Borsi Gergely

A nemzeti ünnep idén a Fidesz és a Tisza erődemonstrációjává válik: a tömegek nagysága és a beszédek üzenetei is döntő jelentőségűek. Az elemző szerint a számháború mellett az is meghatározó lesz, milyen üzeneteket tud eljuttatni Orbán Viktor és Magyar Péter a választókhoz.

Nagy Attila Tibor, a Pillanatkép állandó politikai elemzője arról beszélt az Indexnek, milyen jelentősége lehet az idei március 15-ének a választások előtt egy hónappal. Arra is kíváncsiak voltunk, milyen hangulatú beszédre számíthatunk Orbán Viktortól és Magyar Pétertől, kiket próbálhatnak megszólítani, és milyen témák kerülhetnek elő a szónoklatokban. Szóba került az is, hogy megjelenhet-e a beszédekben az ukrán, illetve az orosz beavatkozás kérdése, valamint az, hogy a kampány szempontjából mi lehet a meghatározóbb: a beszédek tartalma vagy a látvány, vagyis az, hogy melyik politikai oldal tud több embert mozgósítani. Emellett arról is kérdeztük az elemzőt, milyen kampányra lehet számítani március 15. után, és valóban most kezdődik-e a választási küzdelem legélesebb, „pokoli hangulatkeltésként” jellemezhető szakasza.

A március 15-i erődemonstárcióról szóló cikkünket ide kattintva tudják elolvasni.

A március 15-i nemzeti ünnep előtt egy nappal már elkezdődtek az események. A Demokratikus Koalíció fáklyás vonulást tartott a Pilvax közben szombaton 18 órától.

„Minden forradalom azzal kezdődik, hogy takarodjon el a zsarnok. De mi ezzel nem elégszünk meg. Mi, DK-sok egy jobb élet akarunk a magyaroknak, és erre készülünk” – írta Dobrev Klára pártelnök a vonulást követően a Facebook-oldalán. Az eseményről az Index galériát készített.

„Orbán Viktor mindent elárult, ami 1848 óta a magyarság elidegeníthetetlen része volt. A szabad sajtó, a törvény előtti egyenlőség és az ország függetlensége is veszélybe került” – hangsúlyozta Dobrev Klára, aki azzal zárta beszédét, hogy nemcsak vezércserét akarnak, hanem a rendszer végét is.

11

Fotó: Németh Kata / IndexGaléria: Fáklyás vonulást tartott a Demokratikus Koalíció(Fotó: Németh Kata / Index)

„Lázár János kijelentése is téma volt a mai közgyűlésen, és én sem állhatom meg, hogy ne tegyek hozzá két gondolatot – mondta Szentkirályi Alexandra. – Az egyik, hogy nézzék meg a statisztikákat, vagy menjenek el azokkal a cigány emberekkel beszélgetni az országban, akik az elmúlt tizenöt évnek köszönhetik azt, hogy el tudtak kezdeni kilábalni a nehéz sorsból, amelybe beleszülettek.”

A budapesti Fidesz frakcióvezetője szerint senki nem tett annyit a magyar cigányság felemelkedésért, mint a Fidesz az elmúlt 15 évben, majd hozzátette, hogy Lázár János bocsánatot kért azt követően, amit mondott, és örül annak, hogy ez ilyen politikai közösség.

Szentkirályi Alexandra

Fotó: Tövissi Bence / Index

„Na ez az, amit az önök, a tiszások politikai közössége egyáltalán nem mondhat el magáról – folytatta Szentkirályi Alexandra. – Magyar Péter soha nem kért bocsánatot például azoktól a nőktől, akiket megbántott, akikről úgy beszélt más emberek előtt, ahogy beszélt. Önök soha nem kértek bocsánatot azért az árulásért, amit az Európai Parlamentben nap mint nap elkövetnek, amikor a migrációs paktum felgyorsítását megszavazzák. Kollár Kinga képviselő asszony sem kért soha bocsánatot a magyar emberektől, amikor mosolyogva, bazsalyogva elmondta, mennyire jó és növeli az önök választási esélyeit, ha a magyar embereknek rosszabb és nem valósulnak meg kórházi fejlesztések, és a sort hosszan lehetne sorolni. Ez a nagy különbség az önök politikai közössége és a mi politikai közösségünk között, hogy nálunk komoly emberek vannak, olyan komoly emberek, mint Lázár János, aki hogyha indokolt, akkor tud bocsánatot kérni, önöknél egyetlen egy ilyen ember sincsen.”