Ők biztos nem láthatják a pekingi parádét

Phuntsog Nyidron

Akkor mehet legközelebb Kínába, amikor a dalai láma. A tibeti apáca az USA-ban él száműzetésben, miután ő volt a legtovább raboskodó nő politikai fogoly Kínában az utóbbi két évtizedben.

1989-ben 20 éves volt, amikor megtudta, hogy Béke Nobel-díjat kapott a dalai láma. A fiatal apáca öt társával kiment Lhásza (Tibet fővárosa) utcáira ezt megünnepelni. A hat asszonyt hamar elfogták a kínai rendőrök, és megpróbálták elvenni a kedvüket az ünnepléstől. Megverték és megrugdosták őket, majd elektrosokkot kötöttek kezükre, mellükre, nyelvükre és az arcukra. Ezután rendes tárgyalás nélkül kilenc évre ítélték őket.

Az apáca büntetését további nyolc évvel meghosszabbították, mert a börtönben a dalai lámát éltető és Tibet függetlenségét óhajtó dalokat énekelt tizenhárom bűntársával. A dalokat egy fogoly magnóra vette, és néhány kazettát kicsempésztek a börtönből.

Az USA és emberi jogi szervezetek sora követelte szabadulását, főleg, amikor kiderült, hogy nagyon beteg lett a börtönben. 2005-ben egy év kedvezménnyel szabadult, a következő évben kiengedték az USA-ba.

Vang Hsziao-ning

A lézerkutató kínai mérnök biztosan Pekingben lesz a megnyitó idején, mégsem nézheti majd a tűzijátékot. Vang Hsziao-ning egy pekingi börtön lakója, ahonnan 2012-ig egyáltalán nem jöhet ki.

Először a 70-es évek elején perelték be politikai okokból, mert nyilvánosan kritizálta a rendszer egyik vezetőjét. Végül megúszta, hogy ellenforradalminak bélyegezzék, sőt jó kutatói állásokat kapott a kormánytól a nyolcvanas években.

1989-ben azonban ismét kitört belőle a demokrata, és elment tüntetni a Tienanmen térre. A hatalmas diáktüntetés csupán óvatos politikai reformokat követelt, a gorbacsovi út követésére bíztatták a kínai kommunista vezetést, mégis vérfürdő lett a másfél hónapos demonstrációból. Tankokkal indult a hadsereg a pekingi főtéren fegyvertelnül tüntetők ellen, sokakat megöltek, és még többeket lecsuktak, a Human Rights Watch szerint száz tüntető még most is ül.

Vang Hsziao-ning is megsebesült egy lövéstől az oszlatáskor a téren. Őt is kihallgatták, és a reakciósok feketelistájára került, bár a börtönt akkor még megúszta. 1999-ben, tíz évvel a vérfürdő után álnéven kezdett írogatni az interneten. Először csak emigráns szervezetek honlapjaira írt elemzéseket a kínai korrupcióról, a környezet rombolásáról és a jogtiprásokról. 2000-től már saját hírleveleket írogatott, alig néhány tucat címre szétküldve őket. Többek között ilyen mondatai voltak:

"Többpártrendszer, szabad választások és a hatalmi ágak szétválasztása nélkül egyetlen reform sem lehet őszinte."

"Sose feledjük, hogy Kínában diktatúra van."

Egyik fő követelése a többpártrendszer engedélyezése volt. A kínai kormány 2002-ben elérte, hogy a Yahoo! - amelynek levelezőrendszerét használta - kiadja az adatait a rendőrségnek. Ezek alapján kapták el az aaabbbccc álnéven levelező férfit. 2003-ban tíz év börtönre ítélték államellenes szervezkedés miatt. USA-ba emigrált felesége tavaly beperelte a Yahoo!-t az emberi jogok megsértéséért. A cég azzal védekezik, hogy nekik be kell tartaniuk a mindenkori helyi törvényeket is. A kínai kormány azzal zsarolta a Yahoo!-t, hogy ha nem adja ki a felforgató levelezőt, akkor egész Kínában letiltják.

Li Hong-zsi

A Falun Gong szekta alapítója még az atlétika pályától 300 kilométerre sem végezhetne gyakorlatokat, pedig a napi tornázás elkötelezett híve. Letartóztatási parancs van ellene, és Kína már az Interpoltól is kérte, hogy keressék meg, és adják ki. Az Interpol nem foglalkozik vele, mert a nemzetközi rendőrszervezet nem látja elég megalapozottnak a vádat ellene. Li Hong-zsi New Yorkban él a családjával.

