Olimpia 2004

Athéni versenyfutás az idővel

Körbejártuk az olimpiai helyszíneket

2004. 05. 05., 15:06 | Frissítve: 2004. július 19., hétfő 14:45

Athén száz nappal az olimpia kezdete előtt gondokkal küzd: a görög fővárosban mindenhol építkeznek, és több sportlétesítmény esetében komolyak a lemaradások. Az Index a helyszínen járt, megnézte a stadionokat, csarnokokat. A kész létesítmények körül is nagy a felfordulás, a tereprendezés a legtöbb helyen még hátravan, de a legnagyobb a felfordulást az olimpiai stadion közelében találtuk. Problémák vannak a szkíniászi kajakpályával is, ahová a biztonsági őrök ellenére sikerült bejutnunk. Helyszíni riportunk második része.

Athénban mindenhol építkezéseket látni, és ez az infrastruktúra kialakítása, felújítása mellett igaz a sportlétesítményekre is. A szervezőbizottság közlése szerint is mindössze tizenöt van teljesen kész a harminckilenc versenyhelyszínből száz nappal a játékok kezdete előtt és a folyamatosan érkeznek a hírek a halasztásokról, újabb gondokról.

Olympiakosz pireuszi futballstadionja
Klikk a képre
Az elkészülttől legtávolabb az Olympiakosz pireuszi futballstadionja, és az Olimpiai Stadion áll, hetvenszázalékos állapotban vannak ezek az arénák. Az Index tudósítói azonban a helyszínen azonban tapasztalhatták, a Karaiszkaki-stadion állapota leginkább a magyar stadionrekonstrukciós program készültségéhez hasonlítható - azzal a nagy különbséggel persze, hogy a munkagépek dolgoznak és a környéken teljes a felfordulás. A még az első újkori olimpiára kerékpárpályaként épített Karaiszkaki esetében is politikai huzavona után született meg döntés és kezdődött el a bontás egy évvel ezelőtt.

Gondok az olimpiai stadion körül

A legtöbb aggodalomra okot adó helyszín azonban mégis a legfontosabb helyszín, a megnyitónak és a záróünnepségnek, valamint az atlétikai versenyeknek és a futballdöntőnek otthont adó Olimpiai Stadion. A huszonkét éve épült, 74 ezer néző befogadására alkalmas arénát az athéni játékok ékkövének szánják a görögök, és úgy vélik, hogy a spanyol Santiago Calatrava által tervezett, egyedülálló építészeti alkotásnak szánt tetőszerkezet az olimpia jelképe lesz.

Noha a mű még nem készült el, a halasztgatásnak, a csúszásokkal telített előkészületeknek máris a szimbólumává vált, ami miatt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) már többször komoly aggodalmát fejezte ki. A NOB már az ellen is kifogást emelt, hogy a százötvenmillió euróba kerülő szerkezet fémből és kék üvegből készül el; attól félnek, hogy az augusztusi hőségben nem védeni fog, hanem egyenesen felerősíti a napsugarakat a tízezer négyzetméteres, nyolcvan méter magasságban húzódó tető.

Felejtsék el a tetőt

Miután a mozgalom vezetői a tervre rábólintottak, a gondot az okozza, hogy a stadion mellett összeszerelt, tizenhatezer tonnás, 304 méteres fesztávolságú szerkezetet hogyan tolják be az aréna fölé. Az építők többször is halasztották a műveletet, de a NOB kijelentette: ha május 20-ig nem kerül a helyére a gigantikus szerkezet, akkor felejtsék is el a stadion a befedését. A kivitelezők most azt ígérik, a hét végén megkezdik a legalább háromnapos műveletet.

Pályakerékpár
Sokan figyelmeztetnek: a halasztások miatt nem lesz elég idő a tereprendezésre. Valóban, a város északi részén, a nemrég elkészült elkerülő sztráda közelében található központi olimpiai komplexum - ahogyan a helyiek rövidítik: OAKA - jelenleg egy többhektáros építési terület, amelyen egyetlen fát sem találni, mindenhol munkagépeket látni. Egyelőre a tartóelemek jelzik, hogy a központ északi részén húzódik majd az Agórának nevezett, üveggel fedett sétány is.

