Az orosz–ukrán háború egyre inkább a „totális háború” jellemzőit mutatja: a frontvonal mellett mindkét fél egyre nagyobb hangsúlyt helyez az ellenfél gazdaságának, energetikai rendszerének, logisztikai hálózatának és civil infrastruktúrájának gyengítésére – írja a The Kyiv Independent nyomán az Unian.
A lap szerint a konfliktusban már nem kizárólag a katonai célpontok számítanak. A két ország igyekszik olyan gazdasági károkat okozni a másiknak, amelyek hosszabb távon is nehezen pótolhatók. Mick Ryan, az ausztrál hadsereg korábbi vezérőrnagya szerint a totális háború lényege, hogy egy ország valamennyi erőforrását a háborús erőfeszítés szolgálatába állítja.
Oroszország már 2022 óta rendszeresen támadja az ukrán energetikai infrastruktúrát, miközben a tengeri kereskedelmet is igyekezett akadályozni. 2026-ban azonban Ukrajna képessé vált arra, hogy egyre komolyabb csapásokat mérjen az orosz hátországra. A célpontok között olajfinomítók, logisztikai létesítmények és civil hajók is megjelentek.
Az ukrán támadások egyik fontos célpontja a Wildberries orosz kiskereskedelmi vállalat logisztikai hálózata volt. Az UNIAN szerint az ukrán csapások következtében a vállalat tíz legnagyobb logisztikai központjából hét működése leállt. Az Institute for the Study of War (ISW) értékelése szerint a támadások több mint egymillió négyzetméternyi raktárterületet érintettek.
Moszkva reagált a támadásokra
Moszkva erre az ukrán gazdasági infrastruktúra elleni támadások fokozásával reagált. Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban kerültek célkeresztbe nagy ukrán vállalatok raktárai és logisztikai központjai, valamint az Odessza megyei kikötői infrastruktúra.
A lap szerint Oroszország Kijev elleni fokozódó támadásai szintén részben ezzel magyarázhatók. Az ukrán főváros az ország gazdaságának egyik központja, és a becslések szerint az ukrán GDP mintegy ötödét állítja elő.
Mikola Bjeljeszkov ukrán elemző szerint a két fél stratégiájának alapja ugyanaz: olyan mértékű gazdasági veszteséget próbálnak okozni az ellenfélnek, amelyet az már nem tud megfelelően kompenzálni. A cél végső soron az lehet, hogy a másik fél előbb jusson el a gazdasági és katonai teljesítőképessége határáig.
A háború további alakulásában az élő erő kérdése is meghatározó lehet. Oroszország jelenleg elsősorban önkéntesek toborzásával próbálja fenntartani a hadsereg létszámát. A jelentős anyagi juttatások és bónuszok ellenére azonban a toborzás üteme a szakértői becslések szerint már közel jár a veszteségek pótlásához szükséges szinthez.
Ez ismét felvetette annak lehetőségét, hogy a Kreml a szeptemberi orosz parlamenti választások után újabb mozgósítási hullámot rendelhet el. Egy ilyen döntés jelentősen megnövelhetné Oroszország rendelkezésére álló élő erejét, és lehetővé tehetné a támadó műveletek hosszabb távú fenntartását.
Az orosz hadsereg ugyanakkor a korábbiaknál lassabban halad előre, miközben a korábban alkalmazott, erőforrás- és élőerőfölényre építő stratégia egyre kevésbé bizonyul eredményesnek.
Az egyik legnagyobb stratégiai kihívás
Bjeljeszkov szerint egy újabb orosz mozgósítás nemcsak rövid távon erősíthetné az orosz támadóképességeket, hanem azt is lehetővé tehetné, hogy Moszkva éveken keresztül fenntartsa az offenzív műveleteket. Ukrajna számára ezzel szemben az egyre súlyosabb élőerőhiány jelentheti az egyik legnagyobb stratégiai kihívást.
A háború közben a civil infrastruktúra is egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Augusztus 16-ára virradó éjjel orosz támadás érte Kijevet, amelyben súlyosan megrongálódott a Pocshajna metróállomás közelében található, egykor Petrova néven ismert könyvpiac. A beszámolók szerint három rakéta csapódott a kereskedelmi területbe, jelentős tüzet okozva. A lángok több pavilont elpusztítottak, és a metró bejáratában, valamint a környező üzletekben is károkat okoztak.
A The Kyiv Independent értékelése szerint a háború így egyre inkább olyan konfliktussá válik, amelyben a katonai front mellett a gazdasági hátország ellenálló képessége is döntő jelentőségű. A felek nemcsak egymás hadseregét próbálják gyengíteni, hanem azt is, hogy a másik ország meddig képes fenntartani a háborúhoz szükséges gazdasági, energetikai és emberi erőforrásokat.