Li ellen nem az a fő vád, hogy hatvanmillió híve az Élő Buddhának tartja, és az sem szúrja a kínai hatóságok szemét, hogy egy felsőbb világ küldöttjének tartja magát. Sokkal inkább az vele a baj, hogy követői jobban szeretik őt, mint a kommunizmust.

Egy rendőrzenekarban trombitált, mielőtt kidolgozta a buddhizmuson, a taoizmuson és a csi-kung nevű meditációs tornán alapuló életmódrendszerét. Politikával sosem foglalkozott, a helyes légzés, a tajcsiszerű rendszeres torna, és a három legfontosabb törvény: az Őszinteség, a Jóság és a Türelmesség a vesszőparipái. Programjával bejárta egész Kínát, könyveit tízmilliószámra vették. Sokáig a kormány is támogatta mint az egészséges életmód elismert terjesztőjét, még külföldre is elmehetett előadásokat tartani. Az sem zavarta a kínai cenzorokat, hogy köztünk járó földönkívüliekről meg láthatatlanná válásról is beszélt néha.

Egyszer csak annyi követője volt, hogy a kormány féltékeny lett. Kicsúszott kezükből az ellenőrzés, és hívei a párt utáni második legnagyobb szervezett csoporttá kezdtek tömörülni. 1999-ben ezért betiltották a Falun Gong nevű mozgalmát, és lecsukták a csoport vezetőit. Li éppen külföldön volt, és már nem tért haza.

Tízezer szektatag a Kínai Kommunista Párt székháza elé vonult, a vezetők kiszabadítását követelni, és további harminc kínai városban is voltak tüntetések. Akkor már tíz éve nem volt ekkora kormányellenes mozgalom Kínában, az előzőt a Tienanmen téren fegyverekkel tiporták el.

A kormány azt állítja, hogy ezrek haltak meg, mert a szektatagok nem mehetnek orvoshoz, és Li ellopta az adományokat. Szerinte ezek ócska koholmányok. Korábban szabadon terjesztett könyveit betiltották, a meditációs légzést propagáló videóit elkobozzák, a tagokat üldözik, de titokban még most is milliók követik az elveit. Ha a hatalom nem lép közbe, akár új nagy vallás is alakulhatott volna a csoportból.

Vu-er Kaj-hszi

Ez az ember szabadon él, csak egy másik Kínában, nem abban, amelyik olimpiát rendez. Politikai menekült Tajvanon, azon a szigeten, amely Kínai Köztársaságnak hívja magát. A kommunista hatalomátvétel idején ide menekültek a Kuomintag nevű jobboldali volt kormánypárt vezetői és hívei.

Vu a magát népköztársaságnak nevező nagy Kínában született, és ujgur nemzetiségű. Az ujgurok Kína északnyugati részén élő muzulmán kisebbség, és még a tibetieknél is több fejfájást okoznak az ország kommunista urainak. Létezik ugyanis ujgur függetlenségi harc, terrorakciókkal. Éppen hétfőn vádolta meg őket a kormány, hogy kézigránátokkal megöltek tizenhat kínai határőrt.

Vu-er Kaj-hszi azonban nem volt soha ujgur szeparatista, sőt ösztöndíjas diák volt egy pekingi egyetemen, 1989-ben. A Tienanmen téri tüntetések egyik diákvezéreként lett híres. Éhségsztrájkba kezdett, és annyira legyengült, hogy kórházba került, de visszaszökött a térre, ahol ettől kezdve kórházi pizsamában tüntetett. Tagja volt annak a bizottságnak, amelyik fogadta a térre látogató Li Peng miniszterelnököt, két héttel a nagy vérengzés előtt. A tévé is közvetítette, ahogy lehordta a politikust, hogy csak egy hónap után kereste fel a diákokat.

Ott volt a téren a tömegmészárlás idején is. A CNN-nek a tizedik évfordulón azt nyilatkozta, hogy azóta is rendszeresen álmodik a halottakkal. A 15. évfordulón a BBC-nek azt mondta, hogy a lengyel Szolidaritás mozgalom volt a példaképe.

Túlélte a mészárlást, és a megtorlások elől sikerült külföldre menekülnie. Európai kitérő után Tajvanon telepedett le, ahol rádió- és tévéműsorokat vezet. Állandó témája Kína egyesítése egy demokratikus rendszerben. Azok közé tartozik, akik szerint hamarosan eljön a demokrácia és szólásszabadság ideje a kontinentális Kínában is.