Úgy tűnik, a tetőszerkezeteket előnyben részesítik a görögök, mert a kerékpárcsarnokot is a nagystadionhoz hasonló szerkezettel fedték be, ez volt a nagy mű főpróbája. A tető már áll, de a hegesztést végző munkások, teherautók közé egyelőre nehéz volt nézőket képzelni, az épületnek ugyanis még az oldala sem állt, a lelátók pedig még csak sejttették magukat.

Légypiszok az ékkőn

Vízilabda
Az fő olimpiai komplexum legmeggyőzőbb eleme a vizes központ: egymástól néhány méterre zajlanak majd az úszó-, műugró- és szinkronúszó versenyek, valamint a nők és a férfiak vízilabdatornái is. Tetőproblémák persze itt is adódtak, mert a szervezők idén úgy döntöttek, hogy a várható nagy melegre való tekintettel befedik a nyitott nagyuszodát is (az úszóversenyek mellett vízilabda-mérkőzéseket is játszanak majd itt). Erről azonban a nemzetközi úszószövetség és a NOB közös erővel beszélte le a görögöket, félve az esetleges újabb csúszásoktól. A görögök legalább ideiglenes fedéllel óvták volna a tizenegyezer nézőt, valamint a versenyzőket, de erről is lemondtak. Az 1991-ben épült uszodát így is csinosítgatni kell, és tapasztalhattuk, ahogy rétegelt lemez-ülései kissé bizonytalan érzést keltenek a magasban ülő nézőben.

Úszó és műugró versenyek helyszíne
Klikk a képre
A szintén tizenhárom évvel ezelőtt épült fedett uszoda semmi kívánnivalót nem hagy maga után: az impozáns épületben hatezren szurkolhatnak majd, és ünnepelhetik majd reményeink szerint a férfi vízilabda-csapat címvédését. A két nagy létesítmény között húzódik meg a szinkronúszás medencéje is; a takaros, de parányi lelátókat mobil szerkezetekkel bővítik majd ötezer férőhelyesre. A képet csak az árnyékolja be, hogy talányként egy elhagyott, burkolatát vesztett medence éktelenkedik a vizes központ közepén.

Lyukak a kajakpályán

Szinkronúszás
A várostól távolabb is lesznek majd helyszínek, többek között a szintén kényes pontnak számító szkíniászi evezős- és kajak-kenuközpont is. Az Athén központjától majdnem ötven kilométerre található mesterséges tó esetében először a széllel adódtak problémák (el is halasztották a Világkupa-versenyt), aminek a jelentőségét próbálták kisebbíteni a szervezők. A kajakosok és az evezősök már a megoldáson gondolkodnak: előbbiek a késői, vagy korai versenykezdést szorgalmazzák, utóbbiak a távokon rövidítenének.

Pedig a tengertől néhány száz méterre található pálya berendezéseit telepítő magyar cég vezetője, Grand József szerint olykor nyolcvan centis hullámokkal is számolni kell, ami a sydneyinél is kellemetlenebbé teheti a versenyt. A szellő ott jártunkkor is lengedezett a pályán, amit - ahogyan általában minden esetben - rendőrök védenek, de az Indexnek sikerült az alibi kerítésen belülre kerülnie. Ott láthattuk, amit később a nemzetközi kajakos szövetség elnöke is megerősített: a késznek titulált létesítményben a belső munkák még el sem kezdődtek, csupán a lelátók állnak készen a nézők fogadására.

Evezős- és kajak-kenuközpont
Klikk a képre
A pálya vizét is le kellett ereszteni, mert a csatorna alján keletkezett egy lyuk, amelyen keresztül elszivárgott volna. A hiba azt jelenti, hogy legfeljebb június végére készülhet el a májusra ígért létesítmény.

