Elnököt akarnak a franciák, nem popsztárt

A jobboldal vereségét hozta Franciaországban a helyhatósági választások március 9-én tartott első fordulója, ami több elemző és legfőképpen a baloldali ellenzék szerint a 16-i második fordulóval együtt egy Nicolas Sarkozyről szóló népszavazásnak felel meg. A 2007-ben még Sarkozy által padlóra küldött baloldal nem véletlenül hangsúlyozza az államfő szerepét a választásban, hiszen a magyar származású politikus népszerűsége az utóbbi hetekben mélypontra került.

A TNS-Sofres és az LH2 francia közvélemény-kutató intézetek legutóbbi felmérései egyaránt azt mutatták, hogy tízből hat francia nincs megelégedve Sarkozyvel, és a biztos választók egynegyede jelezte, hogy az elnök ellen szavaz az egyébként helyi városvezetők megválasztásáról szóló vasárnapi szavazáson. Sarkozy elutasítottságát jól jellemzi, hogy pártjának több jelöltje eltávolította az UMP logóját a szórólapjairól és a honlapjáról, és állítólag többen jelezték, hogy nem tartanak igényt településükön a fél éve még biztos győzelmet jelentő elnök látogatására a kampányban.

A Le Figaro szerint a helyzet érdekessége, hogy Sarkozy népszerűtlensége egyáltalán nem jár együtt a kormány negatív megítélésével. A Sarkozy bizalmasának számító François Fillon miniszterelnök népszerűsége folyamatosan növekszik, annyira, hogy a kampányrendezvényeken sikeresen helyettesítette a háttérbe húzódó elnököt. Az államfő ehhez hasonló mélyrepülése ritka jelenség Franciaországban, ahol az elnök hagyományosan népszerűbb a miniszterelnöknél.

Egyes elemzők csupán azzal magyarázzák a történteket, hogy Sarkozy a főleg a diplomáciai és külpolitikai missziókra koncentráló elődeitől eltérően az egész országot érintő reformok élére állt, míg Fillon a szürke eminenciás szerepét vállalta magára. A felmérésekből azonban az is kiderül, hogy ennél sokkal komolyabb részletek szúrják az elnöki hagyományokat tiszteletben tartó franciák szemét.

Egy XXI. századi elnök

A Financial Timesban is hivatkozott közvélemény-kutatások alapján az elnök népszerűtlenségének egyik oka, hogy 2007. júniusi beiktatása után, a kampányában hangoztatott változás szlogenjével összhangban, új megbízatását az elnöki tisztség megreformálásával kezdte.

A Charles de Gaulle idején zárkózott, visszafogott és magasztos figurának kitalált elnöki imázs helyett Sarkozyvel a franciák egy folyamatosan pörgő, bulvárújságok címlapján szereplő, napszemüveges-farmeres energiabombát kaptak.Több politikustársa is azt nyilatkozta az Independentnek, hogy Sarkozy újszerű fellépésének egyik oka, hogy anti-Chirac akar lenni - egy energikus popsztár, szemben a régimódinak ítélt öregúrral. A brit lap elemzője szerint nagyon sok franciának nem tetszik az új elnöki fazon. 2007 közepétől egyre többen nevezték az elnöki tisztségre méltatlannak.

Szappanopera botrányokkal

A komolyabb problémák akkor kezdődtek, amikor házassága fokozatosan megromlott, és a folyamat szappanoperákat megszégyenítő történései egyre többször jelentek meg az újságok címlapján. A felmérések szerint a szappanopera-hatás Sarkozy népszerűségvesztésének második legfontosabb oka.

Először nyár elején cikkeztek az elnöki pár válságáról, majd hosszas huzavona és különböző botrányok után az elnöki hivatal végül bejelentette a válást. Ezzel Sarkozy lett az első elnök, aki hivatali ideje alatt vált el. A Spiegel szerint a konzervatív szavazóknak már ez sem tetszett, azonban Sarkozy még rátett egy lapáttal, és néhány héttel később összejött Carla Brunivel, az egykori szupermodell-énekesnővel, akit 2008. február elején feleségül vett.

