Oláh Zsanett

Oláh Zsanett már egyetemi tanulmányai alatt is írott sajtó specializáción tanult, de a mesterképzésen még inkább elmélyítette tudását az újságírás fortélyaiban. Diákként is hírszerkesztőként dolgozott egy kisebb online hírportálnál, de az Indexnél tapasztalta meg, milyen egy nagy szerkesztőség munkájában részt venni. Pályakezdőként a newsroomban ír mindenféle témában, legyen az kultúra, bulvár, bel- és külpolitika, vagy tudomány.

Kunhalmi Ágnes szerint az 1956-os forradalomnak demokratikus baloldali öröksége is van, amelyet a politikai közbeszédben sokszor háttérbe szorítanak. A politikus Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a baloldalnak nem kellene újra és újra bocsánatot kérnie a múltja miatt, és a történelmi események megítélésében el kellene vetni a kollektív bűnösség elvét.

Kunhalmi szerint a rendszerváltás után a hazai baloldal túlságosan átvette azt a jobboldali narratívát, amely az 1956-os forradalom kapcsán kollektíven megbélyegzi a baloldalt. Úgy véli, ez hiba volt, amelyet ideje meghaladni. Bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a forradalom idején több baloldali politikus is szembefordult az elnyomással, és demokratikus változásokat akart. Közülük Nagy Imrét és Kéthly Annát emelte ki, előbbit kommunista, utóbbit szociáldemokrata politikusként említve.

Hitler ≠ jobboldal

A politikus a Fidesz történelmi szerepvállalását is bírálta. Felidézte, hogy a párt 1989-ben még vállalta Nagy Imre örökségét, később azonban fokozatosan eltávolodott tőle.

Kunhalmi szerint a Fidesz ma sem fogadja el, hogy 1956-ban baloldali szereplők is küzdöttek az idegen megszállás ellen és a demokratikus viszonyok megteremtéséért.

Hangsúlyozta, hogy egyetlen politikai irányzat egészét sem lehet azonosítani annak szélsőséges képviselőivel: ahogyan a teljes jobboldal sem azonosítható Hitlerrel, úgy a baloldal sem azonosítható az egykori elnyomókkal.

Kunhalmi az 1956-os forradalom és a 2026-os választás között is párhuzamot vont. Szerinte mindkét esemény középpontjában a demokratikus fordulat iránti vágy állt, ezért el kell ismerni mindenkit, aki bármelyik történelmi helyzetben a demokráciáért küzdött. Úgy fogalmazott, eljött az ideje annak, hogy a magyar társadalom újra meghatározza a nemzeti minimumokat, és politikai hovatartozástól függetlenül elismerje a demokratikus értékek képviselőit.

A politikus bejegyzése végén azt írta, hisz abban, hogy a magyar társadalom képes új lapot nyitni, és maga mögött hagyni a Fidesz általa kirekesztőnek és kollektíven megbélyegzőnek nevezett politikai kultúráját. Hozzátette, hogy a demokratikus baloldal szabadságba, függetlenségbe és demokráciába vetett hite az 1956-os forradalom óta töretlen.

 

1956 erkölcsi mérce, és most, az 1956-os forradalom és szabadságharc hetvenedik évfordulóján lehetőség van arra, hogy a nemzet végre megbékéljen önmagával – mondta Karácsony Gergely főpolgármester pénteken a Facebook-oldalára feltöltött videójában.

Karácsony Gergely azt mondta: 1956 erkölcsi mérce, ám a forradalom legutóbbi kerek évfordulói ennek nem tudtak megfelelni. Az ötvenedik évforduló 2006-ban a „hazugság beismerésének és az utcai erőszaknak esett áldozatul”, és a hatvanadikra „szintén rátelepedett a hazugság köde, hiszen az előző kormány azt az ünnepet is az Európa-ellenes uszításra használta, megcsúfolva '56 örökségét” – fogalmazott.

A főpolgármester kiemelte: a hetvenedik évfordulón szükség is és lehetőség is van arra, hogy másképp ünnepeljünk és másképpen emlékezzünk, „valahogy úgy, ahogy sok évvel ezelőtt” Sólyom László néhai államfő igényelte; '56 megünneplésének az akkori felszabadulást, annak elemi és tiszta örömét kell megörökítenie.

Felszabadulás és öröm, miért ne próbálhatnánk ezt meg a hetvenedik évfordulón, idén október 23-án

– vetette fel.

Karácsony Gergely felidézve a Sztálin-szobor ledöntésének eseményeit is, azt mondta: ez volt a forradalom első tényleges cselekedete, „olyan katartikus pillanat, ami a zsarnokság feletti szimbolikus győzelmet jelentette”. A főpolgármester azt mondta, hogy a szobor szétverésével „a közös győzelem kézzel foghatóvá vált, és hamar nevetségessé lett az egykor félelmetes rendszer”.

Karácsony: Ideje, hogy a nemzet végre megbékéljen önmagával

Szavai szerint ismerős lehet „ez az érzés pár hónappal ezelőttről: a budapesti utcákat elárasztó boldog arcok emléke, amikor láthatóvá válik, hogy az emberek képesek visszavenni a nyilvános tereket, megkérdőjelezni a hatalom sérthetetlenségét, és ami oly sokáig legyőzhetetlennek tűnt, azt képes legyőzni a közös akarat”.

Karácsony Gergely azt mondta: idén október 23-tól minden budapesti hídon a lyukas zászló lobog majd azért, hogy „egyszer végre beteljesüljön a Göncz Árpád által megfogalmazott óhaj, hogy a magyar társadalom a nemzeti függetlenség és a polgári szabadság '56-os lobogója alatt megbékél önmagával”.

Nagyon szeretném hinni, hogy hetven évvel 1956, az emberi méltóság forradalma után nemcsak ideje van, de lehetősége is annak, hogy ez a nemzet végre tényleg megbékéljen önmagával

– zárta videóját a főpolgármester.

 

Magyar Péter a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában emlékszik a forradalom hőseire. Erről élő videóban jelentkezett Facebook-oldalán, amelyet alább lehet megtekinteni: