Simon Barbara Kincső

Simon Barbara Kincső a Jelky András Iparművészeti Szakközépiskolában érettségizett, majd OKJ-vizsgát szerzett. Egy éles váltást követően a Károli Gáspár Református Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol újságíró szakirányon szerezte meg alapfokú diplomáját. Egy tehetséggondozó program során került közelebb a média világához. Több szerkesztőségnél is dolgozott, 2025 nyarán csatlakozott az Index csapatához

Vlagyimir Putyin egy moszkvai egyetemi találkozón a sarkvidéki tápláléklánccal példálózott, amikor egy tanár az Északi-sarkon tett útjáról mesélt. Putyin azt állította, hogy a kardszárnyú delfinek falkában támadnak a jegesmedvékre, majd ezt az állatvilágból vett példát Oroszország Ukrajna elleni háborújának igazolásához kapcsolt – írja az ukrán Pravda.  

Ott mellettük kardszárnyú delfinek élnek. Úgy eszik ezeket a medvéket, mint valami apró halakat. Igen, egyszerűen falkában rájuk támadnak – bumm! –, darabokra tépik őket

– mondta Putyin. Hozzátette: „Erről is beszélni kell a gyerekeknek, hogy megértsék, milyen világban élünk, és miért hajtjuk végre a különleges katonai műveletet”, ahogy Oroszország hivatalosan nevezi az Ukrajna elleni teljes körű háborút.

A brit királyi haditengerészet három napon át követte az Egyesült Királyság felségvizein áthaladó orosz hajókat egy „intenzív”, 72 órás művelet során. A négy hajót radarral figyelték az Északi-tengertől a La Manche csatornáig, a műveletben a HMS Duncan, a HMS St Albans és a HMS Severn hadihajók, valamint egy Merlin helikopter is részt vett. A beszámoló szerint az orosz Admiral Levchenko romboló a szankciókkal sújtott General Skobelev és Sparta teherhajókat kísérte Dover felé – számolt be a The Guardian.

Gwyn Jenkins tengernagy, a brit haditengerészet első tengernagya szerint „nincs helye az önelégültségnek”, mivel az orosz árnyékflotta hajói elfogadhatatlan biztonsági kockázatot jelentenek az Egyesült Királyság számára. A brit haditengerészet júliusban 21 napon át figyelt orosz hajókat, ami 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, júniusban pedig a brit tengerészgyalogság elfoglalta a Smyrtos nevű orosz tankert.

A Kreml közben azzal vádolja Nagy-Britanniát és szövetségeseit, hogy „a tűzzel játszanak” az Ukrajnának nyújtott támogatással.

A feszültséget tovább növelte Andy Burnham brit miniszterelnök kijevi látogatása, amely során London további katonai támogatást ígért Ukrajnának, többek között a nagy hatótávolságú Scalp rakéták egyes alkatrészeinek terveit. Bár nyugati tisztviselők igyekeznek csökkenteni a közvetlen Oroszország–NATO-konfliktus veszélyét, egy volt orosz külügyminiszter-helyettes, Andrej Fedorov szerint nem zárható ki teljesen brit célpontok elleni „félkatonai” akció sem, például brit dróngyárak megtámadása „ismeretlen elkövetők” által.

Az első találat a Kijevi terület Bucsa járásában, Mila településen egy lőszerraktárt ért – számolt be a péntek esti orosz dróntámadás részleteiről Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, írja az Unian.

Az elnök szerint a támadásnak 37 halálos áldozata és több tucat sérültje van, köztük helyi lakosok és mentők.

Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a lőszerraktárnak nem lett volna szabad ilyen helyen lennie, és jelentős mennyiségű lövedék, akna, egyéb lőszer és drón semmisült meg a detonációban.

Az első találat egy lőszerraktárt ért, – amelynek ott nem lett volna szabad lennie – a Védelmi Erők raktárait. A lövedékek, aknák, egyéb lőszerek és drónok detonációja jelentős méretű volt

– mondta.

Az ügyben büntetőeljárás indult, az elnök pedig teljes körű vizsgálatot ígért.

A történet előzménye, hogy július 6-án egy orosz rakéta- és dróntámadás következtében a közeli Visnyevében is felrobbant egy, az Ukroboronprom egyik vállalatához tartozó raktár. Zelenszkij akkor azt mondta, hogy a fegyverraktár szabálytalan helyen, lakóépületek közelében működött, az Ukrán Biztonsági Szolgálat pedig őrizetbe vette az érintett védelmi vállalat vezetőjét, Mikola Andrijast és helyettesét, Ruszlan Kucsinszkijt.