Kecső Richárd

Átadás előtt a gyermekvédelmi intézmények, az egyházak kezébe kerülhet a rendszer Átadás előtt a gyermekvédelmi intézmények, az egyházak kezébe kerülhet a rendszer

A kormány teljesen kivonulna a fenntartásból.

2025. szeptember 20. 15:34

Budapest is csomópontja lehetne a nagy sebességű szupervasútnak, amely 39 várost érintene Budapest is csomópontja lehetne a nagy sebességű szupervasútnak, amely 39 várost érintene

A jól kidolgozott tervek egyelőre a fiókban maradnak.

2025. szeptember 20. 12:18

Eltűnt egy visszavadított, jeladós vadmacska Eltűnt egy visszavadított, jeladós vadmacska

A lakosság segítségét kérik.

2025. szeptember 19. 14:16

Éles hangon reagált Donald Tusk lengyel miniszterelnök Karol Nawrocki elnök kijelentéseire, aki magyarázatot követelt a kormánytól a lublini térségben lerombolt lakóház ügyében – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda. A sajtóhírek szerint a szeptember 10-i dróntámadás idején nem az orosz eszköz, hanem egy F–16-os vadászgép hibás rakétája pusztította el az épületet.

A wyrikai házban esett kár teljes felelőssége a drónprovokáció szerzőit terheli, vagyis Oroszországot. A megfelelő szolgálatok tájékoztatni fogják a közvéleményt, a kormányt és az elnököt, amint a vizsgálat lezárul. De kezeket le a lengyel katonákról

– hangsúlyozta Tusk.

A külügyminiszter, Radoslaw Sikorski külön posztban reagált: szerinte „orosz rongynak” az nevezhető, aki megpróbálja levenni Moszkváról a felelősséget a provokáció következményeiért.

Az ügy előzménye, hogy a Rzeczpospolita szeptember 16-án arról írt: a wyrikai lakóház tetejét nem drón, hanem egy irányítási hibát szenvedett F–16-os rakétája rombolta le. A védelmi minisztérium közölte: semmit sem titkolnak a vizsgálatról, de hangsúlyozzák, hogy bármilyen technikai körülmény áll is a háttérben, a felelősség Oroszországé, amely drónokkal sértette meg Lengyelország légterét.

A wyrikai ház megrongálódása az egyetlen épületkárral járó eset volt a szeptember 10-i, első nagyszabású orosz drónbetörés során, amikor mintegy húsz gép hatolt be Lengyelországba, némelyik egészen 300 kilométer mélyre jutva az ország belsejében.

Az amerikai Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) arra figyelmeztet, hogy Oroszország nem véletlenül irányít drónokat Lengyelország és Románia légterébe: a cél a tapasztalatszerzés, sőt, a NATO elleni jövőbeli agresszió előkészítése.

A jelentés szerint Moszkva egyrészt saját haderejét edzi, másrészt figyeli, miként reagál az Észak-atlanti Szövetség a provokációkra. Míg a NATO és tagállamai rendre elítélik a légtérsértéseket – és sokan szándékosnak tartják azokat –, addig az orosz vezetés és a Kreml-barát források továbbra is tagadnak, illetve igyekeznek bagatellizálni a szövetség válaszait.

Az ISW elemzői úgy vélik: a dróntámadások egyfajta hadgyakorlatként szolgálnak, amelyekből Moszkva tanulni akar, hogy később éles helyzetben alkalmazhassa a megszerzett tapasztalatokat. Nem véletlen, hogy mindeközben az orosz és a belarusz hadsereg közösen tartja a „Nyugat–2025” elnevezésű nagyszabású hadgyakorlatot. Egy orosz katonai szakértő szavai szerint Oroszország azon kevés országok egyike, amely „valódi tapasztalatot szerzett a modern hadviselésben”.

Az idézett szakértő odáig ment, hogy kijelentette: Moszkva kötelessége megosztani az Ukrajnában szerzett „háborús tanulságokat” szövetségeseivel, de legalábbis Belarusz haderejével. Az ISW értékelése szerint ez a retorika is azt jelzi, hogy az orosz vezetés továbbra is harcias hangulatban készül a jövő kihívásaira.

Újabb súlyos zavar érte a SpaceX műholdas internetét: hétfő reggel a Starlink-terminálok leálltak az ukrán frontvonal teljes hosszában – írja a Focus, Robert Brovdi, a drónos egységek parancsnoka közlése alapján, akit „Magyarnak” is neveznek. A kimaradás nemcsak Ukrajnát érintette, hanem több európai és ázsiai országban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában is fennakadást okozott.

A Downdetector adatai szerint a felhasználók mintegy 40 százaléka számolt be teljes internetkiesésről, a többiek csatlakozási hibákat jeleztek. A probléma kijevi idő szerint reggel 7 óra körül kezdődött, majd 8 órára fokozatosan megindult a helyreállás.

Nem ez az első fennakadás: legutóbb júliusban maradt internet nélkül több frontszakasz, köztük a harkivi, a donyecki és a zaporizzsjai. A mostani globális leállás újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire sérülékeny a háborúban kulcsfontosságú Starlink-hálózat.

A háttérben üzleti változások is zajlanak: a SpaceX nemrég bevezette az úgynevezett „várakozási díjat”, amelyet a felhasználóknak akkor is fizetniük kell, ha ideiglenesen szüneteltetik a szolgáltatást. Eközben Kína saját műholdas internetprogramjával már az 1 gigabit/másodperces adatátviteli sebességet is elérte, amely ötszörösen múlja felül a Starlink teljesítményét.