Holtpont

Hat hét telt el az utolsó előválasztás óta, de a helyzet semmit sem változott. Hillary Clintonnak kétszámjegyű győzelemre lett volna szüksége Pennsylvaniában a trendek megfordításához, Barack Obamának elég lett volna egy ötpontos vereség a végső győzelem bebiztosításához. A végeredmény 55-45 lett Clinton javára, Hillary több mint kétszázezer szavazattal szerzett többet.

Hogy ez mennyire semmilyen eredmény, az a két jelölt beszédein is érződött. Clinton persze örült és a dagály megfordításáról beszélt, de hát ezt is kellett tennie. De beszéde hangulata nem egy győztesé volt. Igaz, a CNN demokrata párti elemzői nem győzték dícsérni személyes hangvételét, hogy pennsylvaniai származása apropóján családjáról is beszélt, ami tényleg nem jellemzője.

Obama meg azt emelte ki, hogy az ő célja a nagy verés elkerülése volt, és a kezdeti különbségen tudott is faragni. Ez igaz, de a vereség bizonyos aspektusain el kell gondolkodnia kampánystábjának, hiszen Clintonék nyilvánvalóan ezekkel fognak érvelni jelöltsége ellen.

Obama szavazatai harminc százalékát Philadelphiában szerezte - még saját várakozásait is felülmúló, 65-35 arányú győzelmet szerzett, 130 ezer szavazattal kapott többet vetélytársánál. Ebből viszont következik, hogy az összes többi térségben - leszámítva a fekete enklávét, az állam fővárosát, Harrisburgot - nagy verést kapott. Azaz a kékgalléros fehér szavazók masszívan Clintont támogatták.

Márpedig jogosnak tűnik Clinton érve, hogy az idei választást sokkal inkább a kékgalléros fehérek - az ún. Reagan-demokraták, a társadalmilag konzervatív, de az állami anyáskodást szívesen vevő középrétegek - dönthetik el, semmint a nagyvárosi feketék. És Clinton Ohio, New Jersey és immár Pennsylvania tapasztalatai alapján jobban meg tudja szólítani ezt a réteget. Ez pedig trendforduló, az előválasztási sorozat elején még Obama tűnt a társadalmilag konzervatív demokrata szavazók kedvencének, de a fajfaktor közbeszólt.

Apropó fajfaktor. Az exit-pollok kifejezetten szoros versenyt ígértek, de ezt betudhatjuk az úgynevezett Bradley-hatásnak. Azaz, a választók a közvélemény-kutatóknak azt mondják, a fekete jelöltre szavaztak, valójában nem. Ez a novemberi választásokon komoly tényező lehet. Roger Simon írja a Politicon, hogy az AP és a Yahoo április 2-14. között felvett felmérésében a megkérdezett fehérek nyolc százaléka nyílt interjúban azt felelte, kényelmetlenül érezné magát, ha egy fekete jelöltre kellene szavaznia. Ugyanebben a felmérésben a megkérdezettek 15 százaléka úgy vélte, Obama muzulmán. Azaz, a faji kérdés, ha explicite nem is, de jelen lesz a kampány hátralevő részében. Végső soron Ohióban és Pennsylvaniában máris döntőnek bizonyult.

Hogy Pennsylvania ténylegesen melyik jelöltet lendíti előre, csak a következő napokban derül majd ki. Jó indikátor lehet, hogy mennyire fut fel Clinton pénzgyűjtő kampánya. A Clinton-kampány jó ideje anyagi problémákkal küzd, Obamáék Pennsylvaniában a szerényebb becslések szerint is kétszer többet költöttek reklámra az utolsó héten. Clinton stábja már a győzelem éjszakáján kiadott egy jelentést, hogy már egy órával az urnák lezárása után félmillió dollárnyi adományt kaptak. És ha Clinton újra pénzhez jut, még bármi megtörténhet.

[Ha van mondanivalója, be szeretne szólni a szerzőnek, helyesírási/ténybeli hibát talál, vagy csak melegebb éghajlatra küldené bármelyik jelöltet, jöjjön kommentelni!]

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!