A szappanopera-vonal Sarkozy új házasságával látszólag véget ért, de egy jó történetből nem hiányozhatnak a meglepő fordulatok. Cécilia a Le Point de Vue információi szerint március végén újból férjhez megy, és minden sorozatrajongó tudja, hogy a két szerelmes látszólagos elidegenedése legtöbbször csak előkészítése újbóli egymásra találásuknak. Az biztos, hogy nem a Le Nouvel Observateurön múlik majd a fura románc jövője, a lap ugyanis azt állította, hogy Sarkozy új házasságkötése előtt egy nappal még szerelmes sms-t küldött Céciliának. Ezt azóta mindkét érintett tagadta.

A romantikus történetszál mellett politikai botrányok is rombolták Sarkozy korábban felépített imázsát. A franciák többsége már annak sem örült, amikor megválasztása után rögtön egy luxusjachtra költözött, a nyáron pedig a G8 csúcstalálkozó elhíresült részeg videója következett, amelyet több millióan láttak az interneten. Azzal sem szerezte vissza támogatóit, hogy megpróbálta saját sajtófőnökét benyomni a korábban általa irányított párizsi külváros, Neuilly-sur-Seine polgármesterjelöltjének. A szakember végül annyira tehetségtelennek bizonyult, hogy a nagyobb botrány elkerülése végett visszaléptették. Végül azzal váltott ki felháborodást, hogy a helyhatósági választások előtt néhány héttel egy internetre felkerült videóban durván visszaszólt egy őt elutasító férfinak.

A reformok megtestesítője

A bulvárszerep és az elnökhöz méltatlan viselkedés mellett harmadiknak egy gazdasági okot említettek a felmérésekben megkérdezett franciák. Sokan nehezményezték, hogy Sarkozynek választási ígéreteivel ellentétben nem sikerült javítania a vásárlóerőt, ráadásul januárban az is kiderült, hogy kiürült az államkassza. Az elmúlt hónapokban egyre többen hangoztatták, hogy Sarkozynek nem sikerült megakadályoznia a francia gazdaság lelassulását, és az első tíz hónapban átütő gazdasági reformokat sem hajtott végre.

A CSA közvélemény-kutató intézet igazgatója, Roland Cayrol szerint valójában az elnökválasztási kampányban felfokozott várakozások vezettek a széleskörű kiábránduláshoz. Sarkozy ugyanis 2007-ben, miután fontos vezetőik elcsábításával teljesen kikészítette a szocialistákat, belekezdett a választási kampányban ígért reformjainak előkészítésébe, többek között meghirdette a 35 órás munkahét rugalmasabbá tételét, az idősek munkavállalásának ösztönzését, a munkavállalási szerződések, valamint a nagy állami vállalatok speciálisan kedvező nyugdíjrendszerének reformját.

Január 3-án Fillon miniszterelnök bejelentette, hogy 2007 második felében sikeresen megalapozták a terepet a 2008-ra tervezett fontos szociális és gazdasági változások bevezetéséhez, olvasható a Telegraphban. Január végén aztán Fillon miniszterelnök átnyújtotta Sarkozynek az Attali-jelentést, amely az ország modernizálásához szükséges 316 liberális javaslatot tartalmazta.

A külpolitikáját nem bántják

A felmérések szerint Sarkozy első tíz hónapjának a külpolitika az egyetlen olyan aspektusa, ami nem járult hozzá népszerűségvesztéséhez. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy Sarkozy teljes mértékben Franciaország nagyhatalmi ambícióinak megfelelően politizált. Javaslatot tett egy NATO-rivális katonai szervezet létrehozására, egy európai űrprogramra és az EU-alternatívaként is működő Mediterrán Unióra.

A bolgár ápolónők és a Csádban gyermekrablással vádolt európaiak kiszabadításának ügyében leginkább hős megmentőként ismerte meg a világ, de Magyarországon mégis októberi látogatása volt a legemlékezetesebb 2007-es Sarkozy-élmény. A fontos gesztus egy kelet-európai nyitás első lépése volt, Franciaország ugyanis a júliusban kezdődő francia EU-elnökség előtt új szövetségeseket keresett a régi barátok mellé. Azt pedig a legutóbbi csádi misszió is bizonyítja, hogy a külpolitikában messze nem értek még véget Sarkozy nagy tervei, és ezeket a választók még az elnök legnépszerűtlenebb korszakában is támogatják.