Molnár Kamilla

Végletes döntést hozhatott Kína egy fontos kérdésben, ez sokaknak fájni fog Végletes döntést hozhatott Kína egy fontos kérdésben, ez sokaknak fájni fog

Két ritka nyersanyag exportját szüntette be az ázsiai nagyhatalom.

szeptember 22. 06:53

Bajor Lili: Én apát nagyon alázatosnak láttam Bajor Lili: Én apát nagyon alázatosnak láttam

Gálvölgyi Jánossal beszélgetett Bajor Imre lánya.

szeptember 22. 06:29

Sokkoló videón, ahogy elgázolják a Kékfény riporterét az M0-son

A férfi ellen szeptember 18-án emeltek vádat.

szeptember 22. 06:27

Egy orosz tisztviselő azt állította, az orosz erők lelőtték az összes ukrán rakétát, amelyet a krími szaki légibázisra lőttek ki – írja a Sky News.

Az ukrán hadsereg korábban azt mondta, az éjszaka folyamán csapást mértek a helyszínre, egy ukrán hírszerzési forrás szerint az SZBU biztonsági szolgálat és a haditengerészet által drónokkal és Neptun cirkálórakétákkal végrehajtott támadás „súlyos károkat” okozott.

Oleg Krjucskov, az oroszok által beiktatott helyi közigazgatás vezetőjének, Szergej Akszjonovnak a tanácsadója azonban azt mondta, hogy az összes rakétát lelőtték.

Lengyelország és Ukrajna közötti diplomáciai nézeteltérés lépett fel. Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke ma azzal vádolta a Jog és Igazságosság kormányát, hogy „politikai kést döf Ukrajna hátába”, mert ez előnyös számukra az október 15-i parlamenti választások előtti kampányban – írja a Sky News

Tusk, a lengyel polgári koalíció vezetője Kaliszban tartott sajtótájékoztatón beszélt, ahol Mateusz Morawiecki miniszterelnök nyilatkozatára utalt, aki tegnap este azt mondta, hogy Lengyelország most nem ad át fegyvereket Ukrajnának, mert most „mi fogunk a legmodernebb módon felfegyverkezni”.

Tusk azt mondta, az ukrán kormány „veszélyezteti az érdekeinket, szinte minden olyan fegyvert elajándékoztak, amely hasznos lehet a fronton, és végül tönkreteszik a [lengyel–ukrán] kapcsolatokba való befektetést. Ez teljesen elfogadhatatlan”.

A legrosszabb az, hogy ma az eszkaláció miatt, ha folytatódik, mindkét fél – Kijev és Varsó – közel áll ahhoz, hogy elszalassza azt, ami az egész régió, Lengyelország és Ukrajna számára egy nagyszerű lehetőség volt: lengyel–ukrán szolidaritás az orosz agresszióval szemben, segítség Ukrajnának az Oroszországgal szembeni háború megnyeréséhez, lengyel–ukrán barátság és racionális, határozott politika, amikor az általunk viselt terhekről van szó

— tette hozzá.

Több mint egy tucat európai ország, valamint Ausztrália és Kanada támogatta Ukrajnát az Oroszország elleni bírósági tárgyaláson. Ukrajna azt állítja, Oroszország visszaélt a népirtási egyezménnyel, hogy ürügyet szolgáltasson az invázióhoz – írja a Sky News.

Kijev az ügyet a Nemzetközi Bírósághoz (ICJ), az ENSZ legfelsőbb, államok közötti vitás ügyekben eljáró bíróságához vitte, mindössze néhány nappal az invázió kezdete után. Most 32 állam közölte, hogy Ukrajna támogatására fordul a bírósághoz, mivel Kijev felszólította az ICJ-t, döntsön a joghatóságáról.

Ukrajna azzal érvelt, hogy Oroszország visszaél az ENSZ 1948-as, a második világháborút követően elfogadott népirtási egyezményével, mondván, azért szállt be a konfliktusba, hogy megállítsa a kelet-ukrajnai népirtást.

Az egyezmény a népirtást „valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport mint olyan teljes vagy részleges elpusztítására irányuló szándékkal elkövetett bűncselekményként” határozza meg.

Az egyezményt mintegy 150 állam írta alá, és mindegyiküknek érdeke fűződik ahhoz, hogy a bíróság hogyan értelmezze azt. Oroszország a bíróságtól az ügy elutasítását kérte, és azt állította, hogy Ukrajna jogi érvei „reménytelenül hibásak”.