Hegyi Letícia Gréta

A különleges erők 35 embert evakuáltak Szumiból, akik közül 14-en mozgássérültek, írja az Interfax az Ukrán Nemzeti Rendőrség közleménye alapján.

„Két községben jelenleg evakuálási intézkedések zajlanak. Egyetlen nap alatt a rendőrség különleges egységének és más szolgálatok képviselőinek közös erőfeszítései révén 35 embert sikerült kimenteni, akik közül 14 mozgáskorlátozott” – áll a hivatal honlapján pénteken közzétett közleményben.

Mint megjegyezték, a reggeli órákban a különleges erők egy 76 éves mozgáskorlátozott idős férfit evakuáltak Krasznopil községből 72 éves feleségével együtt. Később további négy embert evakuáltak onnan. Ezenkívül a rendőrség evakuált 7 polgárt egy másik községből is, akik kénytelenek voltak elhagyni szinte teljesen elpusztult otthonukat. Az egyik idős férfinak csak a macskáját sikerült magával vinnie.

A rendőrökön kívül a mentők, a Vöröskereszt Társaság képviselői és a különböző karitatív szervezetek önkéntesei is közös mentési munkálatokat végeznek.

Az energiaellátást és az infrastruktúrát érintő tűzszünet lehet az első lépés az ukrajnai háború lezárása felé vezető folyamatban – a többi között ebben értett egyet Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden folytatott, több mint egyórás telefonbeszélgetése során, az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint, írja az MTI.

Mint írják, az amerikai és az orosz elnök egyetértett abban, hogy a háborús konfliktust tartós békének kell követnie. A várakozások szerint Trump washingtoni idő szerint este további részleteket közöl az orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről.

A két vezető telefonbeszélgetése azt követően jött létre, hogy a múlt héten Ukrajna elfogadta a 30 napos átmeneti tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, amelynek megvalósításához orosz beleegyezésre is szükség van.

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Európa nem alapozhatja biztonságát az Oroszországgal szembeni bizalomra, amíg Moszkva folytatja területi agresszióját, írja az MTI.

Egy prágai biztonsági konferencián hangsúlyozta, hogy a béke nem érhető el pusztán diplomáciai egyezkedéssel, hanem gazdasági és katonai erő is szükséges hozzá. Emellett kiemelte, hogy az Európai Uniónak a klímavita helyett innovációra, modern technológiákra és védelmi képességeinek fejlesztésére kell összpontosítania, mivel a világ kihívásai nem várnak Európa zöldátállására.

Fiala arra figyelmeztetett, hogy Oroszország néhány évnyi felkészülési idő után újabb háborúkba kezdhet, ezért Európának gyorsan meg kell erősödnie. Szerinte nem elegendő, ha Európa erkölcsi győzelmet arat az ukrajnai háborúban – valódi győzelemre van szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok, különösen Donald Trump elnöksége alatt, Európától nagyobb önállóságot vár el saját védelmében, és ha ezt a kontinens nem teszi meg, akkor a transzatlanti kapcsolatok is veszélybe kerülhetnek.

A konferencián felszólaló Petr Pavel cseh államfő szerint a globális biztonsági rendszer átalakulása új geopolitikai realitásokat hoz, amelyekre Európának fel kell készülnie. Hangsúlyozta, hogy a kontinens továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, de számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy Amerika más utat választ. Pavel szerint Ukrajna támogatása elengedhetetlen egy igazságos békéhez, és meg kell akadályozni, hogy az orosz agresszió az áldozat teljes kapitulációjához vezessen. Az elnök végül kiemelte, hogy a társadalmi összefogás és a védelem iránti elköteleződés kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából.