Simon Barbara Kincső

Svájc egyre fontosabb tereppé válhat az orosz hírszerzés számára – erre figyelmeztet a Svájci Szövetségi Hírszerző Szolgálat (NDB), számolt be a Népszava. A jelentés szerint Moszkva diplomáciai és konzuli képviseletein keresztül is folytathat hírszerzési tevékenységet, és több tucat feltételezett orosz hírszerző tiszt dolgozhat az országban. A hálózatok nemcsak Svájcról, hanem más államokról és nemzetközi szervezetekről is információkat gyűjthetnek.

A svájci hatóságok szerint az orosz tevékenység nem merül ki a klasszikus kémkedésben. A technológiai beszerzések, az ipari tudás megszerzése és a szankciók kijátszása szintén kockázatot jelent. Egy korábbi ügyben orosz kötődésű személyek érzékeny laboratóriumi berendezéseket próbáltak Oroszországba juttatni. Svájc különösen értékes célpont lehet, mivel Bern és Genf fontos diplomáciai és nemzetközi központok.

Az NDB szerint Moszkva dezinformációval és politikai befolyásolással is igyekszik érvényesíteni érdekeit. A jelentés szerint az RT német nyelvű felülete 2025-ben több Svájccal kapcsolatos tartalmat közölt, amelyek között visszatérően megjelent az ország hanyatlásának, illetve semlegessége feladásának narratívája. Az orosz nagykövetség ugyanakkor visszautasítja a kémkedésre és befolyásolásra vonatkozó állításokat.

A svájci hírszerzés arra is figyelmeztet, hogy az országot Oroszország akár más európai államok elleni műveletek előkészítésére is használhatja. Bár az NDB szerint eddig nem történt orosz szabotázsakció kritikus svájci infrastruktúra ellen, a svájci cégek technológiai és ipari tudásuk miatt szintén célpontok lehetnek.

Bern a változó biztonsági helyzetre saját hírszerzésének átszervezésével is reagál. Az NDB új struktúrája 2027 januárjától lép életbe, célja pedig az operatív képességek megerősítése. A svájci hatóságok emellett szigorúbban figyelik a külföldi hírszerzési, befolyásolási és szankciókerülési kísérleteket is.

Megfigyelésre alkalmas elektronikai eszközöket foglalt le a montenegrói rendőrség két Tel-Avivba tartó orosz állampolgár poggyászából a tivati repülőtéren, az általuk használt ingatlanokban pedig három nappal később mintegy egymillió eurót és informatikai eszközöket találtak – jelentette szombaton a podgoricai Vijesti napilap, számolt be az MTI.

A 31 éves Alekszandr Mihajlovics Krugljanszkij és a 42 éves Alekszandra Krugljanszkaja egy Tel-Avivba tartó járatra próbált felszállni, amikor a repülőtéri ellenőrzés során átvizsgálták 19 poggyászukat. A Vijesti értesülése szerint a poggyászok több mint felében követésre, megfigyelésre és kémkedésre, valamint lehallgatóeszközök felderítésére alkalmas berendezéseket találtak.

A lefoglalt eszközök között mikrofonnal ellátott GPS-nyomkövető, rádiófrekvenciás jelek felderítésére alkalmas műszer, kamerák és képrögzítő berendezések, valamint számítógép-alkatrészek, adattárolók, kábelek és más elektronikai eszközök voltak. A repülőtéri ellenőrzéskor 26 210 eurót és 1150 izraeli sékelt, valamint gyógyszereket is találtak náluk. A montenegrói rendőrség közlése szerint a két orosz állampolgárt csempészet és pénzmosás gyanújával vették őrizetbe.

A rendőrség pénteken átkutatta a két gyanúsított által használt budvai és bari ingatlanokat is. A házkutatások során mintegy egymillió eurót és további informatikai eszközöket találtak.

A rendőrség az ügyészséggel, a montenegrói nemzetbiztonsági ügynökséggel (ANB), más biztonsági szervekkel és külföldi hírszerző szolgálatokkal együttműködve vizsgálja az ügyet.

Azzal vádolta meg Európát Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ-közgyűlésen elmondott felszólalásában, hogy gátolja az ukrajnai konfliktus megoldását, szembemenve ezzel az Egyesült Államok álláspontjával is, számolt be az MTI.

„Európa mindent megtesz, ami csak a hatalmában áll, hogy akadályozza a békés megoldást, és meghiúsítsa a reményt a béketárgyalásra, amely sokak, köztük a Trump-kormányzat érdeke is lenne" – jelentette ki Lavrov. Hozzátette: a Nyugat fegyverekkel látja el az ukrán kormányt, és segíti Kijevet abban, hogy „civileket és civil infrastruktúrát vegyen célba drónokkal és rakétákkal".

Az orosz külügyminiszter leszögezte, hogy Oroszország „minden körülménytől függetlenül" el fogja érni katonai céljait Ukrajnában, és „végigviszi az igazságért és a méltányosságért folytatott küzdelmét".

El fogjuk hárítani az Oroszország biztonságát érő fenyegetéseket, és helyreállítjuk a békés életet

– mondta.

A Nyugatról szólva felszólalásában Lavrov kifejtette, hogy „a nyugati kisebbség, amely öt évszázadon keresztül uralkodott más nemzetek erőforrásainak kárára, még most sem adja fel arra irányuló törekvéseit, hogy megőrizze kiváltságait és mindenki másra rákényszerítse a saját szabályait".

„A Nyugat egyre inkább a nyers erőhöz folyamodik, kiszámíthatatlanul és meggondolatlanul cselekszik, közös bolygónk több millió, sőt több milliárd lakójának sodorva veszélybe az életét" – mondta Lavrov.