Eljutni Marathonba

A Szkíniászba tartó kétszer kétsávos út még készül, igaz, néhány kilométer múlva "elfogy". Újabb neuralgikus ponthoz érkeztünk, a kajakos-evezős pálya ugyanis a maratoni start (a történelmi jelentőségű csata helyszíne) és az oda vezető klasszikus útvonal közelében épült. A hivatalos álláspont szerint a maratoni útvonal és a versenyhelyszín részben készen van; ezzel szemben Marathonban, a rajt helyén nyomokban látszódnak a lelátók, az Athénba vezető út felújítása azonban még szomorúbb képet mutat.

A szervezőbizottság is tudja, hogy komoly gondok lehetnek még az úttal, és a márciusi kormányváltás utáni új kabinet első dolga is az volt, hogy felbontsa a kivitelezést az addigra csődbe jutott kivitelezővel, és újat bízzon meg. A közmunkaügyi miniszter nemrég jelentette be, hogy május közepére készülnek el a munkálatokkal, de a helyieknek addig maradnak a dugók, a por és a zaj.

Maratoni pálya
A maratoni futók a jelenleg legszebb állapotban lévő helyszínre, az Akropolisz tövében meghúzódó Panathinakió-stadionba érkeznek majd. Kis rosszindulattal megjegyezhetjük, ez a helyszín több mint kétezer éve kész, hiszen az ókori pánathén játékokra építették a sziklába természetesen bevájódott stadiont kb. Kr. előtt 330-ban építették fel, de a XIX. századi restaurálás után ez volt a fő helyszíne az első, 1896-os olimpiának is.

Hívják Kallimarmarónak ("szép márványnak") is a jelenleg ötvenezer férőhelyes, kétszáz méter hosszú, harminchárom méter széles arénát és egy rekord is fűződik a nevéhez: 1968-ban kosárlabda BEK-döntőt rendeztek itt - hatvannyolcezer néző előtt. (Jó tanács az Athénba látogatóknak: ne hívják sohasem olimpiai stadionnak, mert az útbaigazításnál a helyiek összekeverhetik a modern, innen kb. tíz kilométerre található arénával, és figyeljenek a kiejtésükre is, mert könnyen a Panathinaikosz nem messze lévő otthonába irányíthatják őket.) Amíg tovább nem halad, itt őrzik az olimpiai lángot, és a maratoni finise mellett az íjászok is a valóban gyönyörű arénában versengenek majd.

Helyszínek a tengerparton

Vitorlásközpont
A városközponttól délre, a tengerparton több központ is várja majd a versenyzőket: a Béke és Barátság Stadion, a Faliro, az Ellinikó komplexum, az Agio Koszmasz vitorlásközpont és Vuliagmeni is. Athén egyik építészeti remeke az 1985-ben elkészült Béke és Barátság Stadion (pontosabban csarnok), amelyet a kész létesítmények közé sorolnak a görögök, noha jelenleg nem használható a hétmillió eurót felemésztő felújítási munkálatok miatt. Az 1991-ben az építészek által a legszebbnek választott, és helyiek által csak "SEF"-nek hívott sportcsarnok közvetlen környezete egyébként az egykori Budapest Sportcsarnokra emlékeztet leginkább. A Béke és Barátságban rendeztek már kosárlabda Európa-bajnokságot és világbajnokságot is, augusztusban azonban a röplabdatorna zajlik majd itt. Nem messze fekszik innen a már említett Olympiakosz-stadion, a közelben új metróállomás épül.

Óvatos terepbejárás újságírókkal

Strandröplabdda
A "SEF"-től már jól látszik az újonnan épített Faliro központ, amely az egykori - és a város szélére költöztetett - lóversenypálya közelében, közvetlenül a tengerparton. Érintette ezt a helyszínt a szervezőbizottság által az újságíróknak szervezett bejárás is, bár többen elégedetlenkedtek amiatt, hogy a tetszetős strandröplabda-stadionnal ellentétben a kézilabdának otthont adó sportcsarnokba annak ellenére nem invitálták be a zsurnalisztákat, hogy ott márciusban már előolimpiai versenyt rendeztek. A szél folyamatosan fújt a tízezer férőhelyes strandröplabda aréna közelében - vezetőink elmondták, az augusztusi uralkodó szélirányhoz tájolták a pályát, így a félköríves lelátó felfogja majd a légáramlatokat.

