Oláh Zsanett

Oláh Zsanett már egyetemi tanulmányai alatt is írott sajtó specializáción tanult, de a mesterképzésen még inkább elmélyítette tudását az újságírás fortélyaiban. Diákként is hírszerkesztőként dolgozott egy kisebb online hírportálnál, de az Indexnél tapasztalta meg, milyen egy nagy szerkesztőség munkájában részt venni. Pályakezdőként a newsroomban ír mindenféle témában, legyen az kultúra, bulvár, bel- és külpolitika, vagy tudomány.

A cseh belügyminisztérium jelentősen módosítaná az Ukrajnából érkező menekültek ideiglenes védelmére és humanitárius segítségnyújtására vonatkozó szabályokat – jelentette a Ceské Noviny cseh portál.

A közzétett adatok szerint mostantól az ukránoknak ahhoz, hogy pénzügyi támogatást kapjanak, igazolniuk kell „tevékenységüket”. A menekülteknek hivatalosan alkalmazásban kell állniuk, vállalkozást kell működtetniük, vagy regisztrálniuk kell a Munkaügyi Hivatalnál.

Ezenkívül az ukránoknak havonta legalább 16 napot kell a Cseh Köztársaságban tartózkodniuk, amelyért pénzügyi támogatásra jogosultak. Az új pénzügyi korlátozások azonban nem érintik a kiszolgáltatott kategóriákat – a gyermekeket, a diákokat és a nyugdíjasokat.

A rendelkezésre álló adatok szerint a kötelező 16 napos Csehországban való tartózkodás követelményét a cseh humanitárius ellátásokkal való visszaélések megakadályozása érdekében vezetik be.

Az újítások a Cseh Köztársaságban élő ukránok életének számos más területét is érinteni fogják. Különösen az ideiglenes védelmet automatikusan visszavonják bírósági kilakoltatás esetén, vagy ha valaki 30 napnál hosszabb időre elhagyja a schengeni övezetet.

Továbbá arról számoltak be, hogy az állam ingyenes egészségbiztosítását csak azok kapják meg, akiknek egyértelműen megállapított, meghatározott mértékű önellátási korlátozásaik vannak.

Továbbá a Belügyminisztérium leállítja a cseh úti okmányok és külföldi útlevelek kiadását a menekülteknek.

A járművezetőkre vonatkozó szabályok is változnak: kötelezettséget vezetnek be az ukrán rendszámú autók tulajdonosai számára. Kötelesek lesznek járműveiket bejegyezni a cseh járműnyilvántartásba.

Jelenleg zsákutcában van az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalási folyamat – jelentette ki Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője a világszervezet Biztonsági Tanácsának a konfliktussal foglalkozó keddi ülésén.

Mint mondta, Oroszország semmilyen jelzést nem lát a kijevi vezetés részéről arra, hogy készek lennének érdemi előrelépésre a konfliktus rendezésében. Hangsúlyozta, hogy Oroszország a különleges katonai művelet céljainak elérését katonai úton fogja megvalósítani mindaddig, míg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem teljesít több feltételt, többek között az ukrán erők kivonását az Oroszország által saját területének nyilvánított régiókból.

Zelenszkijnek ki kellene adnia a tűzszüneti parancsot, kivonnia az ukrán hadsereget az orosz régiókból, többek között a Donyec-medencéből, és megkezdenie egy tényleg átfogó, igazságos és tartós béke konkrét paramétereinek megvitatását. Mindaddig, amíg ez nem tudatosul benne, addig a különleges katonai művelet célkitűzéseinek teljesítésére az Oroszországi Föderáció fegyveres erői fognak törekedni

– húzta alá.

Kiemelte azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya mindent figyelembe véve őszintén törekszik az ukrajnai konfliktus rendezésére. „Washingtonnak azonban sok más sürgető dolga is van” – tette hozzá.

Nyebenzja kitért arra is, hogy az európai országok folytatják Kijev pénzügyi támogatását saját állampolgáraik kárára, oroszellenes retorikát és Oroszország állítólagos fenyegetését felhasználva. Mint mondta, a nyugati országok „növelik a fegyverszállításokat, áthelyezik a gyártást a saját területükre, és szemet hunynak afelett, hogy országuk légterét drónok átrepülésére használják”.

Nyebenzja hangsúlyozta, hogy nem marad el Oroszország válasza abban az esetben, ha az ukrán drónokat a balti országok területéről indítják.

Az ENSZ-nagykövet szót ejtett arról is, hogy a nyugati országok nagyon is tudatában vannak annak, hogy célt tévesztett ukrán légvédelmi rakéták csapódnak be polgári objektumokba, civileket ölve, illetve sebesítve meg, de nem tesznek erőfeszítéseket ennek megakadályozására – írta az MTI.

Ukrajnában mintegy 68 500 szolgálatmegtagadót tartóztattak fel 2022 februárja óta illegális határátlépés közben – közölte kedden Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője, akit a Novini.LIVE ukrán műsorszolgáltató idézett honlapján.

Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a határ illegális átlépését. Az ilyen kísérletek száma a háború kezdete óta jelentősen megnőtt. Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziójának kezdete óta a határőrök összesen 68 500 embert tartóztattak fel, akik a határokat illegálisan próbálták meg átlépni. Közülük négyezer szabálysértőt az átkelőhelyeken, a többieket pedig a határ zöld övezetében vagy a határ menti területeken állították meg

– ismertette Demcsenko.

A legtöbb ilyen esetet a román határon regisztrálták, ott körülbelül 30 ezer embert vettek őrizetbe. Moldova irányába 21 ezren próbálták elhagyni illegálisan Ukrajnát.

Hozzátette, hogy az illegális határátkelési kísérletek szempontjából fontos tényező az időjárás. Májusban az ilyen esetek némi növekedését tapasztalták a téli időszakhoz képest.

Ukrajnában a hadiállapot kihirdetése óta a 18-60 éves, hadköteles korú férfiaknak csak kivételes esetekben engedélyezik, hogy elhagyják az ország területét – közölte az MTI.