Iván
8 °C
22 °C

Kiss Eszter

külsős Fotó

Francokat sem érdekli a Barátok közt - Budapest-rajongóknak kötelező! Francokat sem érdekli a Barátok közt - Budapest-rajongóknak kötelező!

Tizenhárom, kamaszokról és kamaszoknak szóló novella, tizenhárom fekete-fehér pixeles illusztráció egyetlen témára.

június 12. 23:48

10x10 centis kanárisárga jel a szív fölött 10x10 centis kanárisárga jel a szív fölött

Szilárd Veráról 1944-ben, 13 éves korában készült egy kép. Ez az egyetlen sárga csillagos fotó a Fortepan gyűjteményében – egyébként is csak tíz van –, amely szereplője elmesélheti a történetét.

június 3. 18:41

Budapest és Bécs: képpárokon a két város párhuzamos fejlődése Budapest és Bécs: képpárokon a két város párhuzamos fejlődése

Lakótelepek, felül- és aluljárók, neonreklámok és háborús pusztítások. Nem csak a boldog békeidőkben alakul hasonlóan a két testvér sorsa.

május 28. 12:28

Etetni kell a bestiát, tudja ezt régóta minden jó háziasszony. A nyári befőzési szezon – az életre szóló projekt fontos része – pedig elindult!

Bár régen minden jobb volt, egy Fortepanon őrzött fotó a bizonyíték, hogy dédanyáink között is akadt figyelemzavaros házitündér. Vagy merész újító, aki újraértelmezte a befőzést.

A két világháború közötti korszak népszerű és hagyománytisztelő gazdasszonya volt a híres színészdinasztiából származó Vízvári Mariska, az ő kamrájban nem készülhetett a fenti fotó.

A két világháború közötti korszak filmjeinek kedvenc erélyes anyja, kiállhatlan anyósa, mindenkit férjhez adó nagynénije a rádióban és a Szinházi Életben is rendszeresen szerepelt receptjeivel. Az évek során több átdolgozást és kiadást megért A konyha művészete című szakácskönyve a harmincas években jelent meg először.

A dunszt vs nem dunszt korszakos konyhacsatában nem érdektelen, hogy ő melyik oldalon állt.

Fontos, hogy csak szép, ép, érett, de ne túlérett gyümölcsöt vegyünk, hogy gondosan megtisztítsuk, jól megmossuk őket és hogy légmentesen lekössük az üvegeket. 

És most még egyet. Aki teheti, ne dunsztolja a befőttet, hanem tegye melegítőkosárba, dunyha köze.

Én mindig így csinálom, és sohase romlik el a befőttem. Anyám is, nagyanyám is így tette el a gyümölcsöt. Van két nagy dunyhám, amit csak erre a célra használok. Az egyiket beleteszem a nagy ruháskosárba; a befőttet, lekötve, azon forrón, ahogy beleöntöttem az üvegbe, belerakom a dunyhával kibélelt kosárba, a másik dunyhával letakarom és 24 óráig így hagyom állni a konyha egyik sarkában. Másnap kiszedem – még meleg! – és a kamrába állítom. Amíg unokáim nem voltak, kétéves befőttjeim is voltak. Tessék megpróbálni! Nem bánják meg!”

– győzködte Vízvári Mariska a Szinházi Élet olvasóit.

És jöjjön Mariska egyik évtizedes próbát kiállt recept, az eperbefőtté. Ha nincs melegítőkosara, kidunsztolhatja!

Egy kiló szép, piros, de nem túlérett epret megtisztítok, megmosok több vízben és szitára teszem; 80 deka cukorból nem túl sűrű szirupot főzök, beleteszem az epret, egyet forrni hagyom a szirupban, azután a tűzről levéve az edényt, vaslapra állított befőttes üvegekbe öntöm egész forrón; kis szalicilt és egy karika citromot teszek rá, azután bekötözöm. Melegítő kosárba teszem, vagy ha az nincs, kidunsztolom.”

állt egykor a vidéki, szociális alapon szervezett zsidó patika ajtaja felett és tavaly ebben találták meg a közös munka mottóját a budapesti és a vidéki (elit)iskolák diákjai a Centropa Alapítvány szervezésében minden évben létrejövő Közös Nevező oktatási programban.

A Magyarországon 2001 óta működő alapítvány eleinte zsidó élettörténeteket gyűjtött az oral history kutatási módszerével. Ahogy korábban írtuk, az interjúk során arra kérték az emlékezőket, hogy ne csak a holokausztról meséljenek, hanem az életükről, az átélt huszadik századról: idézzék fel gyerek- és felnőttkorukat, öregségüket, mindennapjaikat, mondják el hétköznapi történeteiket.

Az idei díjátadó részvevői a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban
Az idei díjátadó részvevői a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban
Fotó: Bácsi Róbert László / Centropa Alapítvány

A túlélők azonban egyre kevesebben lettek, a Centropa ma már leginkább az oktatásra fókuszál. Az említett Közös Nevező oktatási programmal a rendszer szegregációs folyamatai ellen akarnak tenni: roma és nem-roma, zsidó és nem-zsidó, vidéki és városi, valamint hátrányos helyzetű és elit oktatási intézmények pedagógusai és diákjai dolgoznak együtt egy-egy projekten. Emellett az alapítvány vándorkiállításokkal és a Zsidó emlékek nyomában címmel rendezett, diákoknak szóló videókészítési versennyel segíti az iskolai múltfeldolgozást. A Mozaik Zsidó Közösségi Hub-on belül működő Centropa Alapítvány idei díjkiosztójára május 25-én került sor, csaknem háromszáz részvevővel. Régebbi nyertes kisfilmeket itt nézegethet, hamarosan az ideiek is felkerülnek.

„Nem volt ez tervezett, hogy egyszer csak ehhez a témához érek. De mellbevágott, amikor helytörténeti kutatásaim alatt kiderült, hogy a községben zsidók is éltek egykor. Itt voltam több éve a faluban, és soha egy szót sem hallottam erről. Mindenféle sztorikat ismertem a baráti összejöveteleken elhangzott anekdotákból, katonatörténeteket, régi humoros eseteket, politikai nézeteket, de erről soha senkinek még csak egy elejtett mondata sem volt. Mintha ez a történet és ezek az emberek soha nem is léteztek volna a falu számára” – írja a cserépfalvi hallgatásról Tóth Péter és Balázs István a környékbeli zsidóság történetét kutató blogban, ahol kutatási eredményeiket realtime megosztják: a digitalizált iratokat, interjúkat, forrásokat rögtön és bárki olvashatja.

A 18. század végén létrejött és 1940-ben még mintegy ezerfős Mezőkövesd-környéki izraelita hitközség egykor fontos része volt a helybeli gazdasági, társadalmi és kulturális életnek, mára azonban nyoma sincs. A kutatók és néhány csatlakozó 2013 óta évente egyszer legyalogolja azt a távot, amit 1944 májusában a cserépiek is megtettek a mezőkövesdi gettóig. Az emléknapot és -sétát az akkor 18 éves, Auschwitz-ból vissza soha nem tért Groszmann Liliről nevezték el. Mert „1944 májusa még mindig csak 74 évvel ezelőtt volt. 92 éves lehetne Groszmann Lili. Akár. ”

A Liliként emlegetett Grossmann Lilla 1926.május 6-án született.
A Liliként emlegetett Grossmann Lilla 1926.május 6-án született.

A tizenhét kilométeres utat idén nagyjából tízen tették meg.