Dózsa Gergő György

Ukrajnában újra napirendre került a mozgósítási korhatár leszállításának kérdése, amelyet több Telegram-csatornán is lehetett olvasni − írja a Strana.

Jurij Butuszov újságíró szerint az újoncoknál alkalmazott korhatárt 25-ről legalább 23 évre kellene csökkenteni. „Legalább 23 évre kellene ebben az évben leszállítani a sorozási korhatárt, és meg kell szüntetni a halasztást azok számára, akik 25 év felett valamilyen okból mégis egyetemre akarnának menni. Ezekkel a fiatalokkal lehetne feltölteni a drónkezelő és a híradós alegységeket, amelyek már így is hiányos létszámmal működnek” − fogalmazott az újságíró.

Jevgenyij Karasz, az SZ14 nevű szervezet vezetője pedig azonnal 18 évre csökkentené a mozgósítási korhatárt, mert szerinte a fiatalok egészségesebbek, lelkesebbek, még nincs családjuk, a háború pedig élettapasztalatot adna nekik. 

Friedrich Merz német kancellár pénteken új stratégiát javasolt Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítására, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az azonnali tagság nem lehetséges. Ezért egy olyan folyamatot vázolt fel, amely közelebb hozná Kijevet és az Európai Uniót egymáshoz, a végső cél pedig Ukrajna teljes jogú tagsága lenne, de már előtte részt vehetne szavazati jog nélkül az Európai Tanács ülésein − írja a The Kyiv Independent.

Ukrajna arra sürgette a közösséget, hogy tűzzön ki egy konkrét belépési dátumot, ugyanakkor már 2022 óta tagjelölti státusszal rendelkezik. Magyarország azonban Orbán Viktor választási vereségéig blokkolta a hat tárgyalási klaszter megnyitását. Marta Kos, az EU bővítési biztosa közölte, hogy az első tárgyalási klaszter megnyitására csak az új magyar kormány hivatalba lépése után számít.

Megkezdődhet Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak első fordulója a következő hetekben, amelyről a tagállamok vezetői állapodtak meg a ciprusi EU-csúcson − számolt be róla a Bloomberg.

A lap megjegyzi, hogy ugyan a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről döntöttek, de a belépés konkrét időpontja egyelőre bizonytalan maradt, mivel a tagállamok nem érdekeltek a felvételi folyamat felgyorsításában. A legutóbb csatlakozott tagállam, Horvátország felvételi folyamata is mintegy tíz évig tartott.

Emellett az Európai Unióban aggodalmak fogalmazódtak meg Ukrajna csatlakozásával kapcsolatban, milyen hatással lehet ez az unió költségvetésére, valamint a mezőgazdaságra nézve. Gitanas Nausėda litván elnök szerint Ukrajna 2030-ban csatlakozhat az EU-hoz, míg Kijev már 2027-re számít. Kristen Michal észt miniszterelnök ezzel szemben utóbbi álláspontját támogatja.