Budai Balázs

Az orosz haderő pénteken csapást mért a Dnyipropetrovszki területen fekvő Pavlohradra, a becsapódás helyszínén hatalmas tűz ütött ki. Olekszandr Hanzsa, a területi katonai közigazgatás vezetője a Telegramon számolt be a támadásról.

A tisztségviselő közlése szerint egy barkácsáruház gyulladt ki, emellett megrongálódott egy családi ház is.

Két nő, egy húsz- és egy ötvenhat éves, valamint egy hatvankilenc éves férfi súlyos állapotban került kórházba, további négy nőt járóbetegként kezelnek

– közölte Hanzsa. Az általa közzétett videón egy lángokban álló épület látszik.

Hanzsa nem nevezte meg a találatot kapott létesítményt, a közösségi médiában viszont több bejegyzés szerint az Epicentr üzletét érte a csapás.

Pavlohradot néhány hete is támadás érte. Augusztus 8-án este a városközpontra mértek csapást az oroszok, akkor egy családi ház és egy autó gyulladt ki, a kilenc sérült között négy gyerek volt, közülük a legfiatalabb három hónapos.

Az orosz haderő egyre gyakrabban vet be sugárhajtású drónokat Ukrajna ellen, ezek nagyobb sebessége miatt pedig a hagyományos eszközökkel nehezebb védekezni. Jurij Ihnat, az ukrán légierő kommunikációs osztályának vezetője a DW-nek azt mondta, hogy az ukrán gyártók már dolgoznak sugárhajtású elfogódrónokon.

Ihnat szerint 2026 elején kezdték érzékelni a sugárhajtású eszközök bevetésének jelentős növekedését, a fordulópontot azonban a július hozta. Ebben a hónapban Oroszország ötször annyi ilyen drónt vetett be, mint a megelőzőben, és ebbe a Bandarol nevű eszköz nem is számít bele, amelynek darabszáma szintén nőtt. A szóvivő szerint a szokásos támadásoknál a bevetett drónok harmada-fele sugárhajtású, de van olyan éjszaka, amikor a kétharmaduk.

A legnagyobb gondot a sebesség és a repülési magasság okozza. Ihnat szerint az elfogódrónok mintegy 300 kilométeres óránkénti sebességre gyorsulnak, a célpont viszont 400 felett halad, így fizikailag nem lehet utolérni. A mozgó tűzcsoportok ekkora sebességnél nem találnak el semmit, az ötkilométeres repülési magasság pedig a vállról indítható rakéták hatótávolságán kívülre esik, azok határa ugyanis nagyjából 4,5 kilométer.

Így egyelőre drága eszközökkel kell lelőni őket, kis és közepes hatótávolságú légvédelmi rakétákkal vagy repülőgépekkel. Az ukrán F–16-osok és Mirage-ok nemcsak rakétákat, hanem fedélzeti gépágyúkat is bevetnek ellenük, ez azonban külön terheli a gépek erőforrásait.

A német Gepard önjáró légvédelmi lövegek is képesek felvenni a harcot a sugárhajtású drónokkal, itt viszont a hatótávolság a probléma. Egy Gepard nagyjából öt kilométert fed le.

Mi az az öt kilométer Ukrajna térképén? Egy csepp. Hány ilyen rendszerre lenne szükség?

– fogalmazott Ihnat, hozzátéve, hogy ezért az ukrán légvédelem objektumvédelmet lát el, vagyis létesítményeket, irányokat és városokat véd.

A miniszterelnök már befejezte a beszédét, és elköszönt, a közönség pedig elénekelte a Tavaszi szél vizet árasztot és a Kossuth-nótát. Magyar ezután visszatért a mikrofonhoz, mert kiderült, hogy kimaradt egy pont.

Elmondta, a kollégái írták fel neki, hogy augusztus végétől ő maga, valamint Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kapitány István, Orbán Anita, Vitézy Dávid és sorban a többi miniszter is országjárásra indul.

Magyar Péter „80 nap alatt Magyarország körül" országjárásának kilencedik napján 2025. július 23-án

Fotó: Papajcsik Péter / Index

A miniszterelnök szerint hozzá a következő hetekre Dunaújváros, Pécs, Kisvárda, Miskolc, Veszprém, Gyula, Szeged, Veresegyház, Kecskemét, Szolnok, Debrecen, Szombathely, Nagykanizsa, Esztergom és Székesfehérvár van beírva, a sort pedig Budapest zárja.