Oláh Zsanett

Oláh Zsanett már egyetemi tanulmányai alatt is írott sajtó specializáción tanult, de a mesterképzésen még inkább elmélyítette tudását az újságírás fortélyaiban. Diákként is hírszerkesztőként dolgozott egy kisebb online hírportálnál, de az Indexnél tapasztalta meg, milyen egy nagy szerkesztőség munkájában részt venni. Pályakezdőként a newsroomban ír mindenféle témában, legyen az kultúra, bulvár, bel- és külpolitika, vagy tudomány.
Panyi Szabolcs: Lehallgatások elleni, hangzavaró készülékeket vásárolt a MÁV Lázár János minisztersége alatt Panyi Szabolcs: Lehallgatások elleni, hangzavaró készülékeket vásárolt a MÁV Lázár János minisztersége alatt

Az értesülést a Közlekedési és Beruházási Minisztérium megerősítette.

tegnap, 21:15

Jachton videózták le a félmeztelen Orbán Viktort Horvátországban Jachton videózták le a félmeztelen Orbán Viktort Horvátországban

„Vidám volt, látszott, hogy élvezi a nyaralását” – még a felvétel készítőjének is visszaköszönt.

tegnap, 20:28

Ukrajna az elmúlt hat hónapban brit gyártmányú drónokat is bevetett az Oroszország elleni mélyrepülési csapások során – írta a The Times az ukrán fegyveres erőktől származó információkra hivatkozva. A beszámoló szerint a legtöbb ilyen műveletet továbbra is ukrán fejlesztésű drónokkal hajtják végre, de a brit eszközök is jelentős eredményeket értek el.

A támadásokban a BAE Systems által fejlesztett Nyan sugárhajtású drónt is alkalmazták, amelyet korábban a Brit Királyi Haditengerészet tesztelt. Emellett egy másik, biztonsági okokból meg nem nevezett brit vállalat által gyártott drónt is használnak az ukrán erők.

A lap szerint a brit drónok célpontjai között Moszkva közelében, Jaroszlavlban és Volgográdban található olajfinomítók is szerepeltek. A jelentés azt is állítja, hogy a Nyan drónt az Ukrajnával határos orosz Belgorod városa ellen is bevetették.

Egy ukrán katonai tiszt szerint Oroszország még a fagyok beállta előtt megpróbálhatja teljesen megsemmisíteni Ukrajna nagy hőerőműveit, miközben az ország légvédelmi rakétákból is kritikus hiánnyal küzd.

Andrij Onistrat, az Ukrán Fegyveres Erők Központi Innovációs Tevékenységek Osztályának tisztje a Naspravda című műsornak adott interjúban úgy fogalmazott:

a nagy hőerőművek hatékony védelme jelenleg „irreális”.

Onistrat szerint ezért az ukrán lakosságnak már most fel kell készülnie arra, hogy ősszel és télen akadozhat az áram- és távhőellátás. A tiszt autonóm energiaforrások, például generátorok, inverterek és napelemek beszerzését javasolja, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a napelemek a téli hónapokban csak korlátozottan használhatók. Úgy véli, november különösen nehéz lehet, ezért szerinte már októberben érdemes felkészülni arra az esetre, ha tartósan nem lenne villany vagy fűtés.

Azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy egyeseknek érdemes lenne a telet vidéken tölteniük, távolabb Kijevtől. Szerinte ott olcsóbban lehet ingatlant bérelni, és aki ezt a megoldást választja, annak már ősszel gondoskodnia kell a szükséges élelmiszer- és egyéb készletekről.

Oroszország önállóan nem képes annyi ballisztikus rakétát előállítani, hogy egyetlen támadás során akár százat is kilőjön Ukrajna ellen – állítja Olekszij Hetman ukrán katonai elemző, tartalékos őrnagy az NV Rádióban.

Szerinte Moszkva ezért észak-koreai KN-23 és KN-24 rakétákat is bevethet. Az oroszok eddigi rekordja 77 ballisztikus rakéta volt egyetlen támadásban, és a céljuk ennek százra növelése lehet.

Hetman szerint az észak-koreai rakéták pontosságával komoly problémák vannak: a KN-23 és KN-24 típusok akár mintegy 200 méterrel is eltérhetnek a kijelölt céltól, egyes esetekben pedig kilométeres különbség is előfordulhat. Az elemző úgy véli, hogy a Phenjan által Oroszországnak átadott mintegy száz rakétán valamilyen modernizációt hajtottak végre, amely azonban nem bizonyult teljesen sikeresnek. Szerinte az oroszok várhatóan tovább próbálják fejleszteni ezeket, hogy például energia- és vízellátási létesítményeket támadhassanak.

A szakértő szerint még egy 200 rakétából álló támadás sem válhat rendszeressé. Az orosz ballisztikus rakétagyártást jelenleg havi 70–80 darabra becsülik, miközben a raktárakban legfeljebb mintegy 150 rakéta maradhatott. Hetman szerint Moszkva az észak-koreai rakéták alkalmazásával nemcsak katonai célokat követ, hanem a lakosság megfélemlítésére és az ukrán vezetésbe vetett bizalom megingatására is törekszik.