Megszűnt kis Jugoszlávia

A parlament felsőházában 26 képviselő szavazta meg az alapokmányt, heten ellene voksoltak, míg a felsőházban tartott maratoni vita után 84 képviselő szavazta meg az alaptörvényt, és 31-en utasították el. Az alaptörvény végrehajtásáról rendelkező törvényt valamivel kisebb többséggel fogadta el a törvényhozás mindkét háza, mivel a jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) képviselői a jogszabály ellen szavaztak.

Eltemetik Jugoszláviát

Az alsóházi vitában a baloldali és a radikális ellenzék élesen bírálta mind az alapokmányt, mind a kísérő törvényt, azzal vádolva a kormánykoalíciót, hogy a két dokumentum végrehajtásával "a demokrácia alapszabályaival ellentétesen és az alkotmányt sértve eltemeti Jugoszláviát". Kovács Oszkár, a Szerbiai Szocialista Párt frakcióvezetője leginkább a dokumentumok gazdasági vonatkozásait tette kritika tárgyává, mondván, hogy a szóban forgó rendelkezések alapján olyan ország alakul, amelyben semmi esély sincs a gazdaság működtetésére, mivel a két tagköztársaságnak nem lesz közös gazdaságpolitikája, jegybankja és költségvetése sem. Vojislav Seselj radikális pártvezér azzal vádolta a kormánykoalíciót, hogy a külföld akaratára önkényt alkalmaz és államcsínyt hajt végre, aminek következményeképpen megsemmisül a szövetségi állam.

Még kiderül

Zoran Sami, a DSS alelnöke leginkább azt kifogásolta, hogy a végrehajtási törvény által megfosszák ingatlanjaitól a hadsereget. Vladan Batic, a kormányzó Szerbiai Kereszténydemokrata Párt elnöke úgy vélekedett, hogy semmi esély Szerbia és Montenegró államközösségének fennmaradására, s ez már három hónapon belül kiderül, azután pedig a két köztársaság útjai elválnak a cseh-szlovák modell mintájára. Hasonló véleményt fogalmazott meg Velimir Ilic, a kormánykoalíciós Új Szerbia Párt elnöke is.

Hároméves átmenet

Dragisa Pesic jugoszláv kormányfő védelmébe vette az alapokmányt, azt hangoztatta, hogy az új államközösségnek igenis van valós esélye arra, hogy modern és fejlett álammá váljék. Predrag Bulatovic, a montenegrói Szocialista Néppárt elnöke meggyőződését fejezte ki, hogy a jövőben sikerült megőrizni Szerbia és Montenegró államközösségét, s a hároméves átmeneti időszak után nem kerül sor a függetlenségi népszavazásra.

Kihírdették az alapokmányt

A szavazás után a szövetségi parlament kedd este megtartotta rövid ünnepi ülését, amelyen Dragoljub Micunovic kihirdette az alkotmányos alapokmányt, s ezzel hivatalosan megszűnt létezni a JSZK, minden joga átszállt a Szerbia és Montenegró államalakulatra. A díszülésen megjelentek a szerb-montenegrói államjogi kapcsolatok átalakításáról szóló belgrádi megállapodás aláírói, közjogi méltóságok és külföldi diplomaták. Csak a montenegrói függetlenségpárti vezetés hiányzott, a többi között Milo Djukanovic kormányfő és Filip Vujanovic parlamenti elnök, akik ugyancsak ellátták kézjegyükkel a belgrádi megállapodást.