Kézilabda
A sportcsarnokhoz - ahol a kézilabda-torna előcsatározásai mellett a tékvandó versenyeket is rendezik majd - kiépített sétány vezet át, ahol üzletek, kiszolgálóhelyiségek kapnak helyet. A játékok alatt nyolcezres, 38 euróba került aréna kapacitását augusztus után négyezresre csökkentik, miután a nézőtér mobil lelátóit elbontják. A várostól nyolc kilométerre található Faliro központhoz vezet majd a belvárosból a villamos vonal, amelynek munkálatai most is zajlanak, és befejezése továbbra is kérdéses az olimpia kezdetéig.

Stadionok csak az olimpia idejére

Gyeplabda
A tengerparton dél felé haladva a következő helyszín a korábbi nemzetközi repülőtér helyén épült Ellinikó központ. Itt rendezik majd a vívás, a kosárlabda, a kézilabda, a softball, baseball, gyeplabda és a kajakszlalom versenyeit is. A tereprendezés itt is várat magára, jól láthatóak ugyanis még az egykori kifutópályák, igaz alaposan felszabdalva. Itt valamennyi létesítmény új, de nem mindegyik marad itt végleg. A háromezer-ötszáz férőhelyes softball- és a nyolcezer nézőnek helyet adó baseball-stadiont augusztus után elbontják - ezek a sportágak Görögországban sem túl népszerűek. A kajakszlalom-pálya - amelyet a szervezők szintén csak a buszból voltak hajlandóak megmutatni a kíváncsi újságíróknak - érdekessége, hogy mesterségesen kialakított medrét tengervízzel töltötték fel.

Lakótelepek között

Baseball és softball
A város távolabbi, tengerparttól messzebb fekvő részein is rendeznek versenyeket - Vajda László, az ATHOC magyar munkatársa rámutat, a nyugati negyedekbe azért húztak fel új sportcsarnokokat, mert Athénnak a keleti fele a fejlettebb, előkelőbb és így kívánták fejleszteni az elmaradottabb, szegényebb környékeket. Ezek egyike a Nikaiában található súlyemelő-csarnok: a 46 millió euróból felépített, ötezres csarnokról azt tartják, a sportág igazi szentélye lett. A valóban impozáns létesítmény egyetlen problémája a rossz megközelíthetőség: az Index tudósítói Pireuszból jutottak el Nikeába, és az utat egy húszéves Ikaruson kellett megtennünk. Itt is, mint több más helyen nehezen lehet elmenni amellett, hogy az új, impozáns épülettől néhány méterre már szemetes környéket, lepusztult lakóövezeteket találunk, ami egyáltalán nem passzol a képbe. Athénban máshol is az volt az érzésünk, hogy az olimpia XXI. századot idéző helyszínei kinőttek a földből, de közelükben a'70-es éveket idéző hangulat fogad minket.
Birkózó-csarnok

Ezt erősítették meg a szintén külvárosban található birkózó-csarnoknál tapasztaltak is. A városközponttól huszonhárom kilométerre fekvő Ano Liossa az újonnan épült elkerülő gyűrű mellett fekszik, igaz, a lehajtást az olimpiai helyszínhez még nem oldották meg. A közel kilencezer nézőt befogadó - és a cselgáncs küzdelmeinek is otthont adó - létesítményt 84 millió euróból húzták fel és már januárra elkészült. A környéke azonban még a tereprendezés előtt állt ott jártunkkor, alig száz méterre a csarnoktól, pedig már szeméttelepre tévedt a tekintetünk.

Súlyemelés
Az athéni létesítményhelyzetről külső szemlélődőként összességében annyit mondhatunk, hogy a görögök nehézségekkel küzdenek, de - az olimpiai stadion problémáitól eltekintve - abban mindenki biztos, hogy a helyszínek elkészülnek a játékok kezdetéig. A versenyeket jól lebonyolítják majd, de csarnokok környéke hagy - nem is némi - kívánnivalót maga után. A korábbi játékok előkészületeit figyelemmel kísérők megjegyzik, olimpiai városban nincsenek fák, nem találni árnyékot.
N;
hirdetés