Az est nyertese: John McCain

Boldogan dőlhetnek hátra vasárnap hajnalban a közvélemény-kutatók az Egyesült Államokban. Dél-Karolinában és Nevadában végre a jóslataiknak megfelelően alakultak az eredmények. Ennek ellenére nem kevés izgalmat hozott az este. Kezdjuk Nevadával, ahol a republikánusok és a demokraták is kaukuszt tartottak.

Clinton nagy lépése a kaliforniai győzelem felé

A demokratáknál, tulajdonképpen a papírformának megfelelően, Hillary Clinton nyerte a szavazást 51 százalékkal, Obama 45 százalékkal lett második, John Edwards pedig csupán négy százalékot kapott - részben a kaukusz sajátosságai miatt, a szabályrendszer itt is az volt, mint Iowában. Szépségfolt Clinton győzelmén, hogy az igazi diadalt Las Vegasban aratta, a kisebb vidéki kaukuszokon aratott sikerével végül Obama 13, Clinton 12 delegáltat nyert a demokraták elnökjelöltállító gyűlésére.

De pont a Las Vegas-i győzelem Clinton sikerének legfőbb aspektusa. Iowában a tapasztalatlannak csúfolt Obama szervezésben, taktikában verte meg Clintont, aki Nevadában bizonyíthatta be, mit tud. Hogy sokat, azt már a kaukuszra menőket szondázó felmérések, az entrance-pollok jelezték. A kaukusz résztvevőinek 40 százaléka hatvan év feletti volt, a 45 éven aluliak összesen 27 százaléknyian voltak. Előbbi Clinton, utóbbi Obama bázisa. Ami még ennél is fontosabb, Clinton 65-20 arányban szerezte meg a latino választók szavazatait, ez pedig előre vetítheti kaliforniai győzelmét.

Azaz, a nevadai vereség még sokba kerülhet Obamának, aki annak ellenére vesztett Las Vegasban, hogy a kaszinói dolgozók szakszervezete mellé állt, a bíróság pedig engedélyezte, hogy munkaidőben, a vegasi kaszinókban is lehessen kaukuszolni.

Romney megint ott nyert, ahol nem számít

Ugorjunk! A republikánusoknál Nevada súlytalan verseny volt, a jelöltek közül csak a senki mást nem érdeklő államokra koncentráló Mitt Romney kampányolt. Nyer is, a szavazatok 51 százalékával. A második helyen meglepetésre Ron Paul végzett, a csupán erkölcsi értékű siker némi figyelmet irányíthat az agyonhallgatott, a republikánus fősodorból kilógó libertáriusra.

De hogy Romneynak semmit sem jelent, az a dél-karolinai eredmények ismeretében biztos. Romneynak ugyanis csak a negyedik helyet sikerült megszerezni az államban, ami nélkül republikánus nem nagyon szokta elnyerni a jelöltséget. Fred Thompson egy százalékkal, háromezer szavazat különbséggel győzte le, Mike Huckabee és John McCain azonban alaposan rávert.

Kettejük különversenyét - az előzetes közvélemény-kutatásoknak megfelelően - John McCain nyerte, három százalékkal. A New Hampshire-i győző 33 százalékkal végzett az élen.

Hosszú, forró télvége

Hogy ez hosszú távon mit jelent? Mike Huckabeet idéznénk ide, aki a vereségét elismerő beszédében arra figyelmeztetett, hogy az idei választás "egy folyamat, aminek még közel sincs vége". A győzelem hatalmas lökést adhat McCainnek, aki így Floridában is nagyesélyessé lépett elő. Ha ott nyer, egyrészt jelentős lépéselőnybe kerül, másrészt véget vethet a januárban eddig katasztrofálisan szereplő, Dél-Karolinában is csupán 2 százalékot szerő Rudy Giuliani elnöki ábrándjainak.

Mike Huckabeenak abban igaza van, hogy még nincs vége, de az ő dolga már nem lesz könnyebb. Dél-Karolina elméletileg az ő terepe volt, konzervatív, evangéliumi állam, ahol mégis a liberális McCain győzött a végén. Igaz, ebben nagy szerepe volt a Huckabee terepén, a szociális konzervatív mezőben mozgó Fred Thompson jó szereplésének is. Azaz, a Huck nem tudott nyerni saját pályáján, Thompson életben maradt, a szociális konzervatív tábor szavazatai Floridában és február 5-én, a szuperkedden is megoszolhatnak. Mindez McCainnek kedvez.

És hogy Romneyval mi lesz? A volt massachusettsi kormányzót eddig sem tartottuk a jelöltség fő esélyesének, és egyre inkább úgy tűnik, hogy csak ott nyer, ahol más nem versenyzik. Így pedig biztosan nem lehet megszerezni a jelölőgyűlés delegáltjainak felét, hiszen a többiek is nyilván erre törekszenek. Viszont a versenyen kívüli államok (értsd. olyan államok, ahol a többi jelölt nem játszik) besöprése ahhoz feltétlenül elég lehet, hogy a többiek elsőkörös jelölőgyűlési győzelmét is megakadályozza. Aztán, ha a párt ott áll kettészakadva a liberális McCain és a szockonzervatívok között, Romney könnyedénn a pártegység megőrzőjeként és megmentőként tündökölhet. Eddigi kampánymegnyilvánulásai alapján erre tökéletesen alkalmas, legalábbis villámgyorsan tudja a helyzethez igazítani véleményét.

Tényleg messze még a vége.

[Ha van mondanivalója, be szeretne szólni a szerzőnek, helyesírási/ténybeli hibát talál, vagy csak melegebb éghajlatra küldené bármelyik jelöltet, jöjjön kommentelni!]