogy Jovanovics, akinek Tadics sem túl európai, miként tudna együttműködni a szocialistákkal - és Tadiccsal.) A hét nemzetiségi mandátummal és a liberálisok támogatásával sem szerezhetnek többséget a demokraták, mivel a 126 fős többséghez ebben az esetben három mandátum hiányzik.
Nikolics még lát esélyt
Boris Tadic szerb elnök vasárnap este közölte: az Európa-barát erők győztek a Európai Unió ellen vagy mellett tartott népszavazásnak is tekintett parlamenti választásokon. Lelkes párthívei előtt az államfő kijelentette, hogy a Koalíció az Európai Szerbiáért győzelmet ért el a Szerb Radikális Párttal folytatott szoros küzdelemben.
Tadic "meggyőzőnek" nevezte a vasárnapi győzelmet, amely szerinte azt jelzi, hogy a szerb állampolgárok többsége az Európai Unióhoz való csatlakozást támogatja.
Dimitrij Rupel, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Szlovénia külügyminisztere vasárnap a szerbiai parlamenti választások eredményével kapcsolatos előrejelzések láttán örömét fejezte ki, hogy Boris Tadic pártja a jövőben nagyobb szerephez jut.
"Az Európa-barát fél győzött Szerbiában, és az Európai Unióban ez volt a célunk" mondta Rupel telefonon a brit hírügynökségnek.
Tomislav Nikolic a szavazatának leadásakor kijelentette: a radikálisoknak köszönhetően Szerbiából ismét olyan ország lesz, amely büszke lesz népére, és megvédi a határait.
(MTI)
Egy biztos: amikor vasárnap késő este meglesznek az előzetes eredmények, még nem lehet tudni, milyen koalíció is vezeti majd Szerbiát, sőt, amikor a választási bizottság legkésőbb május 15-én kihirdeti a végeredményt, még akkor sem. Hosszas koalíciós tárgyalásokra kell felkészülni, mindenestre pikáns, hogy Borisz Tadics, a demokrata koalíció listavezetője maga a köztársasági elnök, akinek így az átlagosnál nagyobb lehetősége lesz lavírozni.
A törvények szeptember 15-ig adnak lehetőséget arra, hogy megalakuljon az új kormány. Nem lenne meglepő, ha ezt az időt kihasználnák a pártok, de még a patthelyzet sem kizárt.
A most először egységes listán induló magyar pártok legalább hét parlamenti hely megszerzésében bíztak. A főpróba, az év eleji köztársaságielnök-választás mindenestre jól sikerült, Pásztor István, a magyar koalíció vezetője várakozásokat felülmúlva 93 ezer szavazatot kapott. Most hetvenezer szavazat jött össze, ami 4 mandátumra elég.
Belgrád Koszovóban a szerbiai parlamenti és helyhatósági választást is megszervezte, jelentette az MTI. Az előbbi legális, mivel a koszovói szerbek kettős állampolgárok, így szavazhatnak. Az utóbbit, vagyis a helyi választást viszont nem ismete el a koszovói ENSZ-közigazgatás. Szerb megítélés szerint az UNMIK volt az, aki szabályt sértett, amikor zöld utat biztosított a múlt év őszén megtartott, s a szerbek által bojkottált koszovói parlamenti és helyhatósági választásoknak.
A legidősebb szerb nem szavazhatott a szerbiai választáson
Nem szavazhatott Szerbia legidősebb állampolgára a vasárnapi parlamenti és helyhatósági választáson, mert nem voltak rendben a hivatalos iratai, s ezért nem tudta az előírásoknak megfelelően igazolni személyazonosságát.
A 108 éves, a közép-szerbiai Buljane faluban, Paracin körzetében élő Kosara Momirovic személyi igazolványát még a múlt század hetvenes éveiben állították ki, és érvényességi ideje régen lejárt. Ezért az idős asszony a hivatalos választói névjegyzékből is kimaradt, s hiába vitték el a szavazókörbe, voksát nem adhatta le.
A választási bizottságnál sokkal megértőbbnek bizonyult másfél hónappal ezelőtt a szerb posta, amelyre a kormány rábízta, hogy bonyolítsa le az ingyenes privatizációval magánosítani kívánt állami vállalatok részvényeinek jegyzését. A választásra nem jogosító igazolvánnyal Kosara Momirovic részvényeket jegyzett, sőt még ajándékot is kapott.
Miután elmondta, hogy magas korát egészséges életmódjának, a maga által termelt, vegyszert, mesterséges anyagokat nem tartalmazó élelmiszerek fogyasztásának köszönheti, a szerb posta zöldségeket tartalmazó "egészségkosarat" ajándékozott neki, mint a legidősebb, ingyenes részvényt jegyző szerb állampolgárnak.
(MTI)